Mi várható a COP30 klímacsúcstól?

A brazíliai Belém városában kerül megrendezésre az ENSZ 30. Éghajlat-változási konferenciája (COP30), ahol a világ vezetői, tudósok, civil szervezetek és a civil társadalom tagjai közösen vitatják meg a sürgős lépéseket a klímaváltozás kihívásai kapcsán.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) országokkal és más partnerekkel együttműködve arra törekszik, hogy a mezőgazdaság és az élelmezésbiztonság a tárgyalások középpontjába kerüljön a globális alkalmazkodási célkitűzésről, az agrárium veszteségeiről és a károkról, a nemzetileg meghatározott hozzájárulásokról (NDC-kről) és a nemzeti alkalmazkodási tervekről (NAP-okról) szóló megbeszélések, valamint az éghajlatváltozás finanszírozásáról, a technológiáról és a méltányos átállásról szóló tanácskozások során.

A konferenciát megelőzően a FAO legfontosabb üzeneteit a COP30-cal kapcsolatban Kaveh Zahedi, a FAO Éghajlatváltozási, Biológiai Sokféleségi és Környezetvédelmi Hivatalának igazgatója ismertette.

Az egyik legfontosabb kérdés, hogy miként fogják befolyásolni az éghajlati szélsőségek a mezőgazdasági termelők, a halászok és az állattenyésztők élelmiszer-termelési képességét? „Ez nem egy jövőbeli fenyegetés, hanem egy jelenség, ami már itt és most történik. Az éghajlati szélsőségek már most is megakasztják az élelmiszeripari- és a mezőgazdasági folyamatokat. A terméshozamok csökkennek, és a kiszámíthatatlan időjárás egyre nehezíti a betakarítást. Látjuk azt is, hogy nagy ütemben nő a kártevők száma és a betegségek gyakorisága.”

Kaveh Zahedi szerint a klímaváltozás átalakítja a mezőgazdaság és az élelmezési rendszerek minden területét. Nem véletlen, hogy a globális éhezés mértéke továbbra is riasztóan magas: mintegy 700 millió embert érint világszerte. Ennek egyik oka a klímaválság. „Ha nem cselekszünk, sivár kilátásaink maradnak: egyes térségekben a csapadékra épülő mezőgazdaság megszűnhet, míg máshol a talaj alkalmatlanná válhat az élelmiszer-termelésre. Már most a világ termőföldjeinek egyharmada leromlott állapotban van. Most képzeljük el, mi történik, ha ez az arány tovább nő. Ezek a tendenciák súlyos nyomást jelentenek a közösségek és az élelmezési rendszerek számára a világ minden területén” – fogalmazott az igazgató.

„Legfőbb üzenetünk egyszerű – folytatta Kaveh Zahedi –: a fenntartható és ellenálló agrár-élelmezési rendszerek központi szerepet játszanak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, és kulcsfontosságúak az élelmezésbiztonság és a táplálkozás biztosításában annak az 1,2 milliárd embernek a számára, akiknek a megélhetése ezeken a rendszereken múlik. A mezőgazdaság és az élelmezési rendszerek átalakítása nélkül a Párizsi Megállapodás céljainak elérése szinte lehetetlen. Ezért a FAO elkötelezett amellett, hogy támogassa az országokat a tárgyalások során, segítse a COP elnökségét az agrár-élelmezési rendszerekkel kapcsolatos cselekvési programban, és hangja legyen a gazdáknak, a vidéki közösségeknek, a kistermelőknek és az őslakos népeknek; azoknak, akik a klímaváltozás frontvonalán állnak.”

A FAO-nak három kiemelt célkitűzése van a COP30 csúcstalálkozóra és azon túlmutatóan: 1) az agrár-élelmezési rendszerek szerepének megerősítése a COP során hozott döntésekben és a találkozó eredményeiben; 2) a szavakat cselekvésre váltva az agrár-élelmezési megoldások nemzeti klímastratégiákba történő beépítése és gyakorlati megvalósítása; 3) a klímafinanszírozás nagyobb részének átirányítása a mezőgazdasági szektor megoldásai felé, és ezek kiterjesztése a lehető legnagyobb hatás elérése érdekében.

A COP30-nak tehát fordulópontnak kell lennie, melynek nyomán az agrár-élelmezési rendszerek a klímaügyi intézkedések perifériájáról a középpontba kerülhetnek.

(FAO)

Fotó: Canva