2022-től 2024 végéig állt a nagybani mézpiac, lényegében nem zajlott értékesítés. Idén végre megmozdult, de a felvásárlási árak még mindig a tíz évvel ezelőtti szinten alakulnak.
Árgyelán János, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) Békés vármegyei szaktanácsadója elmondta, hogy az árválságot az Európai Unióba külföldről, nagyrészt Ukrajnából vámmentesen, nagy mennyiségben beáramló méz okozta, ami túlkínálatot eredményezett. Most kezd megmozdulni a piac, de a hordós vegyes virágméz kilójáért még most is csak 900–950 forintot kapnak a termelők, ami megegyezik a 8–10 évvel ezelőtti árral, miközben a bekerülési költségek nőttek. Ráadásul ma már nem készleteznek a kereskedők, csak annyi mézet vásárolnak fel, amennyire megrendelésük van a mézfeldolgozók részéről, így a korábbi árfelhajtó hatás is megszűnt, jelenleg kínálati piac van.
Árgyelán János kifejtette, hogy a külső tényezők – mint az időjárás is – évek óta nehezítik a méhészek munkáját. Idén például az aszály a repce mézelését tette tönkre, a nem várt hideg és fagy miatt pedig a Dunától keletre akácot nem tudtak pergetni, Békés vármegyében lényegében nem volt akácméztermés. A napraforgó beváltotta a hozzá fűzött reményeket, de abból is kevesebb termett. A mennyiség csökkenése ellenére a magyar mézek minősége továbbra is kiváló – hangsúlyozta a szaktanácsadó.
A mennyiség csökkenéséhez hozzájárult a varroa atka által okozott megbetegedésen túl az is, hogy a 2024-es aszály miatt ősszel kevesebb volt a virágpor, a termelő méhek nem tudták kellőképp felhizlalni magukat, nem bírták ki a 6 hónapos áttelelést, 3–4 hónap után sok elpusztult közülük. Országosan 50 százalékos méhpusztulást realizáltak tavasszal. Ma már a méhek önmagukban nem tudnának fennmaradni, a méh-visszaszaporítás is a méhészek dolga, akiknek tehát kiemelten fontos a munkája az egész mezőgazdaság fennmaradása érdekében.
Az évek óta tartó nehéz helyzet miatt ráadásul többen gondolkoznak azon, hogy kevesebb méhcsaládot tartanak, vagy hogy végleg „szögre akasztják a tarisznyájukat” – fogalmazott a szakember. Technológiai fejlesztésre, gépesítésre van szükség, mert a méhészkedéshez segédélőmunkát vagy nem lehet már biztosítani, vagy csak nagyon drágán.
Kapcsolódó bejegyzések
Napi 1 kanál mézben minden benne van
Bross Péterrel, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnökével beszélgettünk a méhészet mai helyzetéről.
Békés vármegyében körülbelül 1200 méhészet van, 6 megyei egyesületben mintegy 750-en tagok. A Békés Megyei Göndöcs Benedek Méhész Egyesület idén 16. alkalommal szervezi meg december 6-án a Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztivált, ezzel párhuzamosan meghirdették Az év kiváló magyar méze elnevezésű megmérettetést, amelyre idén 373 minta érkezett. A gyulai mézfesztivál fő célja továbbra is a kiváló magyar termelői méz népszerűsítése, a méhészet és a méz jótékony hatásainak bemutatása, valamint a legjobb mézek elismerése. Emellett a rendezvény lehetőséget kínál a méhészeknek és a kézműveseknek, hogy termékeiket bemutassák az érdeklődőknek.
Fotók és forrás: MTI
Kiemelt fotó: Canva