Magyarország szerepe a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) működésében nem csupán diplomáciai jelentőségű, de energiabiztonsági és klímaadaptációs szempontból is komoly lehetőségeket rejt.
A Klímapolitikai Intézet publikációja kiemeli, hogy megfigyelői státuszban ugyan, de hazánk kiemelt megbecsültséget élvezve vesz részt a szervezet működésében, elég csupán a tavaly májusban Budapesten megrendezett TÁSZ Informális Csúcstalálkozóra gondolnunk. Földrajzi elhelyezkedésünknél fogva részben mi biztosítjuk türk szövetségeseink számára az Európa szívébe vezető gazdasági, tudományos és diplomáciai folyosót; a kölcsönös szimpátián és általános jó kapcsolatokon túl ennek is köszönhető kiemelt szerepünk.
Kapcsolódó bejegyzések
A klímaadaptáció kulcsa az együttműködésekben rejlik – Podcast
Új mintákra és gyakorlatokra van szükség, például olyanokra, amilyeneket a LIFE-CLIMCOOP projekt kutat Kazincbarcikán.
Az organizáció teljes jogú tagjai között Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán szerepelnek, megfigyelőként pedig Magyarország mellett Türkmenisztán, illetve a Törökország által elismert Észak-Ciprus tartoznak még a szervezet soraiba. Mindez olyan lehetőségeket teremt napjaink geopolitikai, energiabiztonsági és klímaadaptációs kihívásainak közepette, amelyeket érdemes megragadni.
A Türk Államok Szervezetének múlt hónapban, Isztambulban megrendezett energiaügyi miniszteri ülése ismét rávilágított arra, hogy mind magyar, mind európai szempontból stratégiai szintű kérdés régiónk energiaellátásának diverzifikációja. Ehhez szolgáltat kiváló alapot a megújuló és fosszilis energiaforrásokkal egyaránt számottevő mértékben rendelkező türk világ, mely már korábban is jelezte, hogy készen áll az Európa felé vezető energiaszállítási útvonalak jelentős fejlesztésére.
Külön kiemelendő ezzel kapcsolatban, hogy Magyarországot és a TÁSZ-régiót jelenleg is dinamikusan fejlődő üzleti és logisztikai kapcsolatok kötik egymáshoz. Jól bizonyítja ezt többek között az is, hogy hazánk Törökországgal és Üzbegisztánnal egyaránt kiemelt stratégiai partnerség keretein belül dolgozik a kétoldalú kapcsolatok további megerősítésén.
A TÁSZ-szal való együttműködés azonban korántsem merül ki csupán energetikai és gazdasági vonatkozású kooperációban: Magyarország az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó témák mentén is egyre hangsúlyosabban veszi ki részét a közös munkából. Teszi mindezt egy olyan klímapolitikai felfogás mentén, amely a gyakorlati megoldásokat helyezi előtérbe az ideológia helyett.
Kapcsolódó bejegyzések
Hőhullámok és aszály a századfordulón
A történelem során voltak a maihoz hasonló aszályok? Milyen megoldásokat vettek számításba akkor, és milyen megoldások jelenthetnének kiutat ma?
A bevezetőben már említett hídszerep itt is megmutatkozik, hiszen azon túl, hogy a TÁSZ európai központjának Budapest ad otthont, a fővárosban található az Aszálymegelőző Intézet is. A Magyar Exportfejlesztési Ügynökség intézményi keretei között, valamint a TÁSZ égisze alatt működő intézet a fenntartható agrárium, a modern vízipari technológiák, valamint az egyetemi, illetve tudományos eszmecsere iránt elkötelezett szervezetként új klímapolitikai távlatokat nyitott Magyarország előtt.
Az Aszálymegelőző Intézetet mindenekelőtt kölcsönösségen alapuló, pragmatikus megközelítés jellemzi. Míg a Kárpát-medence mezőgazdasági és klimatikus sajátosságaira épülő megoldások a Türk régió szakembereinek nyújtanak már rövid távon is hasznosítható tudást, addig a közép-ázsiai kompetenciákat a magyar kontextusba ültetik át, kölcsönösen támogatva a TÁSZ ez irányú erőfeszítéseit. Erre valóban szükség is van, Európát ugyanis egyre erősödő, negatív aszálytrend jellemzi, Magyarország pedig ezen a téren még a kontinens viszonylatában is kiemelten veszélyeztetett.
A publikáció tovább olvasható a Klímapolitikai Intézet weboldalán.
Fotó: Canva