Szlovákiában mindössze két kifejlett példányt találtak a három éves megfigyelés alatt, Magyarországon egyet sem.
A kihalás szélére sodródhatott az eurázsiai hiúz a szlovák–magyar határvidéken – világít rá a WWF Magyarország. Egy hároméves monitoringprogram során a kutatóknak mindössze két kifejlett példány jelenlétét sikerült igazolniuk a térségben, magyar oldalon pedig egyetlen állatot sem találtak az egykori élőhelyeken.
A WWF Szlovákia, a WWF Magyarország és partnereik 2023 és 2026 között vizsgálták a faj helyzetét a Szlovák-karszt Nemzeti Park és az Északi-középhegység térségében. A szakemberek vadkamerákat és genetikai vizsgálatokat alkalmaztak, hogy felmérjék a Kárpátok egyik legrejtőzködőbb nagyragadozójának állományát.
Rendkívül lecsökkent az állomány Kép: canva
Az eredmények aggasztóak: míg az Északkeleti-Kárpátokban 17 kifejlett példányt sikerült azonosítani, addig a szlovák–magyar mintaterületen mindössze kettőt, ráadásul azokat is kizárólag a határ szlovák oldalán. „A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy a Szlovák-karszt térségének hiúzállománya a túlélés határára sodródott” – mondta Branislav Tám, a WWF Szlovákia nagyragadozó-kutatója. A szakember szerint célzott természetvédelmi intézkedések nélkül reális veszély, hogy a faj teljesen eltűnik a szlovák–magyar határvidékről.
Izgalmas élettörténete van Csabinak, a tréningezett hiúznak. Megmutatjuk, miért!
Magyarországon már nincs hiúz
A magyarországi helyzet még ennél is kedvezőtlenebbnek tűnik. A Bükki Nemzeti Park területén 2019 óta, az Aggteleki Nemzeti Parkban pedig 2017 óta nem sikerült igazolni a hiúz jelenlétét. A legutóbbi hazai észlelés 2025-ben történt a Börzsönyben, ahol a szakemberek feltételezése szerint még mindig élhet egy rendkívül öreg hím.
A Börzsönyben egy idős hím példány rendszeresen hagy maga után nyomokat és feltűnik a kamerafelvételeken, de rajta kívül jelenleg nincs megbízható információnk hiúzok magyarországi jelenlétéről
– mondta Sütő Dávid, a WWF Magyarország nagyragadozó-szakértője. A szakember szerint az eredmények alapján feltételezhető, hogy a faj gyakorlatilag eltűnt Magyarországról. A kutatás az Európai Unió támogatásával megvalósuló LECA projekt részeként zajlott, amelynek célja a nagyragadozók és az emberi közösségek együttélésének elősegítése a Kárpátok térségében. A terepi munkában többek között a nemzeti parkok szakemberei, erdőgazdaságok és vadásztársaságok is részt vettek.
A börzsönyi Csarna-völgy igazi kuriózum Magyarországon. De miért rajongunk érte annyira?
Ezért van veszélyben a hiúz
A hiúz európai állományait elsősorban az orvvadászat és az élőhelyek feldarabolódása veszélyezteti. Az utak, vasutak és egyéb infrastruktúra-fejlesztések megszakíthatják az ökológiai folyosókat, elszigetelhetik a kis populációkat, és csökkenthetik a genetikai kapcsolatokat. A WWF szerint ez jelentősen megnehezíti a faj visszatérését korábbi élőhelyeire.
A hiúzokat elszigeteli egymástól az infrastruktúra Kép: canva
A nagyragadozók nem ismerik az országhatárokat. Ha hatékonyan akarjuk megvédeni őket, együtt kell működnünk, és meg kell osztanunk tudásunkat a teljes Kárpát-régióban
– mondta Martin Duľa, a csehországi Brnói Mendel Egyetem munkatársa és a LECA projekt koordinátora.
A természetvédők szerint a faj helyzetét a róla élő tévhitek sem könnyítik meg. Bár egyes országokban a hiúzokat a haszonállatokra leselkedő veszélyként tartják számon, a kutatások azt mutatják, hogy juhállományokban okozott káruk rendkívül csekély. A hiúz fő zsákmányállatai a vadon élő patások, elsősorban az őzek és a gímszarvasok.
A mostani eredmények arra utalnak, hogy a hiúz jövője a Kárpát-medencében egyre bizonytalanabb. A szakemberek szerint a faj hosszú távú fennmaradásához további kutatásokra, célzott természetvédelmi intézkedésekre és nemzetközi együttműködésre lesz szükség.
