Brutálisabb lehet a 2026-os aszály, mint a 2022-es?
2026 júliusának elején még nem jelenthetjük ki teljes bizonyossággal, hogy megismétlődik a 2022-es szuperaszály, de a jelek nem mutatnak jó irányba. A vízhiány pedig nem csak a mezőgazdaságot kényszeríti térdre, hanem az ökoszisztéma olyan kulcselemeit is, mint az idős fák.
A szakértői elemzéseket tekintve nem csak elérjük a 2022-es szintet az aszályt tekintve, hanem akár túl is léphetjük egyes mutatókban. A HungaroMet legfrissebb (2026. július eleji) elemzései egybehangzóan állítják, hogy az idei nyár eleji helyzet még a 2022-esnél is súlyosabb figyelmeztetést jelent a hazai mezőgazdaság számára.
Miért rosszabb a 2026-os helyzet, mint a 2022-es?
A HungaroMet agrometeorológiai jelentése kiemeli, hogy a talaj felső egy méteres rétegéből jelenleg országosan 100–125 milliméter víz hiányzik a telítettséghez képest. Ez a kritikus szint 2022-ben csak a nyár végére (augusztusra) alakult ki teljesen – idén viszont már július elejére elértük ezt a katasztrofális állapotot.
Ráadásul az érintett terület is jóval nagyobb: szakmai becslések szerint július elején már 3,5–4,5 millió hektár mezőgazdasági területet érint valamilyen mértékű szárazság, ebből ráadásul 2,5–3,5 millió hektáron mérnek nagyfokú vagy súlyos vízhiányt. Ez a magyarországi szántóföldek döntő többségét jelenti.
Forrás: HungaroMet
Míg 2022-ben a szárazság markánsan kettéosztotta az országot (főleg a Tiszántúlt és a Dél-Alföldet sújtotta, miközben a Dunántúl nyugati fele kapott esőt), addig 2026-ban az aszály szinte az egész országot elérte. Bár a Dunántúlon júniusban voltak záporok, a mélyebb talajrétegeket ezek sem töltötték fel.
Az Agrárminisztérium július 2-ától országos szinten hirdette ki a tartósan vízhiányos időszakot, lehetővé téve a gazdáknak a rendkívüli vízhasználatot a termés mentése érdekében.
A legsúlyosabb zóna: a 2022-es évhez hasonlóan a jelenlegi mérések szerint is a Dél-Alföld (Csongrád-Csanád, Békés, Bács-Kiskun vármegyék), a Jászság és a Mezőföld szenvedi el a legnagyobb csapást.
Az idősebb fák állapota is romásnak indul
A mezőgazdaságot tehát óriási kihívás elé állítja az idei nyár, de a fákra is brutális hatással van a szárazság. Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze Facebook posztjában kiemelte, hogy 2022-őt a települési zöldinfrastruktúrák fekete nyaraként emlegetik. Ez az év volt az a vörös vonal, amely már az idősebb fák állapotának romlását is elindította. Ez pedig nem csak a burkolt felületekre, hanem a parkokra és erdőkre is hatással volt.
A főtájépítész kiemelte posztjában, hogy a hiányzó nedvesség a talaj mikrobiomját is felperzseli, létfontosságú szimbionta gomba és baktériumtörzsek sorvadnak el, megszűnik a harmat, a légszárazság pedig arra készteti a növényeket, hogy lassítsák vagy beszüntessék a párologtatást. A légcserenyílások lassan bezáródnak, a természetes hűtés megszűnik, az anyagcsere folyamatok lelassulnak, a lombkorona felkészül a hibernálódásra.
Kép: canva
Egy ponton túl a növény mérlegel: a túlélés érdekében inkább ritkítja a lombját, elkezdi ledobálni a leveleit, őszi lombszínek jelennek meg nyáron, a csapadék hiányára úgy reagál, mintha beköszöntött volna november. A hamis tél eltart a csapadékbőség időszakáig, azaz szeptemberig, októberig, hogy a helyét felváltsa a hamis tavasz, mikor majd új lombot akar hozni a fa, helyenként új virágokkal. Amelyek majd szépen lefagynak ősz végére. Ez az erőlködés pedig egyre nagyobb életenergiákat vesz el a fáktól, megjelennek a gyengültségi kártevők és kórokozók, akik elintézik azt, amit az aszály nem tudott.
A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy ez akár a nagy fák 40%-ának elvesztését is jelentheti, amely a jelenlegi városi lombtömeg 95%-át adja. Emellett az is fontos, hogy a fiatalabb fák az aszályok miatt nem tudnak a kellő mértékben növekedni, öntözés nélkül életben sem maradnának.
Kiemelt kép: canva
