Elviteles ebéd hulladék és higiéniai kockázatok nélkül, dobozközösséggel
Budapesten évi körülbelül 13 millió egyszer használatos ételes doboz kerül a kukába. A Felelős Gasztrohős Alapítvány elnöke, dr. Horvátth Sarolta és Varga Judit társalapító ezért hívta életre a dobozközösséget, amiről Szabó Eszter kommunikációs vezetővel, a Greendex egyik szerzőjével beszélgettünk.
Miben más a Rakun doboza, mintha valaki a saját ételhordós edényét viszi az étterembe?
Alapvetően nem tilos hozott edényben kiadni az ételt, de hatalmas felelősséget rak az étteremre, emiatt nagyon sok helyen nem is vállalják. Egyrészt a pult mögé vitt dobozzal fennáll keresztfertőzés veszélye, másrészt a kiadott étel biztonságáért mindig az étterem felel, akkor is, ha az esetleg az általam rosszul elmosott edény miatt lesz fertőzött. A forgó rendszerben a Rakun dobozokat elmosva kell leadni, de nem ebben, hanem egy, a vendéglátóhely által és a szigorú higiéniai előírásokat betartva megtisztított másik Rakun dobozban kapod meg az ételt. Így a vendég is nagyobb biztonságban van, és az étteremnek is csak olyanért kell felelősséget vállalnia, amit ellenőrizni is tud. Mindenki nyer.
Milyen filozófia alapján működik cég?
Hiszünk a többszöri felhasználásban: nemcsak az egyszer használatos műanyag vagy papír használatát szeretnénk kiváltani, de például arra is figyelünk, hogy a dobozaink teteje külön is cserélhető legyen – így, ha például letörik a fülük, még mindig nem az egész dobozt kell eldobni és újjal pótolni.
Mennyiben egyedülálló a tevékenységetek Magyarországon, esetleg Európában?
Európában van példa hasonló vállalkozásra, itthon létezik többször használatos elviteles kávés pohár, többször használatos éttermi ételes dobozt azonban csak mi kínálunk.
Miért döntöttetek a havidíjas megoldás mellett a betétdíjas helyett?
Mindenképpen egy valóban tartós, strapabíró dobozt szerettünk volna, ezért döntöttünk az alumínium mellett. Ennek viszont az ára is magasabb, így a betétdíj is magasabb összeg lett volna. Úgy számoltunk, hogy előfizetéssel heti 3×2 doboz elhozásával éves szinten így akár 19 200 Ft-ot is megspórolhatnak a felhasználóink. A terheket egyébként próbáljuk egyenlő arányban megosztani az előfizetők és az éttermek között. A többször használható dobozzal a vendéglátóhelyek is jobban járhatnak, mintha az eldobható csomagolásért fizetnek.
Az éttermeknek szükségük van valamilyen különleges infrastruktúrára a Rakun dobozok kezeléséhez?
A doboz ugyanazon az útvonalon megy be az étterembe, mint egy éttermi tányér, tehát kell, hogy legyen fehér mosó az adott helyen, de más követelmény nincs.
Hány étteremben lehet most Rakun dobozban kérni az ételt?
Jelenleg 11 étteremmel állunk szerződésben. Eredetileg a 8. és a 9. kerület környékén kezdtünk éttermeket megkeresni, mert itt sok az irodista és az egyetemista, akik jellemzően hetente többször is visznek el ételt, de ma már budai partnereink is vannak.
Az éttermek egyébként nyitottak a dobozközösség ötletére?
Abszolút, hiszen egyrészt az alumínium dobozok nem csöpögnek, nem áznak át, nem kell őket még folpackkal körbetekerni, vagyis sokkal egyszerűbb is dolgozni velük. Másrészt az EU-s rendelet miatt 2021-től sok egyszer használatos eszközt fognak kivezetni, amire az alternatív csomagolással előre készülhetnek.
Milyen forradalmian új megoldást alkalmaztok?
Szerintem a Rakun doboz nagyszerűsége éppen az egyszerűségében rejlik: a klasszikus, jól bevált nagymama ételhordója megoldást gondoltuk újra, csak a modern, nagyvárosi környezetnek megfelelően itt nem az ételhordó fülén, címkére ragasztva szerepel a név, hanem egy applikáció és egy QR kód segítségével tudod elhozni a dobozodat.
Milyen jellegű jövőbemutató tevékenységeitek vannak még?
Jelenleg a dobozközösség pilot szakaszában vagyunk, szeretnénk, ha majd kiszállítani is lehetne Rakun dobozokban, nagyon hosszú távon pedig egy olyan mosodán is gondolkodunk, amivel a fehér mosóval nem rendelkező éttermek is a dobozközösség tagjai lehetnek.
A fenntarthatóság bármilyen módon megjelenik-e az életetekben?
A hulladékcsökkentés mellett nagy hangsúlyt helyezünk a szemléletformálásra is, hiszünk benne, hogy a változásnak ebből az irányból kell érkeznie.
Ha tetszett a Rakun dobozközösség története, szavazz, hogy a hónap közönségdíjasa lehessen!
Fotók/Rakun
Indul a Rakun dobozközösség a hulladékmentes ételcsomagolásért
A Felelős Gasztrohős Alapítvány hulladékmentes ételcsomagoló szolgáltatással bővítette tevékenységét. A Rakun Dobozközösség egy olyan étel szállítási rendszer, ami környezetvédelmi, élelmiszer-higiéniai és fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vesz. A felhasználóknak egyszer szükséges megvásárolni ezer forintért az Alapítvány által forgalmazott rozsdamentes acél dobozt. Ezt a dobozt a Dobozközösségben részt vevő vendéglátóhelyek és ételkiszállítást végző cégek elfogadják és minden alkalommal, becserélik egy szabályszerűen elmosott dobozra.
A Rakun rendszer előfizetéses módon fog működni, egy applikáción keresztül lehet majd előfizetni a doboz használatára, azonban a vendég kézhez csak akkor kapja a dobozt, amikor ételt rendel. A tesztelési időszak hamarosan indul a Ferenciek tere, Kálvin tér és az Astoria környékén, eddig 4 étterem csatlakozott a teszt időszakhoz.
A cseredoboz azért készült acélból, mert ez az anyag tartós és az életciklusa végén újrahasznosítható. Emellett a rozsdamentes acél jóval karcállóbb, mint a műanyag, ezért tovább használható és jóval könnyebben is tisztítható. A teteje a jól zárhatóság érdekében polipropilén (PP), ami jól újrahasznosítható és BPA mentes is.
Pontosan mikor kezdjek palántázni? A különböző növényeket milyen hőmérsékleten neveljem? Egyáltalán milyen földbe tegyem a magokat? Rengeteg kérdés merül fel, amelyeket most megválaszol Réthy Kati agroökológus, gyakorló biokertész, a Magyar Agroökológiai Hálózat és a Magház Közösségi Hálózat tagja.
Miért palántázunk? Mely növényeket érdemes palántázni?
A növények kontrollált helyen történő előnevelésével, azaz a palántázással meghosszabbíthatjuk a termőszezont. A növények életének kezdetén lökést adunk a fejlődésnek, minek révén nagyobb és biztosabb termést érhetünk el.
Nem minden zöldséget érdemes előpalántázni. Bármilyen nagy is bennünk a hév, fontos, hogy egyes növények palántázásával várjunk. Jellemzően a paradicsomot, a paprikát, a padlizsánt palántázzuk, de lehet próbálkozni a lassú csírázású bazsalikommal vagy a szintén nehezen csírázó hagymafélékkel is. A tökfélék beérnek enélkül is, esetükben a palántázással nagyobb termést vagy korábbi beérést érhetünk el.
A magaságyás remek lehetőség arra, hogy szinte bárhol kialakíthassuk saját kis konyhakertünket.
Mikor kezdjünk palántázni, vagy már el is késtünk vele?
Egyes fajták palántázását már február végén megkezdhetjük, de némelyikkel még várnunk kell. Az egyes zöldségeknél fontos a különböző időzítés, ha ezt nem vesszük figyelembe, meg is gyilkolhatjuk palántáinkat.
Február végén paprikával és padlizsánnal kezdünk. Figyeljünk arra, hogy melegigényesek, szeretik a 25 fok környéki hőmérsékletet. A többivel viszont érdemes várni. A paradicsom palántázását március közepén kezdjük, de a tökfélékét és káposztafélékét elég március végére időzíteni.
A palántázónaptáron láthatjuk, hogy mit mikor kell palántázni.
Milyen hőmérsékleten csíráztassuk a különböző növényeket?
Bármilyen picik is a növények, eltérő és egyedi igényeik vannak, amelyeket figyelembe kell vennünk. Elsősorban a fény és a hőmérséklet a meghatározó. Melegebb hőmérsékleten (20–25 fokon) csírázik jól és gyorsan a paprika, a padlizsán, a bazsalikom, pár egzotikusabb növény; ezért én ezeket a fűtőtest fölé (nem rá!) szoktam tenni vetés után. A paradicsom és a tökfélék is mehetnek oda, bár ők jól elvannak 18–20 fokon is.
Viszont ne rakjuk fűtőtest fölé a káposztákat, a salátát, a hagymát, ezek jobban érzik magukat 10–15 fokon. Nálam csírázás után 2 héttel már mennek is ki az üvegházba, ott még a mínusz 5 fokos éjszakákat is bírják.
Közvetlenül a csírázás után a növények elég érzékenyek, ekkor már vegyük le őket a fűtőtest közeléből, aztán ne változtassuk a helyüket! Ha az ablakban vannak, figyeljünk a szellőztetésre, mert egy hidegebb huzat is árthat nekik.
A palánta a magvetéssel kezdődik. Ha a magoknak megvan minden feltétel a csírázáshoz, ígéretes kezdet.
Mibe ültessünk? Milyen talaj a legjobb?
Probléma lehet, ha túl kötött az ültetőközeg. Laza, tápanyagban közepesen gazdag földet javasolok. Nekem az a tapasztalatom, hogy a boltokban kapható jó minőségű virágföldekkel vagy palántázókeverékekkel jól lehet dolgozni. Én a Florasca zöldség- és palántaföld-keverékét javaslom, de az Oázis Prémium zöldségföld is hasonlóan jó.
A legjobb, ha a föld feljavításához házi, érett komposztot használunk. Tőzeget is sokan használnak, némelyik bolti földben is van, de mivel ez nem a legfenntarthatóbb megoldás, én igyekszem kizárni. Perlitet használok még, mely segít megtartani a nedvességet, így csökkenthető a kiszáradás veszélye. Mivel nincs benne tápanyag, óvatosan bánjunk vele: nálam 50 liter földbe kb. 1–2 liter kerül. Ha nincs érett komposztom, a nagyobb étkű palánták földjébe pelletált trágyát szoktam keverni, amely a palántának folyamatosan adagolja a tápanyagot. Viszont ne adagoljuk túl, én 50 liter földhöz 0,5 kilót adok. (A túl sok trágyával vigyázzunk, de a chilire, a paradicsomra és a padlizsánra ráfér az erősítés.)
Valaki a friss, laza vakondtúrásra esküszik, mely komposzttal összekeverve tökéletes, egyedül minimális gyomosodásra lehet számítani.
Természetes vagy mesterséges fényre szavazol?
A fény jelenti a legnagyobb kihívást! A palántagyilkolás leginkább bevett módja a palánták felnyurgultatása olyan helyen, ahol csak kevés fényt kapnak, lehetőleg azt is csak egy irányból. Onnan tudjuk, hogy jó irányba haladunk a gyilkosság felé, hogy a palánták szára a fény irányába megnyúlik, és idővel az egész növény eldől.
A növények törekednek a fény felé, ezért naponta kell őket forgatni.
Természetesen az a legjobb, ha olyan helyet találunk nekik, ahol egyenletesen éri őket a fény. Ha ez mégsem lehetséges, forgassuk naponta a palántáinkat! Szükség esetén a technikához is nyúlhatunk, de a sima, csibekeltetéséhez is használt izzó nem lesz jó. Én Philips Tornado 32W, 6500 K égőket használok sikerrel, melyek boltokban is kaphatók. Különféle növénytermesztő ledeket is használhatunk, de ne ijedjünk meg, ha ezeket a termékeket a marihuána termesztésére szakosodott üzletekben találjuk! Bátran kérjünk segítséget!
Ha már felnyurgultak a palántáink, a paradicsomon, a paprikán, a padlizsánon tűzdeléssel tudunk segíteni, de súlyos esetben lehet, hogy újra kell vetnünk.
Kati kartonokat vont be alufóliával, ezekkel veri vissza a fényt. Ezek az eszközök már jó pár éve használatban vannak.
Több praktikát is látni az ültetésre, neked van valami bevált módszered?
Szerencsére nagyon leleményesek az emberek. Jóformán bármiben lehet palántázni. Alkalmasak a kisebb ültetőcserepek, palántatálcák, de számos háztartási hulladék is megfelel, például a tejfölöspohár, a tetrapack doboz, a kávézacskó, a műanyag palack. Én arra külön törekszem, hogy sokáig használjam őket. Facebook-csoportokban sokféle használt ültetőtálcát lehet kapni, ezeket is ajánlom. Továbbá vicces megoldás vécépapír-gurigából hajtogatott cserepeket használni.
Szinte bármiből lehet palántanevelő edényünk.
A víz pangásának az elkerülésére szurkáljuk ki az edények alját!
A tojástartó túl kicsi a palántázáshoz, és nekem a papír palántázópoharak sem váltak be, mert könnyen kiszáradnak, viszont túl vastagok, és a gyökerek nehezen tudják átbökni.
A paradicsom-, a paprika-, a padlizsán-, az uborka– és a cukkinipalántákat viszonylag hosszú ideig neveljük, ezért tejfölöspohárnál kisebb edényt ne használjunk, mert nem fog elférni benne a gyökérzet! Az is fontos, hogy 1-2 tőnél több ne maradjon kelés után egy cserépben!
Még kiemelem a jelölést, mert könnyen el lehet felejteni, hogy mit hova ültettünk. Érdemes tehát jelölésről, címkézésről gondoskodni. A papír erre nem alkalmas, mert átnedvesedik és elmosódik. Én szeretem a jelölőket műanyag lapból, tetrapackból kivágni vagy egyenesen a cserépre írni alkoholos filccel.
Hogy néz ki a vetés folyamata?
Töltsük meg 4/5-éig a cserepet földdel, és locsoljuk meg! Vessük el a magokat, cserepenként pár szemmel többet, mint ahány növényt a cserépbe tervezünk, aztán fedjük be földdel, és még egyszer kicsit locsoljuk meg! Az aprócska zöldségmagokat nem kell mélyre dugni, elég, ha 0,5 centiméter föld fedi őket. De például a bazsalikom nem szeret földdel a fején csírázni, ezért ezt ne fedjük be! Hogy ne mossuk ki a magokat, a bazsalikomot érdemes spriccelős flakonból locsolni.
Nem kell teljesen teletölteni a poharakat földdel, és praktikus az akkurátus jelölés.
Mi az a pikírozás, és mikor használjuk?
A pikírozással vagy más néven tűzdeléssel a palántázási szezon kezdetén tudunk helyet spórolni, de jól jön akkor is, amikor nem tudjuk, hogy mennyire csíraképesek a magjaink, vagy a csírázáshoz magasabb hőmérsékletre van szükség, mint ami nagyobb területen rendelkezésre áll, valamint esetleg akkor, ha a palántáink felnyurgultak.
A tűzdelés során a csoportosan vetett töveket darabonként szétültetjük. Ebbe lehetőleg akkor fogjunk bele, amikor már a szikleveleken kívül a rendes levelek is megjelentek! A palántákat gyökerestül kiemeljük, az új cserépben egy pálcikával lyukat fúrunk, oda pedig óvatosan beültetjük a kis növényt, majd meglocsoljuk. Kell pár nap, mire az új helyén magához tér. Ez a módszer jól működik a paprikánál, a paradicsomnál, a padlizsánnál, esetleg a káposztaféléknél. De ne tűzdeljünk tökféléket, mert érzékeny gyökereik miatt nem bírják ezt a procedúrát.
A pici palántákat óvatosan kihúzzuk, majd a földbe dugjuk. Fotó: balkonfanatik.blog.hu
Van, amikor nem a palántanevelés a legjobb módszer?
Természetesen vannak olyan növények, amelyek szaporítása nem palántázással a legjobb. A batátát és az édesburgonyát legjobb tőről gyökereztetni. Viszonylag jól bírják a tárolást, 1-2 gumót elrakunk télire, majd tavasszal vízbe vagy földbe dugjuk, később a kihajtott részeket ültetjük ki. Így a viszonylag drága zöldségeket könnyedén megsokszorozhatjuk.
Ezt a bazsalikommal is meg lehet csinálni. Mivel viszonylag lassan csírázik, érdemes venni egy bolti növényt, a nagyobb hajtásokat levágni és vízbe tenni. 3-4 hét után gyökeret eresztenek, amit át lehet ültetni palántának.
Gyorsabb, ha a vásárolt bazsalikom hajtásait gyökereztetem, mintha palántáznék.
Milyen ökológiai növényvédelmet javasolsz a palánták számára?
Az ökológiai gazdálkodás nem rajong a növényvédelemért, de ezt amúgy sem kell túlgondolni. Haladó kertészek próbálkozhatnak kamilla- vagy csalánteával, melyet jól felhígítva szórófejjel permeteznek a növényekre. Én 1 evőkanál csalánból 5 dl vízzel főzök teát, melyet 1 literre felhígítok, és 2-3 naponta mindenki kap egy kis zuhanyt. Gombabetegségek ellen elég hatásos.
Kati budai lakása kertjében egy polikarbonát üvegházban kezdte a kertészkedést.
A magunknak termesztett zöldség egy lépés a fenntarthatóbb életmód felé. A fenntarthatósággal és azzal, hogy mi mit tehetünk bolygónk védelméért, kiemelten foglalkozott a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó is.
Fotók: Réthy Kati Kiemelt kép: Canva
Újrahasználható csomagolási programot indít a Wolt Budapesten
Budapesten is elindítja a külföldön már népszerű újrahasználható csomagolási programját a Wolt. A kezdeményezéssel a Wolt az éttermekben használt csomagolóanyagok mennyiségét és környezeti hatását csökkenti, hozzájárulva a hulladék minimalizálásához és az erőforrás-takarékossághoz.
Elindította a Wolt a Rakun Dobozközösséggel 15 neves budapesti étterem, többek között a Zoska, a Gurman Bisztró, és a La Cipolla együttműködésével az újrahasználható csomagolási programját. A Rakun egy innovatív, hulladékmentes újracsomagolási rendszer, amely havidíjas szolgáltatásként érhető el. A szolgáltatás a Rakun alkalmazásban történő előfizetéssel vehető igénybe, annak alapján, hogy az ügyfél havonta hány dobozt szeretne felhasználni. A dobozhasználat biztosítja, hogy a megrendelést követően nem keletkezik hulladék. Az első hónapban a WOLT50 kuponkóddal féláron tudnak előfizetni a környezettudatos felhasználók a Rakun dobozok használatára.
Az idén 7. alakalommal megrendezett Tech5 európai startup verseny 2020-as győztese a környezettudatosságra kiemelten figyelő Wolt szolgáltatása lett.
A Wolt és a Rakun együttműködésének részeként a dobozok termékként lesznek rögzítve a Wolt alkalmazásban, amelyet a felhasználónak a rendeléskor kell majd hozzáadni a kosarához. A vásárlónak ezután egy megjegyzésben kell megadnia a Rakun egyedi házhozszállítós kódját, hogy az étterem elküldhesse a dobozban lévő ételt. Az étel elfogyasztását és a doboz elöblítését követően a felhasználónak személyesen kell visszaadnia a dobozt, de nem kötelező ugyanabban az étteremben leadnia, ahonnan azt rendelte, mivel bármelyik Rakun partner étterem átveszi azt. Miután a partner étterem a használt dobozt szabályszerűen fertőtleníti, az akár 1000 alkalommal is újrahasználható.
A Rakun jelenleg 105 étteremmel működik együtt országszerte. A Wolt-Rakun partnerség kezdetben Budapesten indul, de tervben van az országos kiterjesztés.
Budapesten 13 millió egyszer használatos műanyag ételes dobozt dobunk ki évente. A Rakun előfizetéses rendszere visszaváltható fémdobozokat vezetett be.
“Az ételrendelési iparág egyre növekvő népszerűségével párhuzamosan jelentősen megnőtt a műanyag csomagolóanyagok és egyszer használatos tárolók mennyisége is. A Wolt elkötelezett amellett, hogy folyamatosan kutassa és bevezesse azokat az innovatív kezdeményezéseket, amelyek elősegítik a fenntarthatóságot és a környezetvédelmet. A Woltnál minden kiszállításunkból származó CO2-kibocsátást kompenzálunk, emellett kizárólag újrahasznosított papírtáskában szállítjuk ki partnereink ételeit. Budapesti belvárosi kiszállításaink közel fele kerékpárral történik és sokat dolgozunk a menü-optimalizáláson is, hogy például az eldobható evőeszköz vagy pálcika mindig választható opció legyen és ne küldje az étterem, ha nem szükséges. Az újrahasználható csomagolási program bevezetése újabb lépés a hosszú távú fenntarthatósági céljaink elérése felé.” – mondta el Hartyányi Orsolya, a Wolt Magyarország ügyvezetője a program elindítása kapcsán.
A Rakun Dobozközösség megoldása lehetővé teszi a hulladékmentes étel-házhozszállítást.
“Örömmel egyesítettük erőinket a Wolttal, az ételkiszállítási iparág egyik úttörőjével. Mivel a fenntarthatóság iránti igény egyre nő a fogyasztók körében, ez az együttműködés tökéletesen illeszkedik a hulladékcsökkentés és a környezetbarát gyakorlatok népszerűsítése iránti küldetésünkhöz. Az együttműködésnek köszönhetően még nagyobb ügyfélkörnek kínálhatunk fenntartható csomagolási megoldásokat. Együtt jelentős hatást gyakorolhatunk a környezetre, miközben a tudatos fogyasztók változó igényeit is kielégíthetjük.” – fejezte ki reményét a Wolt-Rakun együttműködést illetően dr. Horvátth Sarolta, a Rakun Dobozközösség társalapítója.
A Wolt számtalan országban, többek között Svédországban, Finnországban, Csehországban, Japánban és Németországban is sikerrel működtet újrahasználható csomagolási programokat.
Holnapután című rádiós podcastunk vendége volt nemrég dr. Horvátth Sarolta, a Rakun Dobozközösség egyik alapítója. A házhoz szállított ételek csomagolásának forradalmi megújításán dolgozó cég a Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expón is jelen volt, itt beszélgettem újra Saroltával.
Greendex: Bár oldalunkon már többször írtunk rólatok, biztos van még olyan olvasónk, aki nem ismer titeket. Nekik hogyan mutatkoznál be?
Dr. Horvátth Sarolta: A Rakun Dobozközösség azzal foglalkozik, hogy az éttermi ételek elviteléhez használt egyszer használatos műanyag dobozokat kiváltsuk. Ehhez mi többször használható rozsdamentes acéldobozokat használunk.
Csak Budapesten évi több mint 10 millió műanyag eldobható ételes doboz kerül a kukákba. Hogy mit tehetünk ez ellen, arról a Rakun Dobozközösség egyik alapítójával beszélgetek.
Ez miért fontos, mekkora problémát jelentenek az eldobható dobozok?
Többek között azért, mert az óceánokban lévő műanyagok közül az ételesdobozok a harmadik leggyakoribbak. Hogy érzékeltetni tudjam a problémát, csak Budapesten 13 millió ilyen doboz keletkezik minden évben a Tudatos Vásárlók Egyesületének a kutatása szerint. Ez óriási mennyiség, amit egyébként meg is lehetne spórolni. Egyáltalán nem szükségszerű dologról beszélünk, hiszen nem a dobozra van szükségem, amikor elhozom az ételt, hanem az ételre, ami benne van. Használat után akár vissza is adhatnám a dobozt az étteremnek, akinek van mosogatókapacitása, szépen el tudja mosni, és újra tudja használni.
Tiszta sor! Nekem, aki egyébként is elkötelezett a fenntartható megoldások mellett, ez egyértelműen pozitív. De mi a helyzet a vendéglátósokkal, éttermekkel? Nekik mitől lehet vonzó a megoldás?
Azok a vendéglátóhelyek, akik nem kérnek külön díjat a csomagolásért, minden egyes alkalommal, amikor a mi dobozunkat használják, spórolni tudnak vele. Ugyanakkor jó marketing értéke is van, mert most már egyre több olyan vendég van Magyarországon, akinek fontos a fenntarthatóság. Nagyon sok észrevételt kapunk olyanoktól, akiket idegesít a rengeteg szemét. Sőt, rengeteg vendéglátóst is zavar, hogy mennyi szemetet termel nap mint nap.
Háromféle méretben elérhetők a dobozaitok. Melyik mire való?
Ahogy az ételek is különböznek, a dobozaink sem lehetnek egyformák. A kisebbik dobozunk inkább a leveseknek való, a középsőt a menü főételének ajánljuk, a legnagyobb dobozba pedig minden belefér! A dobozméreteket egyébként a vendéglátósok oldaláról érkezett igények alapján, a segítségükkel alakítottuk ki.
És végül: hogyan tudom igénybe venni a szolgáltatásotokat?
A Rakunnak van egy applikációja, amelyben, ha valaki letölti, elő tud fizetni a dobozokra, és egyhavi díjért cserébe korlátlan alkalommal használhatja őket bármelyik partneréttermünkben. A dobozokat aztán bármelyik partnerünknél le is lehet adni, nem muszáj oda visszavinni, ahonnan elhoztuk. Aki pedig nem maga hozná el az ételét, hanem házhoz rendelné, október 9-től megtalál minket az egyik legnagyobb futárcég, a Wolt kínálatában is.
Második alkalommal rendezik meg 2023. szeptember 27. és október 1. között a régió legnagyobb fenntarthatósági rendezvényét. A Planet Budapest 2023 – akárcsak két évvel ezelőtt – most is három részből áll: a Your Planet kiállításból, a fiataloknak szóló Heroes of the Future interaktív programból, valamint a szakmai szereplőket felvonultató nagyszabású Planet Expóból.
Tágas terek, nagyszámú kiállító
Nem kevesebb mint 160 kiállító számára alakítottak ki összesen 140 standot 19.000 m2 alapterületen. Noha ez nem kis szám, a jól átgondolt elrendezésnek köszönhetően zsúfoltságnak nyoma sincs, a teljes tér még nagyobb tömeg esetén is könnyen belátható és bejárható, valamint a kiállítók standjait is könnyedén meg lehet közelíteni. Természetesen mind a standok, mind a különböző térelhatároló és térelválasztó falak környezetbarát, újrahasznosított kartonból készültek, és meglepően jól is mutatnak, hűen visszaadva a téma szellemiségét.
A Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó és Élményprogram a fiatalokat is kalandra hívja „A jövő hősei” program keretében.
Közel egytucat téma
Az Expón tizenegy témában – agrárium, vízgazdálkodás, hulladékkezelés, építőipar, élelmiszeripar, energetika, okosvárosok, logisztika, közlekedés, finanszírozás, intézmények, szakmai szervezetek és startupok – mutatkoznak be azok a vállalkozások, amelyek felismerték a fenntarthatóságban rejlő kiemelkedő üzleti potenciált, és megoldásaikkal a fenntarthatóság valamely szegmensében kiemelkedőt alkotnak.
Az agráriumé a főszerep
Az idei expón érezhetően a mezőgazdaság–élelmiszeripar duón van a hangsúly, amit én (minitanya-tulajdonos lévén) egyáltalán nem bánok, sőt. A szegmenst különböző élelmiszeripari vállalkozások (pl. Agricolae Kft., Agrosprint Kft., Virgin Oil Press), mezőgazdasági cégek (pl. Agrofutura Kft.), biogazdaságok (pl. Csoroszlya Farm, Sudár Birtok), agrártechnológiai cégek (pl. Agro Vir Kft., Drone Agro Kft.), mezőgazdasági egyesületek (pl. Délalföldi Kertészek Szövetkezete, Talajmegújító Gazdák Egyesülete), alapanyaggyártók (pl. Water&Soil Kft.), valamint ismert élelmiszeripari vállalatok (pl. Alföldi Tej Kft., Bonafarm Csoport, Abonett Kft.) képviselik.
Színes a paletta
A mezőgazdaság mellett természetesen szép számban jelennek meg a többi szektor közvetítői is. Csupán néhány céget említve a sok közül: a vízgazdálkodás területéről találkozhatunk például a Hungarian Water Partnership Nonprofit Kft., a Klarwin Magyarország Kft., a Puraset Kft. és a Water MiniLab Kft. standjával, a hulladékkezelés oldaláról pedig a Reco Waste Management Kft., a Rakun Kft., illetve a F-Group Invest Zrt. képviselőivel.
Fotó: Szecsődi Balázs
Az építőpari cégek közül jelen van például a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. és a Gardenfutura, a logisztikát és a közlekedést többek között a Trans-Sped Kft. és a Hellovelo Zrt. reprezentálja, az energetika témakörében pedig a Navitasoft Zrt. és az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. pultjával találkozhatunk.
A fentieken kívül számos startup is bemutatkozik, mint például a Water4All Zrt., a WaterScope Zrt., a TransFoodMissions Kft., a Respray Solutions Kft., a Cycle, illetve természetesen jó néhány felsőoktatási intézmény (MATE, PTE, Neumann János Egyetem, Soproni Egyetem) is megmutatja magát.
Szakmai előadások, kerekasztal-beszélgetések, workshopok
A kiállítótér két oldalán egy kisebb és egy nagyobb auditórium is helyett kapott, amelyek a rendezvény minden napján számos informatív előadásnak és kerekasztal-beszélgetésnek a színterei. A fentebb említett tizenegy témában neves szakemberek, valamint az itt megjelent vállalatok képviselői adnak elő. A témák érdekességét és aktualitását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy már az első napon hétszázan hallgatták a neves előadókat. Hétvégén pedig az előadásokat kreatív workshopok, illetve filmvetítések is színesítik.
A MOL-nak két fő feladata van: legyen földgáz a háztartásokban, és legyen benzin az autókban. Ezek mellett vállalják zöldcéljaikat is.
Üzleti kiállítás nem csak a szakma számára
Elsőre talán azt gondolnánk, hogy a Planet Expo kifejezetten csak ügyfeleknek, üzleti partnereknek és vásárlóknak szól, de ezt koránt sincs így. A laikus látogatók is kifejezetten érdekes témákkal, technológiákkal, megoldásokkal és innovációkkal találkozhatnak a fenntarthatóság témakörében a szolgáltatói szférában is. A kiállítói standoknál nagytudású szakemberekkel beszélgethetünk, különleges gépeket és berendezéseket vehetünk szemügyre, és persze itt-ott finom ételeket és italokat is kóstolhatunk.
Mindenképpen megéri kilátogatni a Planet Budapest 2023 eseményre, hiszen az Expó mellett a főként fiataloknak szóló rendkívül izgalmas Heroes of the Future és a páratlan élményt nyújtó Your Planet kiállítás is várja vasárnapig az érdeklődőket.
Aki rendelt már házhoz ételt, tudja: rengeteg csomagolóanyag, egyszer használatos műanyag dobozok özöne érkezik az étellel együtt. A Tudatos Vásárlók Egyesületének számításai szerint csak Budapesten évente több mint 13 millió műanyag eldobható ételes doboz kerül a kukába. Erre az égető fenntarthatósági kihívásra ígért választ a Rakun Dobozközösség, de hogy ez miben áll, arról Horváth Saroltával, a startup egyik alapítójával beszélgettünk.
Holnapután című rádiós podcastunkat vasárnaponként 11:00-től a Petőfi Rádión követhetitek, de a teljes beszélgetést az alábbi lejátszóra kattintva is meghallgathatjátok. Keressétek a Greendex podcastjait a Spotify-on, az Apple Podcast-on és a többi gyűjtőoldalon!
Korábban is évről évre jelentősebbé vált, ám a covid idején egyenesen berobbant az étel-házhozszállítási piac. Ez pedig azt is jelenti, hogy megsokszorozódtak az egyszer használatos csomagolások, melyek gyakran néhány tíz perc alatt életciklusuk hasznos részének végére érnek. Hiába a 2021-ben életbe lépett, az egyszer használatos csomagolóanyagokat szabályozó rendelet, ahogy vendégünk elmondja, maradtak olyan műanyagfajták, amelyek nem tartoznak ennek hatálya alá. A széles körben elterjedt komposztálható megoldások pedig valójában nem oldottak meg semmilyen problémát, ugyanis ezek az egyszerű, házi komposztálókban nem, hanem kizárólag ipari körülmények között kezelhetők.
Maradhatunk a fejlődés útján úgy, hogy közben nem romboljuk le a jövőnket? Erre keresi a választ dr. Dombi Mihály, a Debreceni Egyetem kutatója.
A megoldást a tartós, többször használható dobozok jelenthetnék, ezekkel is van azonban egy kis probléma. A higiéniai előírások miatt az étteremből történő ételhordás esetében sem nagyon működhet a saját doboz, házhozszállításkor pedig értelemszerűen egyáltalán nem.
Körforgásban az acéldoboz
Erre az összetett kihívásra próbál választ adni a Rakun Dobozközösség szolgáltatása. A körforgásos gazdaság elveire épülő, előfizetéses modellben a felhasználók (közösségi tagok) nem birtokolják, csupán használják a dobozokat. Kicsit úgy kell elképzelni, mint a címben is említett streaming-szolgáltató megoldását: a havi díjért cserébe nem lesznek mieink a filmek (dobozok), viszont bármikor megnézhetjük (használhatjuk) őket. A Rakun működése ennek megfelelően rendkívül egyszerű. Ahogy korábban a Rakun egyik munkatársa a Greendexnek elmondta, „a forgó rendszerben a Rakun-dobozokat elmosva kell leadni, de nem ebben, hanem egy, a vendéglátóhely által és a szigorú higiéniai előírásokat betartva megtisztított másik Rakun-dobozban kapod meg az ételt”. Házhozszállítás esetén a futár Rakun-dobozzal érkezik, a nálunk lévő dobozt pedig visszaviszi az étterembe.
A dobozközösség az élelmiszer-biztonsági és fenntarthatósági problémakört tartós és strapabíró acéldobozok használatával oldotta meg. Horváth Sarolta szerint ezek anyagukból fakadóan jobban tartják a hőt, mint a műanyag dobozok, és bár mikróban nem melegíthetők, a sütőben és a tűzhelyen is megállják a helyüket.
Egyre több helyen válhat elérhetővé
Jelenleg több mint száz, zömében budapesti étteremben elérhető a Rakun szolgáltatása. Vendégünk azonban arról beszélt, hogy a gazdasági nehézségek a partnereik néha csökkenő számában is megmutatkoznak, ez viszont – remélhetőleg – csupán átmeneti zökkenőt jelent a terjeszkedésben. Ezt támasztja alá például az is, hogy külföldön gombamód szaporodnak a hasonló kezdeményezések. Másfelől az is a Rakun felé tereli a vendéglátóhelyeket, hogy az egyszer használatos csomagolások ára egyre borsosabb. A többség ezt egyelőre áthárítja a vendégekre, pedig a Rakun használatával akár versenyelőnyt is szerezhetnének.
Nem feltétlenül drágább az, ami fenntarthatóbb, és nem szükségszerűen finomabb az az étel, amely drágább alapanyagokból készül.
Sőt, a megoldással a fogyasztók is spórolhatnak. Számításaik szerint, ha valaki heti többször is használja a rendszert, akkor még az előfizetési díjat beleszámolva is jelentős összeget takaríthat meg éves szinten, hiszen nem kell fizetni az eldobható elviteles dobozért.
Ha gyakran szoktál rendelni, érdemes megnézned, hogy kedvenc éttermeid tagjai-e a Rakun Dobozközösségnek. Ezt megteheted a szolgáltatás weboldalán, illetve a házhozszállításhoz egyébként is szükséges applikációban. Ha pedig közelebbről is szeretnéd megismerni a kezdeményezést, kézbe venni a többféle méretben elérhető dobozokat és információkat szerezni ezek környezetvédelmi előnyeiről, akkor látogass el a szeptember 27. és október 1. között a Kék Bolygó Alapítvány szervezésében megrendezésre kerülő Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expóra és Élményprogramra, mely a Hungexpón kerül megrendezésre!
A vendéglátásban is terjed a körforgásos szemlélet
Hazánk 14 városában 102 étterem döntött úgy, hogy visszaveszi és elmossa azokat a dobozokat, amiben a vendég az ételt elviszi vagy házhoz rendeli, mindezt úgy, hogy az élelmiszer-higiéniai szabályokat is betartja.
A Rakun Dobozközösség, ami egy cseredoboz rendszer, erre a környezetvédelmi problémára kínál megoldást. A vendég a Dobozközösséghez csatlakozott éttermekből olyan dobozt kap, amit aztán ha visszavisz az étterembe, a vendéglátóegység beveszi elmosásra és egy már előzőleg szabályszerűen fertőtlenített ugyanilyen dobozba adja ki az aktuális rendelését. A rendszer egy applikációval működik, aminek segítségével a házhoz rendelés is megoldható a vendég ilyenkor az étterem futárának, a használt dobozát is visszatudja adni.
A Deutsche Welle videóriportjában két magyar innovációt, két magyar üzletembert mutat be, rajtuk keresztül pedig azt, hogy mi az a körforgásos gazdaság, és miért lehet ez a jövő gazdasági modellje. Szabó László Budapesten biciklihulladékból készít dizájner termékeket, például táskákat, öveket, pénztárcákat vagy kulcstartókat. Az elkészült termékeiket a webshopjukban árulják, vevőik a világ minden részéről rendelnek, […]
Nem teljesen egyedülálló ez a kezdeményezés, világszerte már több országban is hasonló módszerekkel váltják ki az egyszer használatos elviteles dobozokat. A német Vytal rendszer már több mint 3500 étteremmel működik, a dán Kleenhub pedig a többször használható kávéspoharak rendszerét is kiépítette. Az Egyesült Királyság Innovációs Ügynökségének támogatásából létrejött Caulibox, Londont hódította meg többször használható elviteles dobozaival.
Vonzóvá kell tenni a hazai újrahasznosító ágazatokat a befektetők számára, ennek pedig Boros Anita, az ITM államtitkára szerint az a kulcsa, hogy kellő mennyiségű és minőségű hulladék-alapanyag álljon a rendelkezésükre.
dr. Horvátth Sarolta környezetvédelmi szakjogász, a Rakun Dobozközösség egyik alapítója szerint:
A körforgásos gazdaság lényege nem az újrahasznosítás, hanem, hogy a termék ne is váljon hulladékká. Az étel elvitelhez és kiszállításhoz használt dobozok többszöri használata nem lehetetlen, csak egy mosógép kell hozzá és infrastruktúra, ami megakadályozza a dobozok elkallódását, a partnereink biztosítják az előbbit, mi pedig megoldottuk, az utóbbit.
A Dobozközösség novemberben ünnepli második születésnapját, a rendszer népszerűségét mutatja, hogy a felhasználói a Rakun dobozokkal már több mint 15.000 eldobható dobozt váltottak ki, ami ~630 kg hulladék megelőzését jelenti.
A Kék Bolygó Alapítvány 2022-ben elindította a WAVE (World Added Value Equity) akcelerációs programot. Magyarország első környezeti fenntarthatósággal foglalkozó befektetéselőkészítő programja innovatív megoldásokkal foglalkozó vállalkozásokat fog össze és járul hozzá a fejlődésükhöz. A program igazgatója Sódar Gabriella, a Kék Bolygó Alapítvány vállalkozásfejlesztési vezetője.
A program olyan különböző fejlettségi fázisban lévő innovatív vállalkozásokat sorakoztat fel, akiknek nem csak szívügye a fenntarthatóság, de aktívan tesznek is érte. A 3 hónapos program során intenzív szakmai tréningeken vettek részt változatos és számukra releváns témákban, amelyeket szakmai trénerek, nagy részben az IFUA Horváth&Partners Kft. közreműködésével, és előadók segítségével dolgoznak fel. Továbbá szakmai és networking eseményeken cserélhetnek tudást, tapasztalatot így bővítve a kapcsolathálójukat.
Ezen kívül a WAVE egy két napos bootcamp alatt kaptak lehetőséget a csapatok a vezetői készségek fejlesztésére egy szakmai coach hozzájárulásával. A program közösség építésben is elkötelezett, így több informális eseményt például közös túrázást, gyár,-műhelylátogatásokat szervez, hogy a csapattagok jobban megismerhessék egymást, és akár hosszútávú együttműködések, akár barátságok is kötessenek.
A WAVE egy demo day eseménnyel zárult, ahol a résztvevő vállalkozások elismert szakmai zsűri előtt mutathatták be a program alatt tett előrehaladásukat. A legeredményesebb vállalkozások pénzjutalomban részesültek. A demo day nagyobb láthatóságot is biztosít, így a csapatok nagyobb esélyhez juthatnak a pénzügyi finanszírozás területén.
A program során a csapatok lehetőséget kapnak az üzleti modell és szervezetük tudatos fejlesztésére, elmélyíthetik és bővíthetik tudásukat különböző területeken, szakmai mentorok figyelik és segítik a fejlődésüket, illetve új készségeket sajátíthatnak el. Mindeközben közösséget, kapcsolatokat építenek és az ökoszisztéma szerves részévé válnak.
A programban résztvevő csapatok bemutatkozása:
ATTA A magyar innovatív vállalkozás a fakivágás mérsékléséért és a fenntarthatóság érdekében, hozott létre egy forradalmian új ötletet, amely gyorsan fejlődő vállalkozássá nőtte ki magát. A környezetvédelem iránt elhivatott csapat, egy, a piacon teljesen egyedülálló terméket fejlesztett ki: újrahasznosított hullámpapírból készült raklapokat. A többször használható, és újrahasznosítható ATTA raklap környezeti fenntarthatósága mellett más előnyökkel is jár: a hagyományos EURO raklapnál 80%-al könnyebb, ami jelentős logisztikai költségek csökkentését vonzza magával. Viszont ne legyen megtévesztő a mindössze 5 kg-os ATTA raklap ereje hiszen polcozva 800 kg, mozgatásban 1000 kg míg földön akár 3500 kg teherbírással rendelkezik.
Colibri Charity ColibriCharity egy böngésző kiegészítő szoftware, amely lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy micro-adományokkal támogasson egy általa kiválasztott nemes célt. Számos világmárkával dolgozik együtt a vállalkozás, ami lehetővé teszi, hogy a vásárló extra költségek nélkül támogasson egy általa kiválasztott NGO-t. A Colibri Charity elhivatott egy jótékonykodó vásárlás kialakításában, miközben szemlélet formáló és edukációs céljai is vannak: felhívja a figyelmet a társadalmi és környezeti felelősségre vállalati és egyéni szempontból is.
Rakun Rakun, az elviteles étkezés ökológiai lábnyomát elhivatott csökkenteni, a szinte végtelenszer felhasználható, teljesen cseppmentes, higiénikus acéldobozok használatával: Az applikáció használatával egy jelképes havi díj megfizetésével a kezdeményezésben résztvevő vendéglátóhelyeken ezekben a dobozokban kérhetjük elvitelre az ételt, amelyet a partnerpontokon leadva, gondosan tisztára mosnak és így kerül vissza a körforgásba. Az applikáció monitorozza a dobozok leadását, felvételét is így biztosítva a dobozok állandó meglétét a partner éttermekben. A Rakun Dobozközösség környezetvédelem mellett a pénztárcát is kímélheti, hiszen a Rakun dobozokkal évente akár 20.000 Ft-ot is lehet spórolni, ha a felhasználó rendszeresen él az ételrendelés lehetőségével.
Csak Budapesten 13 millió étel elviteles dobozt használunk fel évente a Tudatos Vásárlók Egyesületének mérése szerint.
ReSpray A felhalmozódó és veszélyes alumínium szemétre, különösen az eldobható dezodoros palackok okozta környezeti problémák megoldását orvosolja a ReSpray. Egy olyan speciális alumínium palackot és töltő állomást fejlesztett ki, ahol a dezodorokat többször újra tölthetjük, így csökkentve a veszélyes alumínium szemetet, miközben akár a vásárló pénzt is spórolhat. Ezeket a drogériákban és szupermarketekben kihelyezett automatákat és palackokat a vásárló magának töltheti újra a kiválasztott illattal.
TransFoodMission Az upcycled élelmiszerek megoldást jelenthetnek az élelmiszerpazarlás, élelmiszerhulladék és üvegházhatású gázok csökkentésében. A TransFoodMission a sörfőzés során keletkezett gyártási hulladék, sörtörkölyt felhasználásával készít teljesértékű, kiváló minőségű falatokat, mint például granolát, így járulva hozzá a körforgásos gazdasághoz és fenntarthatósághoz. Ezen élelmiszerek tápanyagtartalma sokkal kedvezőbb, mint egy hagyományos reggeli müzlié, így a környezetvédelem mellett, az egészséges életmódhoz is hozzájárul. Ezen kívül az élelmiszerpazarlás problémájára is felhívja a figyelmet.
A hozzáállás, amit láttam, kaptam és tanultam egy életre velem maradnak. Bármi történhet, hogy egy projektet újra kell kezdeni, de a hozzáállás és a szemlélet, hogy hogyan oldjak meg egy problémát alapvetően megváltoztathat mindent.
–mondta a programról az egyik csapat
A WAVE programot egy egész napos esemény, a demo day zárta. Egy kerekasztal beszélgetés keretein belül – dr. Botos Barbara, klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár, Innovációs és Technológiai Minisztérium, Ferenczi Attila, GreenSitu és Recobin Kft vezérigazgatója, Sápi Zsófia Greendex főszerkesztője – vitatták meg az innováció, klímaváltozás és start-upok szerepét. A beszélgetést Tomaj Zsófia, fenntarthatósági szakember moderálta.
A szakmai zsűri tagjai voltak: Sódar Gabriella a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány vállalkozásfejlesztés és a WAVE program vezetője, Gergely Éva a Susterra Befektetési menedzsere, Bedő Beatrix vállalkozásfejlesztési mentor és az Impact Hub társalapítója valamint Török József a Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealap befektetési igazgatója.
A demo day lehetővé tette a csapatok számára, hogy a program során elért eredményeit, illetve vállalkozását prezentálja a szakmai zsűrinek, akik egy közös döntés során meghatározták a helyezetteket. A WAVE első kohortjának első helyezettje a ReSpray, második az ATTA míg harmadik helyen a Rakun csapata végzett.
Az esemény remek alkalom volt találkozni a téma szakértőivel, kapcsolatot építeni, networkingelni, inspirálódni és naprakész információt szerezni a környezeti fenntarthatóság különböző aspektusairól. A WAVE második kohortja szeptemberben indul, amelyre a jelentkezés hamarosan megkezdődik.
Csak Budapesten 13 millió étel elviteles dobozt használunk fel évente a Tudatos Vásárlók Egyesületének mérése szerint. Ha ez mind eldobható műanyag doboz, akkor ez évente 1,06 tonnányi CO2 kibocsátást jelent. A Rakun Dobozközösség a Felelős Gasztrohős Alapítvány támogatásával a Föld Napja alkalmából kampányt indított az egyszer használatos elviteles dobozok okozta környezeti károk enyhítése érdekében.
2021 nyarán látott napvilágot a Nature Sustainability magazinban az a tanulmány, amely megállapította, hogy az óceánban található 3. leggyakoribb műanyag hulladék (a zacskó és a palack után) az elviteles műanyag edény és evőeszköz. Emiatt került sor tavaly júliusban néhány típusú elviteles edény és az egyszer használható műanyag evőeszközök forgalmazásának betiltására. Azonban sajnos se az edények, se az evőeszközök nem tűntek el teljesen a vendéglátóhelyekről, a meglévő készletek felhasználása még most is folyamatban van.
A Rakun Dobozközösség másfél éves fennállása óta már 11680 db egyszer használatos doboztól -azaz 467 kg hulladéktól- mentette meg a Földet az újrahasználható acél dobozainak használata révén. A Denkstatt Hungary Kft. elemzése szerint a Rakun által használt rozsdamentes acél dobozok már 25 használat után kisebb hatást gyakorolnak a globális felmelegedésre, mint a Magyarországon gyártott, eldobható polipropilén dobozok.
Hiszünk abban, hogy a változás az egyén szintjén kezdődik, várhatunk a központi szabályozásra, de addig is kezdjük el, amit megtehetünk. Már országszerte közel 100 vendéglátóhelyen kérhetjük az ételünket többször használható Rakun dobozba az eldobható műanyag helyett, akár kiszállításnál is. Így már rengeteg embernek van lehetősége tenni egy kis lépést azért, hogy a Föld Napja mindannyiunk ünnepe legyen!
–mondta dr. Horvátth Sarolta, a Dobozközösség egyik alapítója
Az élelmezéshez köthető a teljes CO2 kibocsátásunk 35%-a. Ezért, ha egy fenntartható világot szeretnénk, kiemelten oda kell figyelnünk arra, hogy milyen messziről érkező élelmiszert veszünk le a polcról, mennyi húst eszünk, vagy mennyire agyoncsomagolt terméket választunk. Ugyanez vonatkozik a vendéglátóhelyek kiválasztására is. A már lassan 10 éve működő Fenntartható Vendéglátóhely minősítéssel azokat a vendéglátóhelyeket tüntetjük ki, akik erőfeszítést tesznek azért, hogy a működésükkel okozott környezeti terhelést csökkentsék. Leglényegesebb szempont az alapanyag származása, de ide tartozik az is, hogy miben jut el a vendéghez az az étel. – mondta Kiss-Szabó Eszter a Felelős Gasztrohős Alapítvány kommunikációs vezetője.
A Rakun Dobozközösség és a Felelős Gasztrohős Alapítvány az április 19-24-ig tartó Föld napja kampány keretében a hulladékmentes életmódhoz segítséget nyújtó nyereményekkel is motiválja a lakosságot, hogy válasszák a környezettudatos ételcsomagolási megoldásokat.
A fényszennyezés csökkentésének új perspektívája – Hogyan ne féljünk a sötétben?
Tegyük a kezünket a szívünkre! Habár sokszor bátran hangoztatjuk, hogy „mi nem félünk a sötétben”, és „már réges régen kinőttük ezt”, azért mindnyájunkat elfog valami mélyről jövő félelem, ha este egyedül kell végigmennünk egy ismeretlen, kivilágítatlan utcán. Félünk, és ez természetes. Ugyanakkor a jelenlegi urbanizáltság és technológiai fejlettség mellett a félelmünk tehető felelőssé azért, hogy a bolygó fényárban úszik. Amennyiben a fényszennyezés problémáját a gyökerénél akarjuk megragadni, a sötétséggel kapcsolatos félelmeinket is górcső alá kell vennünk, és lehetőleg csökkentenünk is. A kérdés már csak az: hogyan?
A koronavírusnak is köze van a fényszennyezéshez?
Mi, emberek mindig is féltünk a sötétben, és ez valószínűleg a következő évszázadokban sem fog változni. Ennek ellenére a technológiailag fejlett és urbanizált világunkban a mesterséges fényforrások olyan mértékben elterjedtek, hogy egyre kevesebbszer kell találkoznunk ezzel a szorongató érzéssel. Mondhatnánk, hogy ez fantasztikus teljesítmény, hisz az emberiség még komfortosabban élhet a Földön. Ha ugyanis látunk, növekszik a biztonságérzetünk. A fejlődésnek azonban ebben az esetben is ára van. A másik oldalon ismételten a sokasodó környezeti és egészségügyi problémákat találjuk. Ezek közül különösen fontos kiemelni az emberi daganatos megbetegedések kockázatának növekedését a melatonin hormon szintjének csökkenése miatt, amely sötétben tud megfelelően termelődni. Az állatok esetében a táplálkozási szokások, a kommunikáció, a vándorlás és a tájékozódás kerülnek veszélybe.
A fényszennyezés következtében az állatok immunrendszere is gyengül. Ez bennünket is veszélyeztet, hiszen nő az állatról emberre terjedő fertőzések esélye. Argentierónak és munkatársainak 2021-es publikációja szerint például a koronavírus okozta járványhelyzet kirobbanásában is szerepe lehetett a wuhani fényszennyezés növekedésnek, mivel gyengült a denevérek immunrendszere, így fertőzőképesebbé váltak. Megállapítható továbbá az is, hogy egyes denevérfajokat kifejezetten vonzanak a mesterséges fényforrások a rovarélelem miatt, így közelebb kerülnek az emberi közösségekhez. A fenti példákból látható, hogy a fényszennyezés szerepe olyan problémák kapcsán is felvetődik, ahol a külső szemlélő talán nem feltételezne ilyen jellegű összefüggést.
A fényszennyezés jelentős probléma. Legnagyobb bajban a rovarvilág van. De miért olyan vonzó számukra a fény?
A sötétségtől való ösztönös félelmünk ősidők óta velünk van. Feltehetően a fényszennyezéshez kapcsolódó komplex problémák megjelenésében is szerepet játszik. A jelenség leírható az úgynevezett evolúciós megszaladással is, amiről Csányi Vilmos és Miklósi Ádám szerint akkor beszélünk, amikor viszonylag rövid időn belül megszűnnek azok a korlátok, amelyek valamely biológiai jelleg optimális paramétereit fenntartották. Ilyen esetekben a jelleg számos esetben a hordozó kárára lesz, és hosszú távon akár a pusztulását is eredményezheti. Ez azt jelenti, hogy az eredetileg hasznos félelmünk a sötétségtől a jelenlegi civilizációs fejlettség mellett veszélyeztet bennünket, hiszen immáron a bolygó egészét fényárba borítjuk. Ennek ellenére az emberi félelmek indukálta nagy léptékű ökológiai változások már a modernizáció előtt is jelen voltak. A sötétség és az átláthatatlanság megszüntetése érdekében sok vadászó, gyűjtögető nép égetett fel hatalmas erdős területeket.
Mitől félünk akkor, amikor kihunynak körülöttünk a fények?
A freudi pszichológiára alapozott válasz egyértelműnek tűnik: attól, hogy meg fogunk halni. Ugyanakkor a témával kapcsolatos újabb pszichológiai kutatások ennél árnyaltabb képet adnak a sötétben jelentkező félelmeink eredetét illetően. Amennyiben a kérdés mélyére kívánunk ásni, rögtön egy újabb kérdőjellel találkozunk, amely érdekes módon egészen a 2010-es évek közepéig fel sem merült a témával kapcsolatos kutatásokban: Mit is vizsgálunk valójában, a sötétséggel vagy az éjszakával kapcsolatos félelmeinket? Elsőre talán azt gondoljuk, hogy ennek igazán nincs jelentősége. Lin és munkatársai 2015-ben kimutatták, hogy a félelmeket kiváltó ingerekre hevesebben reagálunk az éjszakai környezetben, mint egyszerűen a sötétségben (például egy elsötétített szobában). Ennek a ténynek az ismerete alapvető fontosságú lehet a sötétségfóbia kezelésében, illetve az éjszakai sötétséggel kapcsolatos pozitív viszonyulások kialakításakor.
Ami az éjszakával kapcsolatos félelmeinket illeti, egy ismert felosztás szerint három különböző, de egymással mégis összefüggő forrásból eredeztethetők. Az első forrás a biztonságérzet csökkenése, amely a haláltól, a bántalmazástól és az elszeparáltságtól való félelmünkből fakad. A második kategória a különböző fiktív lényekkel kapcsolatos félelmeinket jelenti, amelyek tárgyai lehetnek szellemek, szörnyek, veszedelmes állatok, űrlények vagy akár maguk a rémálmok is. A harmadik kategória pedig a környezet belső karakterisztikájából fakad, hiszen ha a holdfény furcsa árnyékot vet a falra, a szellő meglibbenti a függönyt, vagy csak nyikorog kint a kapu, rögtön elszabadul a fantáziánk. Belátható, hogy a fenti kategóriák összefüggenek egymással. Könnyen tűnhet a libbenő függöny kísértetnek, de a kapu nyikorgásából is gondolhatjuk, hogy éppen egy gonosztevő próbál minket elrabolni. Ezeknek a félelmeknek az elkerülése érdekében sokszor alkalmazunk mesterséges megvilágításokat, még ha számos esetben ez nem is tudatosan történik.
Kétségkívül igaz, hogy ezek a félelmek hozzájárultak az életben maradásunkhoz is, hiszen a sötétben zörgő avar bizony nemegyszer valóban a kardfogú tigrist jelentette. Napjainkban is hasznos, ha van bennünk fenntartás a kivilágítatlan helyekkel kapcsolatban. Sokszor azonban csak a diszkomfortunkat tompítjuk azzal, hogy fényárba borítjuk a környezetünket. A kivilágítás mértéke az esetek egy részében túlzott, a fénynek nincsen tényleges hatása a biztonságunkra. Indokolt-e például a díszkivilágítások jelenlegi szintje és a járatlan utak megvilágítása? Valóban szükséges-e, hogy a saját kertünket kivilágítsuk, miközben mi bent ülünk a házunkban (ahol egyébként szintén lehet, hogy az összes szobában ég a villany)? Ha megváltoztatjuk a fénymentes éjszakai környezethez fűződő viszonyunkat, beláthatjuk, hogy a természetes sötétség jó is lehet, akár élményeket és nyugalmat is meríthetünk belőle. A kérdés már csak az, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésünkre az éjszakával kapcsolatos pozitív viszonyulások kialakítására?
Amíg az ősember számára az életben maradást jelentette a sötéttől való félelem, addig manapság pont az ellenkezője igaz.
Egyszerű módszerek a legkisebbeknek
A sötétséggel kapcsolatos félelmek oldása már óvodás korban is elkezdhető. Az éjszakai lefekvéskor megnyugtatóan hat az esti rutin bevezetése, valamint segíthet, ha napról napra fokozatosan csökkentjük az esti hang- és fényforrásokat. A fiktív lényekkel szemben felvértezhetjük a legkisebbeket azzal, ha játékos módszereket találunk ki az elképzelt veszedelmek elűzésére, vagy közösen felruházzuk őket nevetséges tulajdonságokkal. A nevetségessé tett szörnyek már korántsem tűnnek olyan félelmetesnek, ahogy ezt a Harry Potter-könyvekben feltűnő mumusok elűzése kapcsán megtanulhattuk.
Játék- és meseterápiák
Egy másik, szintén elsősorban gyermekek esetében használatos módszerek a játék- és a meseterápia. Ezeket főképp a sötétségfóbia kezelésére dolgozták ki, amikor a sötétségtől való szorongás már olyan mértékű, hogy a szülő és a gyermek életminősége is jelentősen romlik. A módszerek azonban használhatók általában véve a sötétséggel kapcsolatos kedvezőbb hozzáállások kiépítésére is. Az angol nyelven elérhető Uncle Lightfoot (Fényláb nagybácsi) történetek például egy kisfiú kalandjait mesélik el, aki az indián bácsikája segítségével megtanulja legyőzni a sötétséggel kapcsolatos félelmeit. A tanmese az egyes fejezetek végén különböző játékokat is bemutat, amelyekkel a gyermekek félelmei tovább oldhatók. Ezek között vannak a következők: bekötött szemmel játékok keresése, relaxációs játékok, állatok megtalálása és kihozása a sötét szobából, állati hangok felismerése a sötétben (melyeket a szülő imitál), árnyjátékok kéz segítségével, szülők megtalálása a sötétben hangokat követve.
Az Uncle Lightfoot (Fényláb nagybácsi) egy mesekönyv, amely segít oldani gyerekkorban a sötét miatti szorongást.
Egy másik, az előbbitől független játékos módszer a „Bátrak olimpiája”. Itt a gyermeknek a sötétben eltöltött időt kell újra és újra megdöntenie, mintha versenyezne. A cél, hogy minél tovább maradjon a sötétben, ezzel jobb és jobb időeredményeket tudjon elérni. Ebben a játékban kulcsfontosságú az érzelmi beleélés. A szülőknek versenyre jellemző légkört kell teremteniük, amely magában foglalja a szenvedélyes kommentálást, a szurkolást, az ünnepélyes eredményhirdetést és természetesen a kihagyhatatlan jutalomosztást is.
Terepi módszerek
Az idősebb gyermekeknél már terepfoglalkozások is bevethetők a félelem csökkentése céljából. Játszhatunk különböző hallásteszteket („Ki milyen neszeket hall éjszaka?”), lopakodós játékokat („Ki tud halkabban lopakodni éjszaka?”) és érzékszervi játékokat. Ez utóbbira jó példa az úgynevezett denevéres játék, amelyben a gyermekek körbeállnak, középen egyvalaki denevér-, páran pedig lepkeszerepben vannak. A denevérnek be van kötve a szeme, és csak hangokat adhat ki, amelyeket a lepkék megismételnek (visszhangoznak), így lehet őket megtalálni. Amennyiben a denevér túl közel megy a kör széléhez, a körben állók is ismétlik a hangokat. A játék – azontúl, hogy kitűnően modellezi a denevérek hangokkal való tájékozódását – pozitív élményeket kapcsol a sötétséghez, hiszen a gyermek nemcsak játszik, hanem érzi, hogy kitüntetett szerepben van, és rá figyelnek. Az úgynevezett „Éjszakai állatjátékok” elnevezésű program szintén sok pozitív élményt adhat. A jellemzően iskolai táborokban megvalósított esemény során a diákoknak különböző állomásokat kell csoportosan megtalálniuk az éjszakai természetben. Az egyes állomások megtalálása állati hangok alapján történik, amelyeket az ott lévő pedagógusok imitálnak.
Felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt javasolt az éjszakai tanösvények bejárása, valamint az éjszakai gyalogtúrákon való részvétel (pl. szarvasbőgéstúrák és madarásztúrák). Az igazán merészek pedig kipróbálhatják magukat éjszakai bátorságpróbákon vagy akadályversenyeken, amelyek kialakíthatók akár fényvisszaverő prizmák segítségével is. Amennyiben már haladónak tekintjük magunkat a természetes sötétséggel kapcsolatos félelmek leküzdésében, megpróbálkozhatunk olyan barlanglátogatásokkal, ahol része a programnak a vaksötétség megtapasztalása. Abban az esetben, ha gyermekek is részt vesznek a programon, fontos, hogy lelkileg megfelelően fel legyenek rá készítve, és ne keltsünk bennünk direkt vagy indirekt módon félelmeket. Az úgynevezett láthatatlan szobák a barlangokhoz hasonló élményt képesek nyújtani, azonban ezek esetében már szabadabb mozgás valósítható meg, és több feladat áll rendelkezésre. A budapesti Láthatatlan Kiállítás mellett a pécsi Erdők Háza és a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége is gyakran rendez láthatatlan szobás programokat.
Csillagászati nevelés
Amennyiben felnézünk egy tiszta éjszakán a csillagos égboltra, nagyon hamar flow élménybe kerülhetünk. Abban az esetben, ha lehetőségünk van egy távcsővel kémlelni az eget (például valamelyik hazai csillagparkban), a tapasztalás még teljesebb lehet. A bolygók, a csillagok, a galaxisok tanulmányozása közben a rácsodálkozás, az esztétikai élmény ki tud zökkenteni minket a hétköznapokból életkortól függetlenül. Az egyik jellemző érzés, amely a csillagászat keretében megjelenhet, a személyes életünk eltörpülése a világegyetem felfoghatatlan méretei mellett. A filozofikus gondolatok, illetve az esztétikai élmények alapvetően képesek alakítani a viszonyunkat az éjszakához. Pozitív tapasztalok társulhatnak magához a sötétséghez is. Egy csillagos égbolt megfigyelése után elképzelhető, hogy legközelebb szándékosan kapcsoljuk le a kerti lámpát, hogy láthassuk újra az Androméda csillagképet.
Viszonylag sok működő csillagvizsgáló van Magyarországon. Noha a legjobb az, ha egy ilyen építmény távol van a fényszennyezéstől, ettől függetlenül Budapesten, Győrben, Szegeden, Debrecenben, a Mátrában és Veszprémben is találhattok szabadon látogatható csillagvizsgálókat.
Magyarországon évi 80–120 derült éjszaka van. Ilyenkor érdemes ellátogatni egy csillagvizsgálóba. Több ilyet is találunk az ország területén. Fotó: szeretlekmagyarorszag.hu
Számoljuk meg a csillagokat!
A távcsöves megfigyelések mellett a csillagszámlálás is sok pozitív élményt adhat. Ennek egyik lehetséges alternatívája, ha készítünk (például kartonpapírból) egy 20 cm x 20 cm-es keretet, amelyen keresztül megszámoljuk az égbolt öt pontján a csillagokat. Fontos, hogy a keretre rögzítsünk egy 40 cm hosszúságú zsineget is, amelynek a másik végét a vállunkra kell erősítenünk. A keretbe olyan távolságból kell belenéznünk, hogy közben a zsineg feszes legyen. Ha az 5 mérés eredményét átlagoljuk, majd megszorozzuk 40-nel, megkapjuk, hogy az adott éjszakán megközelítőleg hány csillag látható az égen. Gyermekek esetében a cipősdobozmódszer is segítheti a csillagászati ismeretek átadását, valamint hozzájárulhat a sötétséggel kapcsolatos félelmek csökkentéséhez. Ennek lényege az, hogy egy cipősdobozra a gyermek felrajzol egy tetszőleges csillagképet (azt, amelyet ő választ vagy kedvel), majd a csillagok helyét kilyukasztja. Ezt követően, ha zseblámpát rakunk a cipősdobozba, majd lezárjuk a fedelét, és lekapcsoljuk a fényeket a szobában, kirajzolódik a dobozon a csillagkép.
Virtuális valóságok
A digitális forradalom a sötétségfóbia kezelését sem hagyta érintetlenül. Ezt jelzi a Psious által kidolgozott új virtuális valóság is, amelynek célja, hogy a gyermekek csökkentsék a sötétséggel kapcsolatos félelmeiket. Az elképzelés akár ijesztően is hathat, hiszen úgy érezhetjük, mintha egy Black Mirror részbe csöppentünk volna. Szerencsére a valóság ennél jóval kedvezőbb. A módszer sikerességét vizsgáló első kutatási eredmények bizakodásra adnak okot. A terápia során a gyermekek VR-szemüvegen keresztül különböző fényerősségű szobákat tudnak felfedezni. A folyamatot minden esetben egy terapeuta is figyelemmel kíséri. Ő állítja be a fényerősséget az egyes szobákban a gyermek igényeinek megfelelően. A cél az, hogy a gyermek minél hosszabb időt töltsön el a játékban, valamint utolsó feladatként maradjon 2 percig egy teljesen sötét virtuális hálószobában.
A szorongás oldására VR-szemüveggel imitálnak különböző sötétségű szobákat gyermekek számára.
Habár az említett módszereket legtöbbször nem a fényszennyezés csökkentése érdekében dolgozták ki, ilyen irányú felhasználásuk mindenképp javasolt egészségünk és természetes környezetünk védelme érdekében.
Köszönetnyilvánítás:Jelen cikk az EFOP- 3.6.2-16- 2017-00014: „Nemzetközi kutatási környezet kialakítása a fényszennyezés vizsgálatának területén” projekt támogatásával valósult meg.
A Vodafone Magyarország Alapítvány negyedik alkalommal hirdeti meg a nagy sikerű Vodafone Digitális Díjat azzal a céllal, hogy ösztönözze és felkarolja azokat az innovátorokat, akik digitális megoldásukkal társadalmunk legégetőbb problémáira kínálnak megoldást. A 15 millió forint összdíjazású pályázatra idén Digitális Esélyegyenlőség, Digitális Társadalom, valamint Környezetvédelem és Fenntarthatóság kategóriákban lehet jelentkezni 2022. március 10-ig.
A Vodafone Digitális Díj elnevezésű pályázat célja, hogy olyan innovátorokat támogasson, akik a digitalizáció segítségével nyújtanak megoldást korunk kihívásaira. Olyan kész termékeket, szolgáltatásokat, megoldásokat keres a Vodafone Magyarország Alapítvány, amelyek éppen bevezetésre várnak, vagy akár már működnek is, és a pályázat keretében a továbbfejlesztésük valósulhat meg. Az innovációs versenyre magánszemélyek, vállalkozások és nonprofit szervezetek egyaránt jelentkezhetnek. A pályázat összdíjazása 15 millió forint, ami kiemelkedőnek számít Magyarországon a vállalatok által kiírt pályázatok között.
A tavalyi 400 pályázóból 27 nyert el pénzdíjazást vagy mentori támogatást.
A kategóriák kiválasztásánál elsődleges cél volt a legaktuálisabb kihívásokra való reflektálás:
• A Digitális Esélyegyenlőség kategóriában olyan pályamunkákkal lehet nevezni, amelyek a hátrányos helyzetű csoportok felzárkózását és az esélyegyenlőséget segítik elő. Lehetővé teszik például elmaradott térségek számára a felzárkózást vagy például megteremthetik a nemek közti esélyegyenlőséget, vagy a fogyatékkal élők integrációját támogatják.
• A Digitális Társadalom kategóriában olyan digitális megoldásokkal lehet nevezni, melyek valamely társadalmi csoport javát szolgálják, illetve megoldást nyújtanak többek között a következő témakörökben: elhízás, függőségek, mentális betegségek, szegénység, alapvető szükségletek kielégítése, közlekedés, hajléktalanság, élelmiszerpazarlás, közösségteremtés, megosztás alapú gazdaság.
• A Környezetvédelem és Fenntarthatóság kategóriában olyan digitális zöld innovációkkal lehet nevezni, amelyek hozzájárulnak egy ellenállóbb, klímasemleges ökoszisztéma megteremtéséhez.
A pályaművek elbírálásában esélyegyenlőségi, befektetési, technológiai és fenntarthatósági szakértők vesznek részt. A zsűri elnöke ismét Dr. Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára. A hét tagú zsűri a pályázatok technológiai megvalósítása mellett azt is figyelni fogja, hogy milyen széles társadalmi csoport életére lesz hatással az adott innováció.
A Vodafone Digitális Díjra a korábbi években közel 400 pályázat érkezett, közöttük voltak olyan általunk is jól ismert projektek, mint a Rakun. A jelentkezőkből 27 kapott pénzbeli támogatást vagy szakmai mentorálást.
1 éves a Rakun Dobozközösség! Használói eddig több mint 4000 eldobható doboz hulladékká válását előzték meg. De vajon hány használat után válik valóban fenntartható megoldássá?
A Rakun csapata számára fontos volt, hogy egy hiteles szakértő vizsgálja meg, pontosan hány használat után lesz dobozuk előállítása, szállítása és használata környezeti szempontból előnyösebb az eldobható versenytársakkal szemben.
Jenei Attila, a denkstatt Hungary Kft. üzletágvezetője szerint “a gyártóknak és a szolgáltatóknak több figyelmet kellene fordítaniuk arra, hogy termékeik és szolgáltatásaik környezeti terheléseit objektív módszerekkel vizsgálják, és értelmezzék.”
A Rakun ezzel a szemlélettel kereste meg, és kérte fel a denkstatt szakértőit annak vizsgálatára, hogy teljesül-e a vállalkozás eredeti fenntarthatósági célkitűzése az újrahasználható elviteles ételcsomagolással.
Az ételszállító dobozok életciklus elemzése kimutatta, hogy a Rakun dobozok 19 (újra)használatával kedvezőbb hatással lehetünk a klímaváltozásra, mintha Kínában gyártott polipropilén ételszállító dobozokat használnánk. (A Rakun dobozokat akár géppel, akár kézzel moshatjuk, az eredmény változatlan.)
Egy meetup fenntarthatóságról, változásokról és lehetőségekről
A WASTEREVOLUTION: RESPONSIBILITY meetup mindennapi életünk különféle aspektusából járja körbe a változás, a fenntarthatóság, környezettudatosság és a felelősség témaköreit. November 10-én hét izgalmas kerekasztal-beszélgetéssel várjuk az érdeklődőket a Budapest Music Centerben.
Célunk, hogy szakemberek, nagyvállalatok és kreatív alkotók bevonásával közös platformot teremtve elinduljon egy konstruktív beszélgetést arról, pontosan mi is zajlik körülöttünk, mik az ok-okozati összefüggések, ebben kinek mi a szerepe, mik a lehetőségei és irányai, milyen válaszokat adhatunk a fenntarthatósággal kapcsolatos kihívásokra.
Divat: green gardrób
A divat, az öltözködés, valamint a testápolás terén is egyre hangsúlyosabb szerepet kap a fenntarthatóság, a tudatos szemlélet, melyek szép lassan átalakítják a hazai piaci szereplők gondolkodásmódját és célkitűzéseit is. A trendek folyamatos, gyors változásában érzékelhető az állandó fogyasztásra való gerjesztés, miközben a fast fashion és a second hand irányzatok kedvelői fokozatosan egymásnak feszülnek. Milyen alternatív lehetőségei vannak a vásárlóknak? Milyen kihívásokat rejt a bespoke tervezés és miért fenntartható időtálló, stílusos darabokkal megtölteni a gardróbunkat? Merre tart a hazai szépségipar és milyen új innovációk vannak ezen a területen?
Időpont: 10:00 – 10:45
Moderátor: CSALÁR Bence (blogger)
Résztvevők:
BALOG Fanni Kitti és RAGÁLYI Lili (SZERKÓ Budapest)
HALMI Fanni (fannihalmi upcycle bridalwear)
HEGEDŰS Zsanett (textilszakértő és bespoke tervező)
JUHÁSZ Ágnes (RERUHA)
DÉNES Barbara (Plantethics)
Bolygó: a végtelenbe és tovább
Ma már a természetvédelem témakörében született cikkekben, filmekben nem csak távoli kontinensek veszélyeztetett fajairól hallhatunk. A klimatikus problémákat, globális környezeti válságot bemutató elrettentő képkockák, sürgetve kongatják a vészharangot. Közvetlen környezetünkből egy kissé távolabb tekintve bolygónk folyamatos alakulását követhetjük nyomon. Olyan ez mint egy érzékeny kártyavár, amelyet minden új tétel és fuvallat újra és újra átformál. Rombolunk és épülünk a végtelenbe és tovább … A beszélgetés során közeli és távoli hatásokat vizsgálunk és olyan fogalmakat próbálunk értelmezhetővé tenni, amelyeket eddig maximum David Attenborough népszerű traktusaiból ismerhettünk. Mi a klímaváltozás és az éghajlatváltozás és hogyan is hathat ez ránk Magyarországon? Mi történik ha felbomlik az ökoszisztéma? Mi a környezetszennyezés és hogyan hatnak erre az érzékeny rendszerre a felhalmozódó hulladéktípusok? Mit tehet az egyén? Mi az ember valódi felelőssége? Milyen döntések határozzák meg a jövőt?
Időpont: 11:00 – 11:45
Moderátor: SÁPI Zsófia (Greendex, főszerfkesztő)
Résztvevők:
SZEBENYI Péter (marketingszakértő, környezetvédelmi influencer, Klímapolitikai Intézet)
SÓDAR Gabriella (Kékbolygó Alapítvány)
FERENCZI Attila (RECOBIN – alapító, ügyvezető)
JENEI Dávid (Solar Decathlon)
Életmód: otthon édes …
A legkisebb közösségünk a család, ahol együttes munkával létrehozhatunk egy tudatosabb fenntarthatóbb életteret. De vajon mitől válik komfortossá és közben közel zero wasté egy otthon? Hogyan lehet minél kisebb az ökolábnyomunk? Milyen nehézségekkel jár a váltás, mik lehetnek az első lépések és hogyan találhatjuk meg kedvenc termékeink fenntartható verzióit? Nem titok, hogy a jobb világ felé vezető úton minden apró lépés számít és hol máshol kezdhetnénk el a munkát, mint otthon a saját szokásaink formálásával. Egyéni felelősségünk megismerése, vagy éppen felismerése pedig elindíthat a közös társadalmi felelősségvállalás útján. De az Instagramot görgetve a tökéletes képeket szemlélve, miért tűnik mégis olyan távolinak és elérhetetlennek sokak számára ez az életmód és mit tesznek kedvenc márkáink, hogy segítsék ezt a folyamatot?
Időpont: 12:00 – 12:45
Moderátor: NAGY Réka (ökoanyu)
Résztvevők:
WERTÁN Sára (about a home)
CSORBA Noémi (Falusi Kosár)
FARKAS Zsuzsanna (Compocity)
Nogell Márta (IKEA)
ŐRFI Eszter (Greenster)
Csomagolás: tudatos gyártás / fogyasztás
Ételpazarlás, szeméthegyek, éhínség, füstölgő gyárkémények, fogyasztói társadalom, “gyorsan bedobós” falatok, innovatív vállalatok és vészjelzésre reagáló startupok. Egyre több vásárló törekszik felvenni a harcot a fogyasztással járó mértéktelen szeméttel és céltalan pazarlással. Öko boltok, csomagolásmentes üzletek és egyre divatosabb vászonzsákok, cekkerek motiválják a tervezésre és az előrelátásra a boltokba érkezőket. Biztosan letéped még azt a műanyag zacskót? Szükség lesz a plusz egy pakk tejre vagy a lejárat után a kukában végzi? Főzni vagy rendelni esetleg beszaladni egy burgerre? A nagyobb vállalatok is támogatják a folyamatot a megújuló szabályozásokhoz és a változó igényekhez alkalmazkodva a gyártásban, a csomagolásban vagy akár a kínálat tekintetében. Mit tesznek ők és mit tehetünk mi?
Időpont: 13:30 – 14:15
Moderátor: RIDEG Richárd (műsorvezető)
Résztvevők:
BELAYANE Najoua (MUNCH)
MACZELKA Márk (SPAR)
MIHÁLY Eszter (HELL Energy)
SIPOS Melinda (Ligeti Bolt)
NAGY Gréta (Progress Étteremhálózat Kft. környezetvédelmi szakértő, DANDELION Kft. ügyvezető)
DR. HORVÁTTH Sarolta (Rakun Dobozközösség)
Mobilitás: mindig úton
A közlekedés, mobilitás, üzleti vagy kedvtelés célú utazásaink egyre gyorsuló mindennapjaink szerves részét képezi. Hosszú órákat töltünk az autóinkban vagy éppen buszokon, villamosokon, kerékpáron. A COVID járvánnyal és az egyébként is folyamatosan változó felhasználói igényekkel egy új jövőképet ígérő világba csöppenhettünk. A közösségi közlekedés átalakulása pedig kihatással van az autóiparban megjelenő legújabb tendenciákra is. Az elektromos autók, robogók, benzin vs. dízel háborúban, a külföldi városok mintáit szemlélve az ismert városképek, közlekedési modellek folyamatosan formálódnak. Vajon melyik eszköz az igazi? Milyen fejlesztések állnak előttünk? Léteznek egyáltalán tökéletes megoldások? Mit ígér a jövő és mit tehetünk most?
Időpont: 14:30 – 15:15
Moderátor: MIHÁLOVITS András (Millásreggeli)
Résztvevők:
PANTL Péter (MOL)
VÁLYI István (Speedzone, újságíró)
MICHELISZ Norbert (autóversenyző)
NÉMETH Balázs (Porsche Hungária Zrt.)
VÁRKONYI Gábor (újságíró, autóipari szakértő)
WEINGARTNER Balázs (HUMDA Zrt. – elnök, vezérigazgató)
KÉZY Béla (MEGAKOM Kft. – ügyvezető, sétálható város koncepció)
Kultúra: reflektorfényben egy új jövő
A művészet, az alkotás, a szórakozás, a kultúra különböző ágazatai, ugyanúgy nélkülözhetetlen szerepet töltenek be életünkben, mint a közlekedés, az oktatás vagy éppen a gasztronómia. Kétségtelen, hogy a kultúra olyan elengedhetetlen módon színesíti a mindennapjainkat, hogy a járvánnyal érkező hirtelen bezártsághoz kihívás volt alkalmazkodnia mindenkinek. A kultúra különböző területeit szemlélve, akár a mindig módosuló igényeket, akár a fenntarthatósági, környezettudatossághoz kapcsolódó trendeket nézzük, mindig új irányok alakulnak. Ebbe a folytonos fejlődésbe, formálódásba, művészi szemléletek és fókuszpontok váltakozásába robbanásszerűen érkezett meg a járvány, ezzel egyes folyamatokat felgyorsítva vagy éppen új utakat megvilágítva azzal a bizonyos reflektorfénnyel. Hogyan élte meg ezt az egyén, a művész vagy éppen a közönség? Hogy élte túl a szektor a hirtelen jött változásokat? Milyen hatásokra számíthatunk hosszabb távon? Milyen irányt ígérnek az új ideák? Hogyan találkozhat a szórakozás, a kultúra, a képzőművészet, a színház, az előadóművészet a fenntarthatósággal?
GESZTI Péter (zenész, dalszövegíró, producer, szinkronszínész és előadóművész)
GAJZÁGÓ György (CCA – igazgató)
Turizmus: újra szabad?!
A távolságok a légi és a közúti közlekedés fejlődésével párhuzamosan szűntek meg és az üzleti vagy szabadidős célú utazások hétköznapinak számító programmá váltak. A COVID járvánnyal az utazások száma drasztikusan visszaesett és új csatornákat kellett találnunk a kapcsolattartásra vagy éppen a kikapcsolódásra. Éttermek, szálláshelyek zárták be a kapuikat vagy éppen új egységek halasztották el a várva várt megnyitót. Mi történt és hogyan reagált a szektor a változásokra? Mi a túlélés titka? Mi nyújthat kikapcsolódást egy lassabb, zártabb világban? Milyen hatásokra számíthatunk hosszabb távon? Lehet fenntartható a turizmus? Működhet környezettudatosan egy étterem vagy egy borászat? Mit ígér a jövő?
Időpont: 16:45 – 17:30
Moderátor: BÁRÁNY Róbert (szerkesztő, műsorvezető, világutazó)
VARGA G. Gábor (Egek Ura Blog – alapító, Unio Media tartalomigazgató)
SZILÁGYI Bence (Grand vin de Barnag – natúr borász)
PARDI Dorina (Szallas.hu)
–
A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Az alábbi űrlap kitöltésével jelezheted felénk, ha szeretnél részt venni a meetupon: https://forms.gle/ECiaNsoeYjaQcPmu9
Évente egy átlagos magyar ember 100 kg csomagolóanyagot dob ki a szemétbe, azonban egy kis odafigyeléssel és tudatossággal ez a szám radikálisan csökkenthető lenne. A tegnapi Csomagolásmentes Nap pont erről szól.
Ahogy arról mi is írtunk korábban, rengeteg műanyaghulladék szennyezi a tengereket és óceánokat, ezek jelentős része pedig egyszer használatos műanyag. Egy cikk szerint évente 8,8 millió tonna műanyaghulladékkal szennyezzük a világ óceánjait. Ezzel több fronton is veszélyeztetjük az óceáni élővilágot, ráadásul a műanyagok apró részecskéi bekerülnek a táplálékláncba és óriási károkat okoznak.
A Tasmániai Egyetem Tengeri, az Antarktiszi Tanulmányok Intézetének és a londoni Természettudományi Múzeum kutatói a tengerparti üledék napi hőmérséklet-ingadozásait mérték a Csendes-óceán déli részén lévő Henderson-sziget és az Indiai-óceánban található, Ausztráliához tartozó, távoli területen fekvő Kókusz-szigetek hat helyszínén. A Journal of Hazardous Materials című folyóiratban közzétett tanulmányuk szerint a szigetek strandjain – ahol egyes helyek lakatlanok – négyzetméterenként akár 3 kg műanyagot is találtak.
A spanyolországi Cádizi Egyetem kutatói megállapították , hogy az óceáni szemét 80%-át műanyag teszi ki. A műanyag zacskók és PET palackok után az óceánokban úszkáló harmadik leggyakoribb hulladéktípus az ételcsomagoló edények és evőeszközök. Hazánkban sem rózsás a helyzet, a Tudatos Vásárlók Egyesülete számításai szerint csak Budapesten évente több mint 13 millió darab ilyen műanyageszköz fogy.
Ha ezeket a szemétre került dobozokat egymás mellé raknánk, a sor Budapesttől Lisszabonig érne.
Idén a Csomagolásmentes Naphoz a RAKUN Dobozközösség is csatlakozott, hogy ezzel felhívják a figyelmet az egyszer használatos eszközök káros hatásaira és arra buzdítsák a lakosságot és a vendéglátóhelyeket, hogy váltsanak újrahasználható és újratölthető csomagolásra.
A RAKUN ennek jegyében a héten útjára indította örökbefogadó programját. Ezzel a jelképes gesztussal azok is támogatni tudják a hulladékcsökkentés ügyét, akiknek a közelében még nincs RAKUN elfogadóhely vagy rendszertelenül szoktak az elvitel lehetőségével vagy házhozszállítással élni, de fontos számukra, hogy minél több helyen elérhetővé váljon ez az opció.
Budapesten 13 millió egyszer használatos műanyag ételes dobozt dobunk ki évente. A Rakun előfizetéses rendszere visszaváltható fémdobozokat vezetett be.
Aki szeretne csatlakozni a kezdeményezéshez, annak nincs más dolga, mint letölteni a RAKUN applikációját és kiválasztani egy előfizetést, majd a kuponkód mezőbe beírni, hogy OROKBE. Itt egy kiválasztott összeggel lehet támogatni a projektet, azaz úgy működik, mint egy mecénás jegy.
Ezután minden RAKUN nevelőszülő havonta egyszer bepillantást nyerhet dobozának mindennapjaiba. A nevelőszülők minden támogatott hónapban kapnak majd egy képet e-mailen, amin épp lencsevégre kapták örökbefogadott dobozunkat.
Július 1. volt a „no plastic” ünnep, amiről már mi is sokat cikkeztünk, számos egyszer használatos műanyagterméket vontak ki a forgalomból, melyek többnyire a vendéglátó iparban voltak használatban. Hogy mit jelent ez a váltás az éttermeknek, milyen más alternatívák vannak számukra? Ezek a témák kerültek elő július elsején, a RAKUN Dobozközösség és a Klímainnovációs Közösség által szervezett kerekasztal beszélgetésen.
A Klímainnovációs Közösség, a RAKUN Dobozközösség és a Felelős Gasztrohős Alapítvány közös, vendéglátóhelyek körében végzett felmérésének eredményeiből – melyet Végh Alexandra, a Klímainnovációs Közösség munkatársa ismertetett – kiderült, hogy a helyek 80%-a ismeri a szabályzást, és fontos is nekik a fenntarthatóság, de az ár és a minőség is döntő szempont.
A polisztirol dobozoktól végleg búcsút inthetünk. Fotó: bluepack.hu
Tédi Szilárd, az Élelem Étterem tulajdonosa, aki immáron hat éve használ lebomló termékeket, vendéglátós oldalról közelítette a kérdést. Elmondta, hogy kezdetben több minőségbeli probléma is volt a lebomló termékekkel, melyek mára teljesen megszűntek, mivel egyre több a gyártó, és a beszállító. De a lebomló műanyagok ára még mindig magas, egy polisztirol dobozhoz képest háromszoros az ár. Gyakorlatban egy menü lebomló csomagolása bruttó 250-270 forintba kerül.
Dr. Horváth Sarolta, környezetvédelmi szakjogász, a RAKUN Dobozközösség egyik alapítója elmondta, hogy az új törvény nem azt jelenti, hogy eltűnnek a műanyag dobozok, egyedül a polisztirol dobozok és poharak lettek betiltva. De a törvény azt is kimondja, hogy minden ami polimert tartalmaz az műanyag. Tehát a bioműanyagok is, és ezeknek a számát 2024-ig egyéb gazdasági eszközökkel tovább kell csökkenteni. Így a törvény még nem megoldás, hanem egy jó kezdet.
Végh Alexandra az is elmondta, hogy rendkívül fontos az innováció és Magyarországon még nincs gyártás, csak forgalmazás. A Klímainnovációs Közösség ezért hívta életre Startup Plastic Surgery programját, amibe magyar fenntartható témakörben dolgozó startup-okat karolnak fel.
Fontos, hogy ne egy kicsivel környezetbarátabb, de ugyanúgy egyszer használható, eldobható megoldásokat válasszunk
Ne egy újabb eldobhatót!
Tédi Szilárd étterem-tulajdonos is úgy látja sokszor hamis megnyugvást ad a lebomló termék, de a valódi megoldás az, ha többször használjuk a dobozokat. A szigorú higiénés szabályozás miatt, 10 éve nincs lehetőségünk saját edénybe kérni az ételt az éttermekben, erre kínál megoldást a RAKUN. A Greendex is bemutatta előfizetésen alapuló dobozmegosztó szolgáltatásukat. Havi 500 forint ellenében a vendégek RAKUN dobozba vihetik haza az ételt, és a regisztrált éttermek bármelyikében le is adhatják. A higiénés problémáról itt nem beszélhetünk, mert az éttermek gondoskodnak a tisztításról.
A megszólalók balról jobbra: Tédi Szilárd, dr. Horváth Sarolta, Végh Alexandra. Középen pedig körülbelül 800 doboz, fele annak, amit a Dobozközösség megspórolt. fotó: Járosi Róbert
Tédi Szilárdék mellett jelenleg további 30 étterem tagja a Dobozközösségnek. Zömében Budapesten, de már Pécsen, Miskolcok, Kecskeméten és Velencén is van egy-egy RAKUN-os vendéglátó hely.
Dr. Horváth Sarolta elmondta, hogy már tárgyalnak a nagy ételkiszállító cégekkel, mivel legtöbbször házhozszállításnál használunk műanyagdobozokat. Egyelőre logisztikai akadályokba ütköznek, de bizakodóak. Ellenben azt ki kell emelni, hogy november óta 1800 műanyag ételhordó dobozt spórolt meg a Dobozközösség.
Összegezve, a megszólalók is úgy vélik, nagy előrelépés volt a műanyag törvény, de a lebomló termékeket csak kiegészítő eszközként kell használni, a végső megoldás a eldobható dobozok elhagyása. De addig is a hulladékgyűjtő infrastruktúrának is fejlődnie kell.
Június 16-a minden évben az Újratöltés napja, vagyis a World Refill Day. A cél, hogy felhívják a figyelmet az egyszerhasználatos eszközök káros hatásaira és arra buzdítsák a lakosságot és a vendéglátóhelyeket, hogy váltsanak újrahasználható és újratölthető csomagolásra. A naphoz hazánkban a RAKUN Dobozközösség is csatlakozik.
A brit Nature magazin fenntarthatósággal foglalkozó rovatában június 10-én jelent meg az a spanyol-angol tanulmány, mely szerint az egyszer használható zacskók, műanyag palackok és az étel elviteles dobozok és csomagolások alkotják az óceánokban leggyakrabban előforduló szennyezők nagy részét. A tudósok kiemelik, azzal, hogy sikerült azonosítani az óceánokban, tengerekben leggyakrabban előforduló hulladékokat, egyértelművé vált, mely területeken szükséges lépni az ügy érdekében.
Az elvitelre vásárolt élelmiszerek csomagolóanyaga és az italospalackok alkotják az óceánokban lévő műanyagszemét többségét egy spanyol kutatás szerint.
Habár július 1-től hazánkban is életbe lép az egyszer használatos műanyagok korlátozásáról szóló kormányrendelet, még bőven van tennivalónk annak érdekében, hogy ne lepje el természetes vizeinket, bolygónkat teljes mértékben a szemét. Ebben nekünk, fogyasztóknak is nagy szerepünk van, a most még forgalomban maradó egyszer használatos műanyagokra is mondhatunk nemet, választhatunk helyettük újrahasználható eszközöket.
–mondta el Szabó Eszter, a RAKUN Dobozközösség kommunikációs munkatársa.
A júniusi globális figyelemfelkeltő napon arra buzdítja a lakosságot a RAKUN csapata, hogy csatlakozzanak ahhoz a több millió emberhez a világon, akik az újrahasználatot választják a bevásárlásuk, étkezéseik, mindennapjaik során és ezzel felhívják az üzletek, cégek, éttermek figyelmét a műanyagszennyezés csökkentésének sürgető tényére.
Ha tehetjük, használjunk kulacsot, melyet már számos ponton, étteremben gond nélkül újratölthetünk, vigyünk magunkkal tárolókat, vászonzsákokat, ha vásárolni megyünk.
Ezek mellett ma már számos olyan kezdeményezéshez is csatlakozhatunk, mely támogatja az újrahasználatot. Ilyen a RAKUN Dobozközösség is, melynek segítségével az eldobható elviteles dobozok helyett egy többször használható, higiénikus acél dobozban vihetjük haza az ebédünket, vacsoránkat. Az elfogadóhelyek listáját a RAKUN oldalán lehet megnézni.
Régi, gyerekkorunkból ismert paradicsomok. Ezek jelképezik leginkább az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet munkáját. Itt kiemelten fontos a génmegőrzés és a tájfajták megtartása, valamint visszajuttatása a természetbe. Az intézet tájfajta paradicsomaival az idei Highlights of Hungary, vagyis az ország kiválóságai sorában az ötödik helyezett lett.
Szintén remekül teljesített a megméretésen a Felelős Gasztrohős csapata, az általuk létrehozott Rakun Dobozközösséggel.
„Háromszázezer növényi faj létezik a Földön, és ebből nagyon keveset, összesen kilenc fajt használunk az étkezésünk több mint felének a fedezésére. Ezek a fajok, ezeken belüli diverzitás, tehát a fajták, a genetikai változatosság is egyre inkább leszűkül” – mondta Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője az M1 Kék bolygó című műsorában.
Ez azért is kiemelt probléma, mert
a genetikai változatosság olyan, mint egy biztosítás.
Ha bármi történik a természetben, a sokszínűségnek köszönhetően tudnak alkalmazkodni az élőlények.
Éppen ezért fontos az olyan régi, a termesztésből mára kiszorult tájfajták megőrzése, mint amilyenekkel az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet is foglalkozik.
2021-ben összesen húszezer faddi, tolnai, mátrafüredi, gyöngyösi, ceglédi és máriapócsi tájfajta paradicsompalánta kerül forgalomba. A növények a kutatóintézet weboldalán a foglalás után a hónap közepétől több átadóponton megvásárolhatók, és egy országos kiskereskedelmi hálózat hétvégi akciója keretében elérhetők lesznek.
Nemcsak az számít, hogy mit eszünk, de az is, hogy miből esszük.
Erre hívja fel a figyelmet a Felelős Gasztrohős Alapítvány által létrehozott Rakun Dobozközösség.
A kezdeményezés a feleslegesen halmozódó műanyag ételesdobozok problémájára nyújt megoldást. Egy előfizetéssel jó minőségű, tartós, műanyag fedelű acéldobozokat bérelhetünk, ezzel fenntarthatóvá tehetjük elviteles ételrendelésünket.
Ez az egyszerű ötlet mind a vendégek, mind a vendéglátók pénztárcájának és a környezetnek is kedvez. Az elkövetkező időszakban különösen felértékelődnek az ilyen kezdeményezések, mert a kormány klíma- és természetvédelmi akciótervének keretében idén nyártól betiltja az egyszer használatos műanyagok forgalmazását hazánkban.
A húsvéti tojás festéshez nem szükséges speciális festéket beszereznünk, sőt ha a környezettudatosak szeretnénk lenni, többféle növény segítségével alkothatunk színes tojásokat.
Az elkészítés menete a következő:
Főzés előtt mosogatószerrel tisztítsuk meg a tojásokat.
Főzzük meg a tojásokat még a festés előtt, ha nem szeretnénk, hogy a héj alatt is színesek legyenek.
A természetes festékek elkészítése során 4 evőkanál ecetet adjunk fél liternyi vízhez, amelyben megfőzzük a színezőanyagot.
Ha a még forró színező oldatban festjük a tojásokat, a színek erősebbek lesznek.
Ha meg szeretnénk enni a tojásokat, szerencsésebb a még forró főtt tojást hideg színező lébe helyezni, és akár egy napig is ebben hagyva festeni.
A színezett tojásokra tűvel mintát is karcolhatunk abban az esetben, ha elég sűrű volt a festő lé, és viszonylag vastagon fogta be a tojáshéjakat.
Étolajos törlőruhával áttörölve fényesíthetjük ki a tojásokat
Mely színeket milyen természetes anyagok főzésével érhetünk el?
Zöld: Apróra vágott spenótot, petrezselyemlevél vagy csalánlevél – fél órán át főzve.
Sárga: Őrölt kurkumapor – negyed óra elegendő a színezőlé főzésére. Halványsárga színhez citrom héj, vagy almahéj, diólevél és savanyú káposzta levének főzete.
Rózsaszín: Erős csipkebogyó tea
Narancssárga: Fél liter víz és 8-10 evőkanál pirospaprika őrlemény keveréke – 20-30 percig főzve.
Lila: A cékla leve bármilyen formában
Sötétbarna: Erősre főzött, majd lehűtött kávéban áztassuk a frissen főtt, még forró tojásokat.
Vörösbarna: A vöröshagyma buroklevelei – fél óra főzés után. Változhat az árnyalat, az áztatási időtől függően.
Lila: Llilahagyma burokleveleivel.
Kék: Apróra vágott vöröskáposzta fél órán át főzve.
Tovább cifrázhatjuk a tojásainkat, ha mielőtt a festő lébe tesszük őket, leveleket, virágokat rakunk rájuk, és harisnyába szorosan kötjük őket, így a harisnya átereszti a festéket, de nem engedi a levél alá, ami szép mintát eredményez.
A koronavírus-járvánnyal a házhozszállítás és így az étel- és italtárolók piaca is felpörgött, miközben hamarosan eljön a határideje az egyszer használatos csomagolóanyagok betiltásának. Az alternatívák azonban, ahogy a példákon is látjuk, nem feltétlenül jelentenek minden szempontból jobb, olcsóbb, és zöldebb lehetőséget.
A koronavírusjárvány miatt itthon is másfélszer több egyszer használatos csomagolóeszköz fogyott. A jó hír azonban, hogy nem csak ezeket kereste egyre több cég, de a környezetbarát alternatívákra is megnőtt a kereslet a járvány alatt.
A korábbi években egyre több hazai vendéglátóipari vállalkozás állt át környezetbarát csomagolóeszközökre. A több mint 10 ezer hazai kis- és középvállalkozást csomagolóanyagokkal ellátó Indepack Kft. tavalyi év elején végzett kutatásából kiderült, hogy a cégek 40 százaléka már használ valamilyen lebomló, komposztálható anyagú csomagolóeszközt.
Az egyszer használatos műanyagok kiváltása több probléma is ütközik: egyfelől az alternatívák drágábbak, amihez hozzájön, hogy a világjárvány miatt kénytelenül zárva tartó éttermek, vendéglátóhelyek bevétele is jelentősen csökkent – így pláne kihívás az átállás.
Győrvári Gábor, az Indepack Kft. ügyvezető igazgatója arra hívja fel a figyelmet, hogy a biológiailag lebomló műanyagokkal, hogy ugyanúgy meg kell szervezni a visszagyűjtését, mint a hagyományos műanyagét.
„Ezek az anyagok nem bomlanak le maguktól a házi komposztban, hanem ipari körülményekre van szükség ahhoz, hogy lebontsák ezeket” – teszi hozzá. Így nagy eséllyel a biológiailag lebomló műanyagok nagy része is a szemétégetőben végzi. „Szintén hátránya, hogy az anyag szinte megkülönböztethetetlen a műanyagtól, tehát ha a szelektív gyűjtését meg is oldják, akkor is „végzetes” volna hulladékhasznosítás szempontból, ha a komposztálható pohár a műanyag közé keveredne. Ezt a tényt sajnos a vizsgálataink az alátámasztják.”
Azt is hozzáteszi, hogy ebből a szempontból a nejlonzacskó az, ami kivétel: „Egyedül a nejlonzacskóknál valósult meg az, hogy olyan, a piacon is elérhető PLA termékek is vannak, amelyek otthoni körülmények között is lebomlanak. Ennél a termékcsoportnál egyértelmű, hogy a polisztirol alapú táskáktól és tasakoktól minden probléma nélkül elbúcsúzhatunk.”
Cukornád, bambusz, fapép, vagy éppen pálmalevél: számos növényi alapú étel-, vagy éppen italtároló dobozt készítenek már. A kérdés itt is ugyanaz: mihez kezdhetünk ezekkel, miután kiürültek?
A növényi alapú ételtároló csomagolások alapanyagárai a cég tapasztalatai szerint nagyon széles skálán mozognak. Ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet a szakember, hogy ma már érdemes megvizsgálni, melyik az az anyag, amelyik egy pandémiás időszakban is elérhető marad, mielőtt egy piac berendezkedik valamilyen termékre. „Azok a cégek, amelyek főként kínai beszállítókkal dolgoznak, nehéz helyzetbe kerültek. A szállítási költségek 3-4-szeresére emelkedtek, 2500-3000 dollárról akár 10 ezer dollár fölé, ami miatt akár 50 százalékkal is emelkedhet egy olcsóbb termék beszerzési ára.”
Megosztja a szakértőket és a vendéglátóipart is az ehető csomagolások kérdése. A legerősebb érv ezek mellett, hogy akár meg is ehetnénk ezeket, de legalábbis könnyedén, otthon is komposztálhatjuk. Ezek ellen pedig, hogy nem feltétlenül esszük meg és még drágábbak, mint egy biológiailag lebomló műanyagból készült csomagolás.
A papírcsomagolás kézenfekvő – és sokkal környezetbarátabb – választásnak tűnhet a műanyag helyett, az ételek kapcsán azonban problémás: számos papírból készült ételcsomagolást értelemszerűen muszáj műanyag fóliával bevonni, máskülönben egy szósz, egy salátaöntet és bármilyen étel, ami egy kicsit is nedves, egyszerűen eláztatja.
Kétségkívül a legkörnyezetbarátabb megoldás a hulladékproblémára, ha nem termelünk hulladékot. A hazai vendéglátóhelyeknek azonban csak kisebb része fogad el saját dobozt, és erre jött még a járványhelyzet, így még az is inkább óvatos volt és egyszer használatosba csomagolt, aki korábban támogatta a többször is használható verziót.
Nagyjából egy éve indította el a Felelős Gasztrohős Alapítvány a Rakun Dobozközösséget, amelyhez eddig 14 vendéglátóhely csatlakozott.
Ennek az a lényege, hogy egy kis összegért lényegében béreljük az acéldobozokat, amelyeket használat után nekünk kell visszavinnünk, elöblítve. A modell elsősorban személyes elvitelnél, vagy akkor működik jól, ha az adott vendéglátóhelynek saját futára van, aki a cseredobozt vissza is tudja vinni, ételkiszállító cégekkel most tárgyalnak.
Győrvári Gábor szerint első blikkre jó megoldásnak tűnnek a többször is felhasználható, strapabíró műanyag, fém, illetve üveg csomagolások, ezek utóélete azonban már más kérdés. „Az üveg kicsorbul, a fém benyomódik, a többször használatos műanyag megmattul és foltos lesz. (…) Ahogy lecserélik már nem csak haszna van a környezetünknek a megspórolt egyszer használatos eszközökkel, hanem bizony kára is, mivel az újragyártásnak elég nagy az ökológiai lábnyoma” – mutat rá.
Arra a kérdésre pedig, hogy vajon végső soron „uralhatja-e” egy-egy alternatíva a piacot, Győrvári Gábor szerint a fenti termékek mind a piacon lesznek és a vendéglátóhely dönt majd – a költségvetése alapján. „Értelemszerűen könnyen népszerűek azok a termékek tudnak lenni, amik árban közel vannak az „eredeti”, műanyag változathoz: papírpohár, fa keverőpálca, papír ételes dobozok, cukornád tányérok” – sorolja.
Gasztrohős és NetPincér Díj 2021 – Felelősen a krízishelyzetben
Kíváncsi vagy, kik lettek a zsűri és a közönség kedvencei? Milyen felelős megoldásokkal vészelik át a vendéglátóhelyek ezt a nehéz időszakot? Milyen szempontok alapján választott a Gasztrohős és a Netpincér zsűri? Mi lesz a sorsa a műanyagoknak a júliusi műanyagtörvény után?
Tarts velünk március 18-án 19 órától a Gasztrohős és NetPincér Díj díjátadóján!
A díjátadó programja: 19:00 – 19:10: Köszöntő beszéd. Varga Judit, a Felelős Gasztrohős Alapítvány igazgatója és Blaumann Debóra, a Netpincér marketing vezetője 19:10 – 19:30: Zsűri kerekasztal beszélgetés (Varga Judit, Felelős Gasztrohős Alapítvány igazgató, Hering András, Nosalty főszerkesztő, Losits Gábor, Piqniq Budapest társalapító, Steiner Kristóf, író, blogger) 19:30 – 19:50: Díjátadó 19:50 – 20:00: Kérdések 20:00 – 20:30: Viszlát, műanyag?! – beszélgetés a júliusi műanyagtörvényről, a csomagolás jövőjéről (dr. Horvátth Sarolta, RAKUN Dobozközösség alapító, ifj. Ugrin András, Ugrinpack-Erdős Kft. tulajdonos, Saás Petra, Fruccola tulajdonos) Az esti házigazdája Fiala Borcsa , a WMN főszerkesztője lesz.
Az elmúlt egy év a legtöbb vendéglátóhelyet érzékenyen érintette, azonban akadtak akik a nehéz helyzetből is a legjobbat, a bolygónk, a társadalom számára is hasznosat próbálják kihozni.
A vendéglátó szektort a pandémia alatt a zárva tartás miatti bizonytalanság, az elbocsátások miatti kilátástalanság, valamint a házhozszállítás miatt megnövekedett hulladékmennyiség is jellemzi, a a Felelős Gasztrohős Alapítvány szerint azonban a nehéz helyzetben is akadnak hősök. Az Alapítvány a NetPincérrel összefogva próbálják megtalálni azokat a vendéglátókat, akik az elmúlt egy év kihívásokkal teli időszakában is törekedtek arra, hogy környezetvédelmi és szociális szempontból felelős megoldásokat találjanak. Erről szól egyébként podkasztunk friss epizódja is.
A Gasztrohős és NetPincér Díj 2021 – Felelősen a krízishelyzetben díjra február 21-ig várják a vendéglátóhelyek jelentkezését ezen az oldalon.
A NetPincér részéről a díj egyben a társadalmi felelősségvállalásuk részét is képezi, melynek keretében több környezetvédelemmel kapcsolatos alapítványt is támogatnak és törekszenek rá, hogy a teljes tevékenységük karbonsemleges legyen.
A Gasztrohőssel közösen bízunk benne, hogy egyre több vendéglátóhely fog még környezettudatosabb működésre átállni.
-mondta el Blaumann Debóra, a NetPincér marketing vezetője
A díjazottak nem csak szakmai elismerésben részesülnek, hiszen a győztes 800 ezer forint értékű ajándékcsomagot kap, mellyel tovább tudja zöldíteni vállalkozását. A szakmai zsűri mellett a közönség is szavaz, ez alapján a nyertesek többek között a Cupler, a CleanEco és a RAKUN Dobozközösség környezetbarát termékeivel lehetnek gazdagabbak, miközben a szavazók között is értékes ajándékokat sorsolnak ki.
Ez az oldal sütiket használ a lehető legjobb felhasználói élmény elérésének érdekében.
A greendex.hu adatkezelési és adatvédelmi szabályzata itt találhatók.
Feltétlenül szükséges sütik
A feltétlenül szükséges sütiket mindenképpen engedélyeznie kell, hogy el tudjuk menteni az Ön süti beállítási preferenciáit.
Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.
Statisztikai sütik
A statisztikai sütik lehetővé teszik a honlap üzemeltetője számára, hogy a felhasználói szokásokat anonimizált adatokként elemezzék, ezzel hozzájárulva a magasabb szintű felhasználói élményt támogató fejlesztésekhez.
A feltétlenül szükséges sütiket mindenkor engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
