Szeptember közepén egy vezető globális technológiai vállalat munkatársai a LIFE Saker Roads kerecsensólyom-védelmi program keretében, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) vezetésével Jászberény mellett, a parlagi sasok élőhelyén vállaltak önkéntes munkát, melynek célja a középfeszültségű oszlopsorok ragadozómadarakra gyakorolt hatásának felmérése volt.
Az MME felméréseinek eredményei alapján a hazánkban évente áramütés miatt elpusztuló madarak száma tízezres nagyságrendűre tehető, a természetvédelmi kár pedig meghaladhatja az évi egy milliárd forintot. A rendszeres áldozatok között fokozottan védett madarak is előfordulnak, mint a parlagi sas, a kerecsensólyom, a kuvik, a szalakóta, vagy a kék vércse.
Az ABB önkéntesei először előadást hallgattak meg az MME szakembereitől a parlagi sasokról, a jászsági Európai Uniós védettséget élvező Natura 2000 élőhelyekről, az áramütés madarakra gyakorolt hatásairól, a megelőzés érdekében tett védelmi intézkedésekről, a Sasközpont működéséről és a kerecsensólyom védelmét célzó, Saker Roads LIFE programról. Ezt követően bemutatókon vettek részt a terepi felmérés módszertanáról, és hogy kereső kutyák segítségével hogyan derítik fel az áramütött madarakat az MME szakemberei.
Kapcsolódó bejegyzések
Harc a „láthatatlan madárgyilkosok” ellen
Százával pusztulnak évente a madaraink a levegőben futó kábelek miatt. Ezeknek a teljes kiváltása több mint 500 milliárd lenne.
Az önkéntesek kisebb csapatokban, 3 km-es szakaszokon ellenőrizték az elektromos oszlopokat, majd a bemutatókon elhangzott és meghatározott irányvonalak mentén dokumentálták az adatokat. Az adatok összesítése még zajlik, azonban annyi már most is bizonyos, hogy az MME párhuzamosan zajló saját felmérésével együtt 800-900 oszlopot ellenőriztek, ebből nagyságrendileg 350 oszlopot a vállalat önkéntesei vettek szemügyre.
Kapcsolódó bejegyzések
„Amikor a madarakért aggódom, az emberekért aggódom!” – Podcast
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivőjével, Orbán Zoltánnal beszélgettünk a költöző madarakról.
Több más faj elpusztult egyedei mellett két fokozottan védett parlagi sast is találtak a felmérők, így maguk azonosíthatták a nem megfelelően kezelt oszlopok, veszélyes konstrukciók következményeit. A felmérések eredményeit felhasználva az áramszolgáltatók, az MME, valamint a területileg illetékes Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei együtt dolgoznak, hogy mely szakaszokon a legindokoltabb az oszlopsorok madárbarát szempontok szerinti felújítása, karbantartása. A hétvégén talált két parlagi sas tetem apropóján az MME is kezdeményezi a szolgáltatónál az érintett helyek kezelését.
Azért, hogy minél kevesebb madár szenvedjen áramütést az ABB által forgalmazott, kiegészítőivel madárbaráttá alakítható oszlopkapcsoló nyújthat segítséget. Ezeket a készüléket a vállalat a társ cégekkel együtt kialakított madárvédelmi megoldásokkal kiegészítve kínálja a hagyományos, veszélyes oszlopkapcsolók kiváltására.
Kapcsolódó bejegyzések
Akinek tízezrek köszönhetik az életüket: Madárdoktor a pusztáról – Podcast
Holnapután című műsorunk aktuális vendége dr. Déri János, az intézmény alapító igazgatója volt. A doktor mesélt a kezdetekről és a Madárkórház jelenéről, a vadmadarakra leselkedő veszélyekről, arról, hogy mit kell tennünk, ha sérült madárral találkozunk, és arról is, hogy mit lenne érdemes megtanulnunk szárnyas barátainkról.
(forrás: MME)
Kiemelt kép: Canva
