Egyre többen sajnos egyre több feldolgozott Ă©lelmiszert fogyasztunk. Ez mĂ©g azzal egyĂŒtt is tĂ©ny, hogy az elmĂșlt Ă©vekben elĆretörtek az egĂ©szsĂ©ges Ă©letmĂłdra Ă©s a tudatos tĂĄplĂĄlkozĂĄsra irĂĄnyulĂł mozgalmak. AmĂg azonban arrĂłl beszĂ©lĂŒnk, hogy (Ă©ghajlatvĂ©delmi megfontolĂĄsok szempontjĂĄbĂłl is) el kellene mozdulnunk a feldolgozott Ă©lelmiszerek, illetve az ĂĄllati eredetƱ tĂĄpanyagok felĆl a növĂ©nyi Ă©trend irĂĄnyĂĄba, arrĂłl kevĂ©s szĂł esik, hogy a zöldsĂ©gek Ă©s a gyĂŒmölcsök tĂĄpanyagtartalmĂĄban milyen vĂĄltozĂĄs törtĂ©nt az elmĂșlt Ă©vtizedekben.
Ma mĂĄr sok tanulmĂĄny szĂĄmol be arrĂłl, hogy növĂ©nyi eredetƱ Ă©lelmiszereink mĂ©rhetĆen kevesebb tĂĄpanyagot, vitamint Ă©s ĂĄsvĂĄnyi anyagot tartalmaznak, mint 50, 70 vagy 100 Ă©ve. Egy 2004-es, mĂ©rföldkĆnek szĂĄmĂtĂł tanulmĂĄny azt ĂĄllapĂtotta meg, hogy 1950 Ă©s 1999 között a legtöbb mezĆgazdasĂĄgi kultĂșrĂĄban jelentĆsen csökkent a termĂ©nyek fehĂ©rje-, kalcium-, riboflavin-, foszfor-, vas-, valamint C-vitamin-tartalma. MĂĄs tĂĄpanyagok csökkenĂ©sĂ©rĆl csak azĂ©rt nem tudtak beszĂĄmolni, mert nem vizsgĂĄltĂĄk Ćket.
Egy mĂĄsik, szintĂ©n amerikai kutatĂĄs 1975 Ă©s 1997 között vĂ©gzett elemzĂ©sekbĆl megĂĄllapĂtotta, hogy a vizsgĂĄlt 12 zöldsĂ©gfĂ©lĂ©ben az ĂĄtlagos kalciumszint 27%-kal, a vasszint 37%-kal, az A-vitamin-szint 21%-kal, a C-vitamin-szint pedig 30%-kal csökkent. Egy brit kutatĂĄs az 1930 Ă©s 1980 közötti adatokat vizsgĂĄlva hasonlĂł eredmĂ©nyre jutott.
Egy mĂĄsik tanulmĂĄny következtetĂ©se szerint ma 8 narancsot kellene megenni ahhoz, hogy annyi A-vitaminhoz jussunk, amennyit a dĂ©dszĂŒleink az Ć korukban egyetlen narancsbĂłl kaptak, mĂĄr amennyiben valaha ettek ilyesmit.
Miért csökken élelmiszereink tåpanyagtartalma?
KijelenthetĆ, hogy a tĂĄpanyagtartalom csökkenĂ©se lĂ©tezĆ jelensĂ©g. BĂĄr korĂĄntsem azonos mĂ©rtĂ©kƱ az egyes Ă©lelmiszerek esetĂ©ben, sajnos mĂ©g azokra az zöldsĂ©gekre Ă©s gyĂŒmölcsökre is igaz valamennyire, amelyek ökolĂłgiai termesztĂ©sbĆl szĂĄrmaznak. De milyen okok ĂĄllnak a jelensĂ©g hĂĄtterĂ©ben?
NagyĂŒzemi mezĆgazdasĂĄg
EgyszerƱ Ă©s kĂ©zenfekvĆ vĂĄlasz lehet, hogy a növĂ©nyi eredetƱ Ă©lelmiszerek tĂĄpanyagtartalma elsĆsorban a nagyĂŒzemi mezĆgazdasĂĄg talajt Ă©s termĂ©szetet kizsigerelĆ mĂłdszerei miatt csökken. A legtöbb esetben nem hagyjĂĄk a földeket pihenni, rengeteg vegyszert Ă©s mƱtrĂĄgyĂĄt hasznĂĄlnak, biodiverzitĂĄs-sivatagokat hoznak lĂ©tre. Nem ez azonban a problĂ©ma egyetlen oka.
Szorosan idekapcsolĂłdik az is, hogy a termelĆk olyan fajtĂĄkat vĂĄlasztanak, melyek nagyra nĆnek, szĂ©pek, jĂłl tĂĄrolhatĂłk, Ă©s bĂrjĂĄk a szĂĄllĂtĂĄst is, illetve nagy a termĂ©shozamuk. Az Ăz pĂ©ldĂĄul gyakran csak mĂĄsodlagos tĂ©nyezĆ. A bizonyos (gazdasĂĄgi szempontbĂłl) elĆnyös tulajdonsĂĄgok miatt elĆtĂ©rbe kerĂŒlt fajtĂĄk sajnos sokszor jĂłval kevĂ©sbĂ© tĂĄplĂĄlĂłak, mint a hagyomĂĄnyos fajtĂĄk.
A nagyobb termĂ©shozamot, kĂĄrtevĆkkel szembeni rezisztenciĂĄt Ă©s Ă©ghajlati alkalmazkodĂłkĂ©pessĂ©get biztosĂtĂł Ășj növĂ©nyfajtĂĄk nemesĂtĂ©sĂ©re irĂĄnyulĂł erĆfeszĂtĂ©sek lehetĆvĂ© tettĂ©k, hogy a növĂ©nyek nagyobbra Ă©s gyorsabban nĆjenek. A tĂĄpanyagok elĆĂĄllĂtĂĄsĂĄra vagy felvĂ©telĂ©re valĂł kĂ©pessĂ©gĂŒk azonban nem tartott lĂ©pĂ©st a gyors növekedĂ©ssel
â mondta Donald R. Davis, az austini Texasi Egyetem kutatĂłja, a 2004-es tanulmĂĄny egyik szerzĆje.
Szén-dioxid-kibocsåtås
A növĂ©nyek a fejlĆdĂ©sĂŒkhöz szĂŒksĂ©ges energiĂĄt a napfĂ©nybĆl nyerik, melynek segĂtsĂ©gĂ©vel a szĂ©n-dioxidbĂłl cukrot ĂĄllĂtanak elĆ. MĂg azonban az ipari forradalom elĆtt a lĂ©gkör szĂ©n-dioxid-tartalma nagyjĂĄbĂłl 280 ppm volt, addig a mutatĂł mĂĄra megközelĂtette, sĆt talĂĄn mĂĄr ĂĄt is lĂ©pte a 420 ppm-et. A kutatĂłkban sokĂĄig fel sem merĂŒlt, hogy ez hatĂĄssal lehet az Ă©lelmiszerek tĂĄpanyagtartalmĂĄra. Az elmĂșlt Ă©vtizedek kutatĂĄsai azonban bebizonyĂtottĂĄk, hogy a folyamat igencsak nagy szerepet jĂĄtszik a kĂ©rdĂ©sben.
Minden levĂ©l Ă©s fƱszĂĄl a Földön egyre több cukrot termel, ahogy a szĂ©n-dioxid-szint folyamatosan emelkedik. Az emberisĂ©g törtĂ©nelmĂ©nek legnagyobb szĂ©nhidrĂĄt-injekciĂłjĂĄnak vagyunk tanĂși a bioszfĂ©rĂĄban, amely felhĂgĂtja az Ă©lelmiszer-ellĂĄtĂĄsunkban lĂ©vĆ egyĂ©b tĂĄpanyagokat
â mondja a tĂ©mĂĄval rĂ©gĂłta behatĂłbban foglalkozĂł kutatĂł, Irakli Loladze.
Mindez azt jelenti, hogy bĂĄr elkĂ©pzelhetĆ, hogy a magasabb szĂ©n-dioxid-szint miatt a felpörgĆ fotoszintĂ©zis elĆsegĂti a növĂ©nyek növekedĂ©sĂ©t, egyben arra is kĂ©szteti Ćket, hogy több szĂ©nhidrĂĄtot ĂĄllĂtsanak elĆ. Ezt pedig mĂĄs, az emberi szervezet szĂĄmĂĄra fontos tĂĄpanyagok rovĂĄsĂĄra teszik. A folyamat rĂĄadĂĄsul a szĂ©n-dioxid-szint emelkedĂ©sĂ©vel pĂĄrhuzamosan folytatĂłdni fog, Ăgy ez mĂ©g egy indok lehet arra, hogy vĂ©gre Ă©rdemi lĂ©pĂ©seket tegyĂŒnk a karbonkibocsĂĄtĂĄs csökkentĂ©sĂ©re.
EgĂ©szsĂ©gtelenek a zöldsĂ©gek Ă©s a gyĂŒmölcsök?
Annak ellenĂ©re, hogy a tĂĄpanyagtartalom nĂ©ha igencsak jelentĆs csökkenĂ©se ijesztĆ lehet, tovĂĄbbra is a növĂ©nyi eredetƱ Ă©lelmiszerek fogyasztĂĄsa a legegĂ©szsĂ©gesebb vĂĄlasztĂĄs. A növĂ©nyeknek rĂĄadĂĄsul szĂĄmos olyan összetevĆjĂŒk van, melyeknek a legjobb vagy Ă©pp az egyedĂŒli forrĂĄsai a növĂ©nyek. Ezzel egyĂŒtt nem kĂ©rdĂ©ses, hogy nagy szĂŒksĂ©g lenne a mezĆgazdasĂĄgi termelĂ©s ökolĂłgiai szemlĂ©letƱ ĂĄtalakĂtĂĄsĂĄra, a hagyomĂĄnyos Ă©s a tĂĄjfajtĂĄk ĂșjbĂłli felfedezĂ©sĂ©re.
Egyes kutatĂłk szerint olyan termelĂ©si rendszerre lenne szĂŒksĂ©gĂŒnk, amely nyomon követi az Ă©lelmiszerek tĂĄpanyagtartalmĂĄt, Ă©s ezt ĂĄltalĂĄnosan összehasonlĂthatĂłvĂĄ teszi, illetve az Ă©lelmiszerek mennyisĂ©ge helyett a minĆsĂ©gre koncentrĂĄl. Ennek lenne is tere, az ugyanis köztudott, hogy manapsĂĄg a megtermelt Ă©lelmiszereink jelentĆs rĂ©sze, Ă©vente több mint 1000 milliĂł tonna a kukĂĄba kerĂŒl. Jelenleg azonban a zöldsĂ©gek Ă©s a gyĂŒmölcsök döntĆ többsĂ©gĂ©t szinte csak nagyĂŒzemi termelĂ©sbĆl tudjuk beszerezni. Ăgy aztĂĄn az a legfontosabb kĂ©rdĂ©s, hogy jelen helyzetben mikĂ©nt tudjuk szĂŒksĂ©ges tĂĄpanyagainkat eredmĂ©nyesen biztosĂtani.
A rejtett éhség
VilĂĄgszerte nagyjĂĄbĂłl 800 milliĂłra tehetĆ az Ă©hezĆ emberek szĂĄma. AlultĂĄplĂĄltsĂĄguk hĂĄtterĂ©ben kalĂłriahiĂĄny ĂĄll, egyszerƱen nem jutnak megfelelĆ mennyisĂ©gƱ Ă©lelmiszerhez. Rajtuk kĂvĂŒl viszont van tovĂĄbbi 2 milliĂĄrd ember, akik rejtett Ă©hsĂ©gben szenvednek. Ez nem kalĂłria-, hanem mikrotĂĄpanyag-hiĂĄnyt jelent. Ćk elegendĆ Ă©lelmiszert fogyasztanak, tehĂĄt a szĂł klasszikus Ă©rtelmĂ©ben nem Ă©heznek, ĂĄm Ă©trendjĂŒk szĂĄmos fontos tĂĄpanyagot nĂ©lkĂŒlöz.
A rejtett Ă©hsĂ©g nem korlĂĄtozĂłdik a fejlĆdĆ vilĂĄg orszĂĄgaira. MagyarorszĂĄgon is sokakat Ă©rinthet Ășgy, hogy nem is feltĂ©tlenĂŒl tudnak rĂłla. SĆt könnyen elkĂ©pzelhetĆ, hogy miközben meghĂzunk, a testĂŒnk valĂłjĂĄban Ă©hezik. Ennek ellenszere a vĂĄltozatos, kiegyensĂșlyozott tĂĄplĂĄlkozĂĄs, adott esetben a tĂĄplĂĄlĂ©k-kiegĂ©szĂtĆk fogyasztĂĄsa lehet. FelmerĂŒlhet a kĂ©rdĂ©s, hogy az egyre alacsonyabb tĂĄpanyagtartalmĂș növĂ©nyek â akĂĄr megfelelĆ Ă©trend mellett â nem okoznak-e rejtett Ă©hsĂ©get?
A kutatĂłk ajĂĄnlĂĄsai szerint a csökkenĆ tĂĄpanyagtartalomra az a vĂĄlasz, hogy egyszerƱen több növĂ©nyi Ă©lelmiszert fogyasztunk. A zöldsĂ©gek Ă©s a gyĂŒmölcsök mellett Ă©rdemes elĆnyben rĂ©szesĂteni a teljes kiĆrlĂ©sƱ gabonĂĄkat, a diĂł- Ă©s babfĂ©lĂ©ket, a kemĂ©nyĂtĆben gazdag Ă©lelmiszerek fogyasztĂĄsĂĄt pedig Ă©rdemes nĂ©mileg visszafogni. Ezek mellett pedig hasznos törekedni arra, hogy amennyiben tehetjĂŒk, ökolĂłgiai termesztĂ©sbĆl szĂĄrmazĂł bioĂ©lelmiszereket fogyasszunk. Ezek tĂĄpanyagcsökkenĂ©se kisebb mĂ©rtĂ©kƱ lehet, mint nagyĂŒzemi tĂĄrsaikĂ©.
ForrĂĄsok: Scientific American, The New York Times, Politico