A hőhullám nem az az időjárási esemény, amit tévesen kötnek a globális felmelegedéshez
A hőhullámok egyértelműen összefüggésbe hozhatók a globális felmelegedéssel, ne óvatoskodjunk velük kapcsolatban írja a World Weather Attribution ismertetője, amely a média munkatársait és az érdeklődő laikusokat is segíti az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdések megértésében.
A HungaroMet és a Kék Bolygó Alapítvány jóvoltából magyarul is olvasható kiadvány az attribúciós (oksági) vizsgálatokra támaszkodik elsősorban, amellyel több mint 400 időjárási eseményt elemeztek. Az anyagban a hőhullámoknak külön fejezetet szenteltek.
Márciusban a HungaroMet újságírók számára szervezett workshopot az időjárási események helyes értékeléséről a Planet Budapesten. A meteorológusok az említett kiadvány legérdekesebb megállapításai mellett beszélgetéssel és kvízjátékkal is készültek. Előadásukból az is kiderült, a déli féltekén a hőhullámokról sokkal ritkábban tudósítanak a médiában – de nem azért, mert náluk nincsenek ilyenek.
A 21. században mindenki megtanulhatta, mit jelent ez a kifejezés
A 2021-es IPCC-jelentés szerint a hőhullámok mostanra az egész világon erősebbé és gyakoribbá váltak az emberi tevékenység által előidézett éghajlatváltozás miatt.
A jelenség légköri folyamatok következtében alakul ki. A légköri futóáramlások mentén kialakuló erőteljes, hullámszerű kilengések (Rossby-hullámok, vagy más néven planetáris hullámok) hosszan tartó, extrém hőséghez vezethetnek. A 2003-mas európai és a 2010-es oroszországi hőhullám esetén is így történt. Az előbbi során 70 ezren, az utóbbinál 55 ezren haltak meg.
Azok a hőhullámok, amelyek az iparosodás kora előtt csak tízévente fordultak elő, most már 2,8-szor fordulnak elő tíz éven belül, és 1,2°C-kal melegebbek. Ha a globális átlaghőmérséklet 2°C-kal nő, ez a gyakoriság 5,6-ra emelkedik, és 2,6°C-kal melegebb lesz egy ilyen hőhullám. Az olyan forró hőhullámok, amelyekre az iparosodás előtt 50 évente egyszer volt csak példa, most 4,8-szor fordulnak elő 50
év alatt, és 1,2°C-kal melegebbek. 2°C-os globális átlaghőmérséklet-növekedésnél akár 14-szer is számíthatunk rájuk ötvenévente, és 2,7°C-kal melegebbek lesznek.
Egy emlékezetes példa: nyugat-európai hőhullám 2019 júliusában
7 éve, 2019 júliusának végén Skandinávia és Nyugat-Európa területén hatalmas hőség uralkodott 3-4 napon keresztül. Ilyen mértékű kánikulára 2003 óta nem volt példa. Hollandia és Belgium területén először mértek 40°C-nál magasabb hőmérsékletet.
Franciaországban és Hollandiában egy ilyen hőhullám bekövetkezésének valószínűsége kb. 100-szor gyakoribb lett a klímaváltozás következtében. Németországban és az Egyesült Királyságban kb. 10-szeres gyakoriságnövekedést tapasztaltak. Az érintett területeken kb. 1,5-3°C-kal volt magasabb a hőmérséklet a hőhullám során a klímaváltozás nélküli szimulációkhoz képest.
2025-ről már megvannak az adatok
A WWA éves összefoglalója szerint a hőhullámok voltak a 2025-ös év legtöbb halálos áldozatot követelő szélsőséges időjárási eseményei. Becslések szerint a magas hőmérséklet következtében 854 európai városban – amelyekben az európai lakosság 30 százaléka él – a nyári hónapokban 24 400 ember vesztette életét. A hőhullámok okán Magyarország is érintetté vált a világszerte tapasztalható szélsőséges időjárási jelenségekben.
A tavalyi évben az országos tisztifőorvos három alkalommal is a legmagasabb fokú hőségriasztást rendelte el a HungaroMet előrejelzéseire alapozva. 2025 a hetedik legmelegebb és a negyedik legszárazabb év volt 1901 óta, 2025 júniusa pedig a második legmelegebb és egyben a legszárazabb június volt az elmúlt 125 évben.
Fotó: Canva
