A Közel-Keleten kialakult konfliktus és a Hormuzi-szoros lezárása már messze túlmutat az olajpiaci hatásokon. A világ egyik legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonalának kiesése egyre több iparágban okoz fennakadásokat, az energiaáraktól kezdve az ipari alapanyagokon át egészen a fogyasztási cikkekig.
A szoros lezárásának egyik azonnali következménye az üzemanyagárak emelkedése. Ez világszerte növeli a szállítási költségeket, ami újabb inflációs hullámot indíthat el. Első ránézésre az elektromos járművek nyertesei lehetnének a helyzetnek, hiszen csökkentik a fosszilis energiahordozóktól való függést. A valóság azonban összetettebb: az elektromos autók gyártása szintén erősen függ olyan alapanyagoktól, amelyek ellátása most veszélybe került.
Kapcsolódó bejegyzések
Új közel-keleti válság, régi európai dilemmák
A konfliktus egyik stratégiai gócpontja a Hormuzi-szoros, amelyen keresztül a világ olajkereskedelmének mintegy 20 százaléka halad át.
Az elektromos járművek akkumulátoraihoz nélkülözhetetlen fémek – például a nikkel és a lítium – kitermelése és feldolgozása jelentős mennyiségű kénsavat igényel. Ez az anyag alapvető szerepet játszik többek között:
- Indonéziában, ahol a világ legnagyobb nikkeltermelése zajlik,
- Ausztráliában, ahol a lítiumkitermelésben használják,
- valamint a globális réztermelésben is.
A probléma gyökere, hogy a kénsav alapanyaga, a kén, nagyrészt a kőolaj- és földgáztermelés mellékterméke. A világ tengeri úton szállított kénkészletének jelentős része korábban a Hormuzi-szoroson haladt keresztül, főként Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek exportjából. A szállítási adatok drámai visszaesést mutatnak. Míg a konfliktus előtt havi átlagban több mint 1,2 millió tonna kén haladt át a térségen, addig ez a mennyiség áprilisra gyakorlatilag eltűnt. Ennek következtében a kén ára meredeken emelkedett: Ázsiában már tonnánként a 880 dollár körüli szintet is elérte, ami körülbelül 50%-os drágulást jelent rövid idő alatt.
Kapcsolódó bejegyzések
Meglepő hatása lehet egy új energiaválságnak a zöldenergia-projektekre
A közel-keleti háború, illetve a Hormuzi-szoros blokádja miatti olaj- és gázáremelkedés a fosszilisenergia-függőség csökkentésére ösztönöz.
A válság nemcsak az akkumulátoripart érinti. Az alumíniumpiac is jelentős zavarokat szenvedett el, mivel a globális szállítások mintegy 8%-a szintén ezen az útvonalon haladt át. A szállítások drasztikus visszaesése miatt India alumíniumhiánnyal szembesült. Ez egy váratlan, hétköznapi problémát eredményezett: eltűnt a boltokból a diétás Coca-Cola, mivel az országban ezt kizárólag alumíniumdobozos kiszerelésben forgalmazzák.
Bár egy üdítőital hiánya elsőre jelentéktelennek tűnhet, valójában jól szemlélteti, mennyire sérülékenyek a globális ellátási láncok. Egyetlen stratégiai fontosságú tengeri útvonal kiesése dominószerű hatást válthat ki, amely egymástól látszólag teljesen független iparágakat is összekapcsol. Ha a fennakadások tartósnak bizonyulnak, az nemcsak további áremelkedésekhez vezethet, hanem hosszabb távon a fogyasztói szokások átalakulását is felgyorsíthatja világszerte.
Fotó: Canva