Irak rendkívüli nyári hőségtől, gyakori aszályoktól, elsivatagosodástól és rendszeres porviharoktól szenved. Az iraki miniszterelnök többek között ötmillió pálma és fa ültetésével hirdetett kampányt az éghajlatváltozás súlyos hatásai elleni küzdelem ellen a vízhiányos országban.
Az olajban gazdag, de háború sújtotta Irak rendkívüli nyári hőségtől, gyakori aszályoktól, elsivatagosodástól és rendszeres porviharoktól szenved, melyeket az egyre melegebbé váló bolygó tovább súlyosbít. Mohammed Shia al-Sudani miniszterelnök egy klímakonferencián elmondta, hogy már több mint hétmillió irakit érintett az éghajlatváltozás, és több százezer embert űzött el otthonából az aszály.
Olyan problémákra hivatkozott, mint a „magas hőmérséklet, a kevés eső és a porviharok számának növekedése”, valamint a zöldfelületek zsugorodása, amelyek mind „fenyegetik az élelmiszer-termelést, az egészséget, a környezetet és a közösség biztonságát”. Az október végén hivatalba lépett Sudani azt mondta, hogy kormánya „nagy erdősítési kezdeményezést indít, amely magában foglalja ötmillió fa és pálmafa elültetését Irak összes kormányzóságában”.
A Világbank szerint Irak rövidesen kifogyhat a vízből
Tavaly tavasszal Irakot mintegy tucatnyi nagyobb homok- vagy porvihar sújtotta, amelyek Bagdadot és más területeket leptek el, ezreknek okozott légzési nehézségeket, valamint repülőterek és iskolák bezárását idézte elő. Sudani kijelentette, hogy a kormány egy tágabb „iraki vízión dolgozik az éghajlatváltozással kapcsolatban”. A déli Bászrában tartott konferencián tartott beszédén külföldi nagykövetek és ENSZ-tisztviselők vettek részt.
A terv magában foglalná a tiszta és megújuló energia előmozdítását, az új öntözési és vízkezelési projekteket, valamint a gázfáklyázás csökkentését, de nem közöl részleteket a finanszírozásról vagy az időkeretekről. Sudani szerint Irak „biztosan halad a szerződések megkötése felé a megújuló energiát hasznosító erőművek építésére, amelyek 2030-ra villamosenergia-szükségletünk egyharmadát biztosítják”.
Pálmaligetek vs, porviharok
Sudani hivatkozott „Irak jogainak megőrzésére irányuló erőfeszítésekre is a Tigris és az Eufrátesz folyó vizein” – ez a két hatalmas vízi út, amelynek vízhozama lecsökkent, az iraki tisztviselők pedig a Törökországban és Iránban található felfelé húzódó gátakat hibáztatják.
„Az egyoldalú vízszabályozás a felvízi országokban növeli az éghajlatváltozás hatásai által veszélyeztetett országok sebezhetőségét” – mondta az iraki miniszterelnök a bászrai találkozón.
A szélesebb körű terv részeként a kormány a városok körüli zöldövezetek létrehozását említette, amelyek szélfogóként szolgálnának a porviharok ellen egy olyan országban, ahol a terület 39%-a sivatagos vagy elsivatagosodás sújtja. Irakot egykor a „30 millió pálmafa országának” titulálták, de a több évtizedes konfliktusok és a kudarcot vallott közpolitikák tönkretették a nemzeti szimbólumot, miközben az urbanizáció csökkentette a hagyományos zöldterületeket. A buja pálmaligetek, amelyek egykor olyan nagyvárosokat védtek, mint Bagdad vagy Karbala, átadták helyüket a betonnegyedeknek.
Sudani ígéretet tett arra, hogy Bagdad hamarosan regionális konferenciát szervez az éghajlatváltozás és más környezeti terhelések elleni küzdelemmel kapcsolatos együttműködés megerősítése és szakmai eszmecsere érdekében.
Felszólítom a baráti országokat és az ENSZ összes szervezetét, hogy támogassanak bennünket az éghajlatváltozás hatásaival való szembenézésben
– mondta Sudani.
Szaúd-Arábia, Irak gazdag szomszédja 2021-ben bejelentette, hogy egy évtizeden belül 10 milliárd fát ültet a területén, valamint további 40 milliárd fát más országokkal együttműködve.
(forrás: thejournal.ie)
