A sportolók már évtizedek óta használják a jégfürdőt a megterhelő versenyek vagy edzések utáni regeneráció részeként. Az utóbbi években azonban a mindennapi életben is elterjedt, és ezzel együtt az egészségügyi hatásaira is fokozott figyelem irányul.
A jégfürdőzés egy olyan, az antikvitás óta ismert gyakorlat, amely közben a testünk részben vagy teljes egészében alámerül a jéghideg vízbe. Több változata is létezik, és mind a merülés időtartama, mind pedig a víz hőfoka eltérő lehet. Az adaptálódást kezdhetjük hideg vizes zuhannyal, ami azt jelenti, hogy a meleg vizet a zuhanyzás végén hidegre állítjuk kb. harminc másodpercre.
Népszerűek a fagypont körüli hőmérsékletű vízben rendezett versenyek. 2009-ben alakult meg a Nemzetközi Jégúszószövetség, amely azóta is több eseményt szervez világszerte. Az öt foknál hidegebb vízben történő úszást nevezik jeges vízi vagy jégúszásnak, és ez harminc percnél rövidebb ideig tart. A hideg vizes terápiáknál 10–15 fokos vizet használnak, és néhány perc is elegendő, hogy a kívánt hatást elérjék.
Mi történik a szervezetben ilyenkor?
A hideg víz okozta sokkhatásra a szervezetünk védekező mechanizmusokkal reagál, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a testünket melegen tartsa. A reszketés hőt termel, ugyanakkor kontrollálatlan levegővételhez vezet. A véráramlás ilyenkor a létfontosságú szervekre korlátozódik, emiatt a bőrünk felszíne érzéketlenné válik. A szívverés felgyorsul, és a vérnyomás is emelkedik, hogy fennmaradjon a véráramlás, de ekkor a szervezetünk már kezd pánikolni.
A nagyon elszántak, akik mondjuk egy antarktiszi úszásra készülnek, ekkor kezdenek el tempózni. Néhány perc után a test megnyugszik kissé, és olyan pszichológiai folyamatokat indít be, amelyek lehetővé teszik, hogy az illető a vízben maradjon. A test azonban jelez, ha elég volt, így ha boldogság és meleg áraszt el bennünket, akkor értsünk a figyelmeztetésből. Ez az a pont, ahol ideje kijönnünk a vízből, mert ezek már a hipotermia tünetei.
Jó alvás – fél egészség
Bár a tudományos kutatások egyelőre nem jutottak konszenzusra a jégfürdőzést illetően, a mentális egészségre gyakorolt hatását, főleg a stresszkezelésben és az egészségmegőrzésben, nem vitatják. Nagyjából a pandémiához köthető az iránta való érdeklődés megugrása, amikor az ízületi gyulladások enyhítésére alkalmazták.
Manapság azonban már nem szükséges különösebb indok a hideg vízbe merüléshez. Olyasfajta önmegismerési gyakorlattá vált, mint a jóga vagy a meditáció, főleg azoknak, akik a természetben való szabadtéri úszást részesítik előnyben. Ők olyasfajta utazásként tekintenek rá, amely eltávolít a mindennapoktól, és tele van valóban megélt pillanatokkal. Persze van, aki „csupán” a jobb alvásért csinálja, vagy egyszerűen frissen szeretné kezdeni a napot reggelente.
Minden fejben dől el
Wim Hof neve valószínűleg azoknak is ismerős, akiknek soha meg sem fordult a fejében, hogy beleereszkedjenek egy lavórnyi hideg vízbe. A holland sportoló állította fel először a leghosszabb jégfürdőzés rekordját, amikor majdnem két órát töltött el a jeges vízben, amiből csak a feje látszott ki. Köztudott róla, hogy mind a hideget, mind pedig a meleget extrém módon tolerálja a szervezete: ennek bizonyítéka, hogy futott már félmaratont Észak-Finnországban cipő nélkül a havon, míg a Namib-sivatagban egy egész maratont teljesített ivóvíz nélkül.
Mégis, a legtöbb embernek – köztük elit sportolóknak és kommandósoknak – egy olyan módszerrel segített, amely szerint egy speciális légzéstechnikával bárki megváltoztathatja a hidegtűrését, növelheti a teljesítményét.
Finnország – a jeges tavak országa
A jeges vízben való megmártózás nagyon régi tradíció Finnországban, persze nem véletlenül a szaunázás hazájában: a kettő ugyanis ott kéz a kézben jár. Elina Mäkinen Lappföldön él, és ő az első a finn nők között, aki megcsinálta az Ice Mile elnevezésű versenyt. Ezen egy mérföldet kell tempózni 5 fokos, vagy annál is hidegebb vízben.
Mäkinen egyébként azok közé tartozik, akik a szabadban élvezik a jeges élményeket. Gyakran saját kézzel fűrészel léket a jégbe, és a sarki fények alatt úszik a vízben. Szerinte a jeges víz egy olyan világ, ahol az ember igazán megismerheti önmagát és a reakcióit. Finnországban számos hely létezik – sokszor a semmi közepén –, ahol a kalandvágyóknak szállást, tóba vágott léket és szaunát kínálnak a komplex életérzésért.
Hazánkban már több alkalommal rendeztek téli Balaton-átúszást, így aki kedvet kapott, kipróbálhatja magát. Szigligeten szintén több éves hagyomány az újévi csobbanás a Balatonban. Ugyanakkor fontos, hogy ahhoz, hogy a jeges vagy hideg vízben úszás pozitív élmény legyen, megfelelő felkészülés ajánlott. Soha nem szabad egyedül úszni, és gondoskodjunk arról, hogy utána legyen lehetőségünk felmelegedni.
Képek: Canva