Ma még nem szentelünk elegendő figyelmet a klímaváltozás egészségügyi hatásainak. Pedig csupán az elmúlt két évtizedben már több mint félmillió haláleset következett be a szélsőséges időjárási események miatt, de a jelenlegi trendek alapján 2050-ig évente negyedmillióan veszthetik el az életüket. A megjelenő egészségügyi veszélyek viszont nem csak fizikai, de mentális jóllétünkre is komoly hatást gyakorolhatnak.
A Másfélfok.hu cikke szerint akár már a közlejövőben azzal kell szembenéznünk, hogy új fertőző betegségek üthetik fel a fejüket, a már jelen lévők (pl. Lyme-kór) intenzívebben terjedhetnek, míg például az allergiásoknak hosszabb és megterhelőbb időszakokra kell készülnünk.
Mint a cikkben írják, megközelítőleg 3,3-3,6 milliárd ember él olyan területen, ahol nagymértékű a sebezhetőség az éghajlatváltozás hatásaival szemben.
Az IPCC második munkacsoportjának legutóbbi jelentése részletesen beszámol arról, hogy melyek a klímaváltozás egészséggel kapcsolatos fő kockázatai. Ezek között a fentiek mellett kiemelt helyen szerepel a légszennyezés, a hőhullámok, a víz– és élelmiszerbiztonság kérdésköre is.
Kapcsolódó bejegyzések
Így söpörte szőnyeg alá a világ a klímaváltozás első jeleit
A szokatlan időjárás globális jelenségeit először az 1960-as években lehetett igazán észlelni, de a klímaváltozás és a fosszilis energiahordozók használata között összefüggést látó tudósokat elutasították, a végzet prófétáinak tartották őket.
A mentális egészségre gyakorolt hatások
A klímaváltozással összefüggő mentális jólétre gyakorolt közvetlen hatások többnyire a szélsőséges időjárási események után jelentkeznek. Ezek magukban foglalják a poszttraumás stressz-szindrómát, a szorongást, a kábítószerrel való visszaélést, a depressziót és még az öngyilkossági gondolatokat is.
Közvetetten szintén komoly negatív hatást gyakorolhatnak a gazdasági veszteségek, a lakóhelyelhagyás, a kényszermigráció és a szűkös erőforrásokért folytatott verseny.
Kapcsolódó bejegyzések
A klímaváltozás várható hatása a Kárpát-medencei városokban
A klímaváltozás hatásai globálisan nem egyformán érvényesülnek, a változások regionális szinten nagy eltéréseket mutathatnak, és még a város és a vidék viszonylatában is nagy különbségeket találhatunk.
Ezek mellett nem elhanyagolható a klímaszorongás kockázata sem. Mint írják, az éghajlati szorongás kialakulásához hozzájáruló kulcsfontosságú tényező az, hogy tudjuk, hogy veszély közeleg, de nincsenek megtéve a kellő lépések a veszély enyhítésére.
A cikk végén az alkalmazkodás, illetve a probléma kezelésének más módjaival foglalkozik a szerző. Ahogy írja, a fenntartható és az éghajlatváltozással szemben ellenállóképes jövő irányába tett törekvések csökkentik a kitettséget, a sérülékenységet és a társadalmi egyenlőtlenséget, ezzel párhuzamosan pedig növelik az alkalmazkodás és mérséklés mértékét.
Akit behatóbban érdekel a téma, mindenképp olvassa el Szabó Amanda Imola meteorológus-éghajlatkutató cikkét a Másfélfok.hu portálon.
