A karbonlábnyom olyan mutató, amely segít meghatározni emberek, szervezetek vagy országok hatását a klímaváltozásra. Meghatározására több definíció is létezik.
Az Eurostat definíciója szerint a karbonlábnyom a termékek végső felhasználása során keletkezett szén-dioxid. Egy másik értelmezés szerint a karbonlábnyom azt mutatja meg, hogy egy cég tevékenysége, egy ember életmódja vagy egy termék életciklusa nyomán mennyi üvegházhatású gáz (ÜHG) kerül közvetetten és közvetlenül a levegőbe.
Kapcsolódó bejegyzések
Klímaszempontból jó, hogy nem lesz több ilyen foci-Eb
Valóban észszerű, hogy míg a világ a klímaváltozás fenyegetésével néz szembe, az idei labdarúgó-Európa-bajnokságon a játékosoknak, a tisztviselőknek és a szurkolóknak annyit kell utazgatniuk, mint korábban soha? Az UEFA szerint igen, a klímavédők viszont máshogy látják.
Minél nagyobb a karbonlábnyom, annál jelentősebb az éghajlatváltozásra és ennek következményeire gyakorolt hatás. A karbonlábnyom mértékegysége: tonna szén-dioxid-egyenérték/fő.
Az egyéni karbonlábnyomot többek között olyan tényezők határozzák meg, mint háztartásunk energiafogyasztása, autóhasználatunk, hulladéktermelésünk, étkezési és fogyasztási szokásaink, illetve az, hogy milyen szolgáltatásokat veszünk igénybe.
Magyarországon az átlagos karbonlábnyom 5,23 tonna szén-dioxid-egyenérték/fő volt 2016-ban, mellyel a világ középmezőnyébe tartozunk. Ha ezt az értéket össze kívánjuk hasonlítani más országokéval, íme néhány adat: USA: 15,52; Kína: 7,38; India: 1,91; Svédország: 4,54; Brazília: 2,25; Ausztria: 8,43.
Karbonlábnyom (Szénlábnyom) Kalkulátor
Az Interneten több olyan oldal is fellelhető, amely segítségével mi magunk is ki tudjuk számítani, megtudjuk becsülni saját karbonlábnyomunkat. Vannak viszonylag egyszerűbbek is, mint pl. WWF karbonlábnyom kalkulátora, és olyanok is, amelyek jóval több szempontot vesznek figyelembe, hogy megbecsüljék karbonlábnyomunkat. A szénlábnyom kalkulátorok közös jellemzője, hogy kérdéseket tesznek fel életvitelünkkel, mindennapi tevékenységeinkkel kapcsolatosan és oly területeket érintenek, mint például az otthoni energiagazdálkodásunk, étkezési szokásaink, közlekedésünk, és hulladékgazdálkodásunk.
Karbonlábnyomunk Csökkentése
Számos módja van annak, hogy a szénlábnyomunk kisebb legyen. Az egyik módja, például, hogy odafigyelünk arra, hogy mit eszünk. Fogyasszunk helyi és szezonális élelmiszereket, még jobb ha ezek az élelmiszerek organikus eredetűek. Ugyanakkor próbáljuk korlátozni a húsfogyasztást, különösen a vörös húsokét. Vásárlásnál legyen nálunk újrafelhasználható bevásárlótáska, lehetőleg kerüljük a feleslegesen becsomagolt termékeket, érdemesebb vásárolnunk csomagolásmentes boltokban. Mindemellett ügyeljünk arra is, hogy csak annyit vásároljunk, amennyire feltétlenül szükségünk van, hogy ezzel elkerüljük az élelmiszerpazarlást.
Egy másik nagyon jó módja karbonlábnyomunk csökkentésének, ha autónk használata helyet, a közlekedés olyan formáit választjuk, mint a gyaloglás, biciklizés, vagy éppen a tömegközlekedés (pl. vasút). Hogyha mégis mindenképpen az autóhoz ragaszkodunk, akkor egy jó alternatíva a telekocsi, hogy csökkentsük karbonlábnyomunkat.
Amennyiben elektronikus eszközeinket kihúzzuk a konnektorból, amikor nem használjuk őket (pl. ha már feltöltöttük mobil telefonunkat, nem hagyjuk TV készülékünket készenléti üzemmódban), és energiatakarékos termékeket választunk, szintén hozzájárulunk ahhoz, hogy szénlábnyomunk kisebb legyen.
A Zero Waste életmódra való áttérés szintén segít csökkenteni karbonlábnyomunkat. Törekedjünk az újrahasználatra, például megunt ruháinkat eladhatjuk, eladományozhatjuk, de mi magunk is vehetünk használt dolgokat, hogy ezzel is csökkentsük karbonlábnyomunkat. A szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosított anyagokból készült termékek vásárlása, használata szintén egy jó opció ahhoz, hogy csökkentsük szénlábnyomunkat. És végezetül, de nem utolsó sorban komposztáljuk, amit tudunk.
