Talán nem tévedek, ha azt állítom: a legtöbb kertbarát kedvenc évszaka a tavasz. Ám az is igaz, hogy a szezonnyitással ránk váró temérdek feladat miatt könnyen időzavarba kerülhetünk ekkor. A tavaszi munkák dinamizmusával szemben az ősz csendes, lassú ritmusában egyszerűbb időt szakítani jó néhány feladatra, és cserébe a tavaszi szezon is stresszmentesen indul.
Az őszi kertrendezési munkák jó apropót teremtenek továbbá ahhoz, hogy mi magunk is feltöltekezzünk télire: a friss levegőn való tevékenykedés testünkre-lelkünkre pozitívan hat. A jóleső érzésen túl pedig a kertünkért is sokat tehetünk, ha támogatjuk a téli regenerálódásban. Tavasszal megtérül majd a befektetett energia.
Gyepápolás ősszel
A nyár elmúltával a fű növekedése jelentősen lassul, így a fűnyírások is ritkulnak. Ha szükséges, megejthetjük még az idei utolsót, és ez alkalommal már vághatjuk rövidebbre a gyepet (3–5 centisre). Ősszel az öntözések számát is csökkenthetjük, ám az idei, rendhagyó módon csapadékos idő ezt a feladatot teljes mértékben levette a vállunkról. Cserébe segítsük a zöldfelület víz- és tápanyaggazdálkodását, hogy a sok csapadék ne legyen hiábavaló! Ehhez praktikus eszköz egy ásóvilla vagy vasvilla, mellyel lazíthatjuk a talaj szerkezetét.
Kora őszre szokás időzíteni olyan gyepápolási munkákat, mint a gyepszellőztetés. Ennek során nemcsak a felső talajréteg lazításáról gondoskodunk, de eltávolíthatjuk a gyomokat, a gyepfilcet, és ritkítjuk a besűrűsödött állományt, így javítjuk a gyep vagy a pázsit minőségét. Azért fontos, hogy ősszel mielőbb elvégezzük ezt a munkát, hogy legyen ideje a zöldfelületnek regenerálódni még a fagyos idő beköszönte előtt. Ám tény, ami tény, ez évről évre egyre később érkezik el. Ha idén a gyepszellőztetés elmaradt, jövő tavasszal pótolhatjuk. A gyep szellőztetése után szükség szerint megejthetjük a felülvetést, és pótoljuk a szükséges tápanyagokat.
Elő az ollókkal: metszés, visszavágás!
A lombhullató cserjék és évelők őszi fazonírozása nem csak az esztétikai minőségen javít: növényeink is szívesen veszik a frissítést. Elvirágzott évelőink már nem a legszebb arcukat mutatják ilyenkor, visszavághatjuk őket a talajtól kb. 5–10 centiig. Formázhatjuk cserjéinket is a praktikum és az esztétikum szempontjai szerint, ám ha bizonytalanok vagyunk saját növényünk igényeit illetően, nézzünk utána, szabad-e ilyenkor metszeni, mert például a tavaszi virágzású cserjékről levághatjuk a jövő évi virágokat. Egyébiránt eltávolíthatjuk fás szárú növényeinkről az elnyílt virágzatot, az élettelen, beteg részeket, a befelé növő ágakat stb. Aromás, örökzöld fűszernövényeinket is betakaríthatjuk, ám a fagyra érzékenyebb félcserjék visszavágásával – ilyen a levendula vagy a zsálya – várjunk jövő tavaszig, most csak az elnyílt virágzatot távolítsuk el!
A gyümölcsfák metszését is kora tavasszal érdemes elvégeznünk, kivételt képez a diófa: ha a koronáján alakítanánk, azt most tegyük meg! Amennyiben örökzöld tűlevelűek díszítik kertünket, érdemes foglalkozunk velük is. Vágjuk ki a megbarnult, elszáradt részeket, és a lomb belsejét is tisztítsuk meg a száraz tűlevelektől! A sövényeket nyírjuk formára, hogy télen is kertünk díszei legyenek!
Eljött az ültetés ideje!
Az ősz a legideálisabb időszak új növények telepítésére! Az ilyenkor földbe helyezett növénynek van ideje begyökeresedni jövő tavaszig, sőt, a vegetációs időszakon túl mással szinte foglalkoznia sem kell. Amíg nem fagyos a talaj, bátran ültethetünk! Az időjárás optimális körülményeket biztosít tehát ahhoz, hogy megvalósítsuk kertrendezési terveinket: ültethetünk fákat, cserjéket, lágy szárú évelőket, és az új növények telepítése mellett a már meglévők átültetését, tőosztását is elvégezhetjük.
A (nem fagyérzékeny) virághagymákat is most kell földbe helyezni. Ilyenek a tavaszi hagymások, mint a krókusz, a tulipán, a jácint vagy a gyöngyike, ám a nyári virágzású liliom hagymáját is most kell eltennünk, hogy jövőre teljes pompájában tündökölhessen kertünkben.
Tél alá vetés a zöldségeskertben
A veteményesünkben is dolgozhatunk előre, amivel nemcsak a kora tavaszi munkákat optimalizáljuk, de egy kis előnyre tehetünk szert majd a betakarítás során. Zöldségnövényeink egy része késő ősszel, de akár még decemberben is vethető, ezt a módszert hívják tél alá vetésnek. A magok ezt követően szunnyadnak a földben, és ha az időjárás megfelelő, jövő tavasszal csírázásnak indulnak. A tél alá vetett zöldségek 2–3 héttel korábban érnek szüretelhetővé, mint tavaszi vetésű társaik. Érdemes több hidegtűrő zöldségfélével kísérletezni, tipikusan tél alá vethető zöldségünk a borsó és a spenót, egyes salátafélék és gyökérzöldségek (sárgarépa, petrezselyem). Duggathatjuk továbbá a hagymaféléket, és jövő márciusban már fogyaszthatjuk is a friss hagymaszárat.
Ágyazzunk meg a kertnek: tápanyagpótlás, talajtakarás!
A teleltetés előtt egy bőséges vacsora kijár még kertünknek, gondoskodjunk hát erről tápanyag-utánpótlás formájában. Az univerzális csodaszer erre továbbra is az érett, házi komposzt: szórjuk a növények töve köré pár centi vastagon! Ennek hiányában szerves trágyát is használhatunk, ám ez esetben tartsuk a mértéket! Ne feledkezzünk meg ugyanakkor a meleg takaróról se: mulcsoljuk növényeink tövét, továbbá a csupasz kertrészeket se hagyjuk parlagon, gondoskodjunk a talajtakarásról! A mulcsolást és a visszavágást egyszerre is végezhetjük: a levágott növényi részeket még helyben aprítsuk és halmozzuk a növény töve köré, hogy idővel komposzt formájában táplálja tovább növényünket!
Mi legyen az avarral?
Bármi, csak ne dobjuk ki (és ami még rosszabb: el ne égessük!). Az őszi avar kertünk értékes alkotóeleme, amelyet kreatívan és praktikusan felhasználhatunk kertünkben. Csak néhány ötlet: használjuk mulcsként, készítsünk levélkomposztot, építsünk magaságyást, vagy csak hagyjuk ott, ahol van! Az avar hasznosításának módjairól ebben a cikkben olvashattok részletesebben.
Kiemelt kép: canva