A veteményesben közel sem ér véget az idény az ősz beköszöntével, sőt! A hűvösebb évszakban ágyásainkat feltölthetjük hidegebb klímát kedvelő zöldségfélékkel, amelyek nyári termesztésre nem alkalmasak. Amennyiben már letermett a paradicsom vagy az uborka, és szabadult fel hely az ágyásainkban, semmiképp ne hagyjuk parlagon: másodveteményként nevelhetünk magunknak ízletes, vitamindús biozöldeket ősszel is!

Hosszúnappalos, egynyári növények a veteményesben

Az őszi időszakban nevelhető leveles zöldek az úgynevezett hosszúnappalos, egynyári zöldségfélék, ám ez a gyűjtőnév elsőre talán félrevezető lehet. A hosszúnappalos jelző azt jelenti, hogy ezek a növények a napsütéses órák számának emelkedésével az utódok kinevelésére koncentrálnak, azaz a nyári hónapokban gyorsan magszárba szöknek, és ez épp fogyaszthatóságuk rovására történik. Az egynyári pedig arra utal, hogy a szóban forgó növények egy éven belül magot hoznak, majd leteremnek, szemben a kétnyári növényekkel (pl. a sárgarépával, céklával), vagy az évelőkkel.

Ezért ezeknek a zöldségeknek a nevelésére – amennyiben fogyasztásra szánjuk őket, és nem virágcsokrot kívánunk kötni belőlük – a kora tavaszi és az őszi időszak alkalmas, nyáron jellemzően le kell mondanunk az élvezetükről. Vannak köztük olyan fagytűrő zöldségnövények is, amelyek akár át is teleltethetők az ágyásban, így tavasszal jelentős előnnyel vághatunk neki a szezonnak. A magaságyásos veteményes akár még télikertnek is alkalmas lehet, hiszen a talaj hőmérséklete nem csökken oly drasztikusan, és néhány trükkel még segíthetünk is ezen. Az elmúlt években jellemző hosszú indiánnyár és enyhe ősz pedig magában rejti a lehetőséget, hogy az alábbiakban felsorolt zöldségek még a tél beállta előtt tányérra kerüljenek. Vetés előtt készítsük elő a talajt: lazítsuk, lássuk el egy kis extra tápanyaggal! Erre kiváló a házi komposzt, a csalánlé, esetleg friss virágfölddel kevert érett trágya, és már szórhatjuk is a magokat!

Kapcsolódó bejegyzések

Így trágyázz, ha bő termést szeretnél!

Bár a talaj trágyázását főként ősszel szokták végezni, most sem késő hozzálátni a veteményesek tápanyag-utánpótlásához.

Őszi retek kompromisszumok nélkül

Míg a tavaszi zöldségeskertből nem hiányozhat a roppanós retek, úgy ez a zöldségféle őszi termesztésre legalább annyira alkalmas, sőt! Miután már megfordult a természet ritmusa, és a napsütéses órák száma csökkenőben van, nem kell tartanunk a hirtelen felmagzástól. Ám még épp elegendő a napfény ahhoz, hogy a retek a gumójára hízzon, és a levelek zsengék maradjanak, amelyeket szintén fogyaszthatunk akár nyersen, párolva, vagy remek pestót is készíthetünk belőlük. A retek fő kártevőjének, a földibolhának az aktivitása is csökken a hűvösebb évszakban, és a száraz nyarak utáni csapadékos időjárás is a kezünkre dolgozik. Az őszi retek eredményes másodvetésekor tartsuk szem előtt, hogy ne kerüljön káposztafélék után az ágyásba, hogy elkerüljük az úgynevezett „kukacosodást”, amiért valójában a káposztalégy lárvája felel. Vethetjük spenót- és salátasorok közé, a sűrűn kelt állományt szükség szerint ritkítsuk, és tartsuk nedvesen a talajt, így egy-két hónapon belül már fogyaszthatjuk is az ízletes vitaminbombát!

Saláták, tépősaláták

A salátafélék a hűvösebb évszakban szintén eredményesen nevelhető leveleszöldjeink, sőt, jó pár fajtájuk (pl. a jégsaláták) a fagyoknak is ellenáll, így védett helyen, magaságyásban akár át is lehet teleltetni őket. Ha még idei fogyasztásra szánjuk, vessünk tépősalátát! Ez a rövid tenyészidejű zöldségféle erőteljesen növekszik, fejet nem nevel, így folyamatosan csipegethetjük a friss leveleket a tél beállta előtt. Ha fejessalátát magról vetünk, az jó eséllyel már csak jövő tavaszra nevel értékelhető fejet, ám így már márciusban vagy áprilisban friss salátához juthatunk. Ha előnevelt palántaként ültetjük, akkor viszont még arra is van esély, hogy a karácsonyi asztalra kerüljön. A salátamagok fény hatására kicsíráznak, így a meglazított földbe elég csak elszórnunk a magokat, ha pedig sűrűn kelnek, egyeljük ki vagy ültessük szét őket!

Kapcsolódó bejegyzések

Magaságyás készítése raklapból

Ha kiskertünket bio veteményessel bővítenénk, építsük meg hozzá magaságyásunkat!

Spenót

Ízre ugyan kicsit megosztó leveleszöldségünk, ám aki a spenótrajongók táborában foglal helyet (mint jómagam is), igencsak jól teszi, ha még ősszel elveti ezt a kiváló növényt, így márciusban már fogyaszthatja is az első spenótfőzeléket! A hagyományos paraj kifejezetten a hűvösebb évszakot kedveli, csírázásának, fejlődésének az egyre melegebb tavasz nem kedvez. Ám ha még idén ősszel földbe kerülnek a magok, a növények még a tél beállta előtt megerősödnek, így a magaságyásban a zordabb évszakot is átvészelik, jövő tavasszal pedig erőteljes növekedésbe kezdenek, jócskán leelőzve majd márciusban vetett társaikat. Őszi vetésre válasszunk fagytűrő fajtát (pl. matadort), a sor- és tőtávolság betartásával vessük szemenként, a kikelt növények tövét pedig takarjuk télre mulccsal, így egészen biztosan nem kerül veszélybe a márciusi parajfőzelékünk.

Pak choi (bordáskel)

Ez a különleges, ízletes, kompakt fejet nem nevelő ázsiai káposztaféle olyannyira rövid tenyészidejű, hogy szeptemberben még vethetjük őszi, téli fogyasztásra is. Fő kártevője, a földibolha előszeretettel dézsmálja leveleit, ezért tartsuk nedvesen körülötte a talajt, öntözzük csalánlével, vagy takarjuk fóliával, hogy elkerüljük a kártételt! A bordáskel zsenge leveleit fogyaszthatjuk salátákban, a kifejlett példányokat pedig akár sütve, párolva, igen változatosan felhasználhatjuk a konyhánkban. Házi kiskertbe azért is ajánlom ezt a különleges növényt, mert nevelése pofonegyszerű, ám szupermarketek zöldségesstandjain elvétve találkozhatunk vele, ha mégis, akkor horrorisztikus áron juthatunk hozzá.

Rukkola

A rukkola is kiváló másodvetemény, szeptemberi vetéssel 1–2 hónapon belül már csipegethetjük is a fűszeres leveleket. Bármilyen salátát feldobhatunk vele a konyhánkban. Még sikeresebben nevelhető ősszel, mint a tavaszi időszakban: nem szökik magszárba, és a földibolhák is kevésbé környékezik. Ez utóbbiak nagy kedvence a rukkola, velük szemben a fentebb leírtak szerint akár takarással is védhetjük növényeinket. A retek, a bordás kel és a rukkola is a káposztafélék családjába tartozik, ezt vetés előtt tartsuk szem előtt! Célszerű ezért őket külön ágyásban nevelni, ha nem szeretnénk koncentráltan bevonzani a kártevőiket. Viszont kiválóan társíthatók spenóttal és salátával, vagy vethetjük erőteljes aromájú, késő őszi betakarítású zöldségfélék mellé, mint a petrezselyem vagy a zeller.

Kiemelt kép: MÁS Kert