Egy tanulmány szerint az éghajlatváltozás miatt a különböző mérgeskígyó-fajok nagy számban vándorolhatnak új területekre és ezzel együtt olyan országokba, ahol nincsenek erre felkészülve.
A tanulmány 209 igen veszélyes kígyófaj földrajzi elterjedését modellezte le azért, hogy kiderítsék, a különböző kígyók 2070-re hol találhatnak számukra kedvezőbb éghajlati feltételeket.
Míg a mérgeskígyók fajainak többségére negatívan hat majd a trópusi és szubtrópusi ökoszisztémák összeomlása, egyes fajok, például a nyugat-afrikai gaboni vipera élőhelyei akár 250%-kal is megnőhetnek. Az előrejelzések szerint 2070-re az áspisvipera és az európai szarvasvipera elterjedési területe is több mint kétszeresére nő.
Kapcsolódó bejegyzések
Mérgező állatok Magyarországon – ezekkel vigyázz, ha kirándulsz!
Nem kell egzotikus tájakon kalandoznunk ahhoz, hogy mérgező állatokkal találkozzunk.
Néhány kígyó azonban, köztük az Afrikában honos változó bokor vipera és az amerikai kontinensen élő orrszarvú lándzsakígyó az előrejelzések szerint élőhelyeik több mint 70%-át elveszíthetik.
„Egyre több földterületet alakítanak át mezőgazdasági és állattenyésztési céllal, mely elpusztítja és feldarabolja azokat a természetes élőhelyeket, amely a kígyók életteréül szolgálnak” – állítják a tanulmány szerzői: Pablo Ariel Martinez, a brazil Sergipe Szövetségi Egyetem és Talita F Amado, a Német Integratív Biodiverzitási Központ munkatársa.
Kapcsolódó bejegyzések
A kaszpi haragossiklót választották az év hüllőjének
A kaszpi haragossikló hossza meghaladhatja a 2 métert, vastagsága pedig női csuklónyi is lehet.
Egyes kígyófajok azonban – különösen azok, amelyek egészségügyi problémát okozhatnak – kiválóan alkalmazkodhatnak a mezőgazdasági területekhez. Sőt, bizonyos termőföldeken vagy állattenyésztési területeken, amelyek bőséges táplálékforrást biztosítanak, el is szaporodhatnak.
A WHO becslése szerint évente 1,8-2,7 millió embert marnak meg mérges kígyók, amelyek körülbelül 138 000 halálesetet és legalább 400 000 amputációt valamint maradandó egészségkárosodás okoznak. A WHO 2017-ben az „elhanyagolt trópusi betegségek” (NTD) közé sorolta a kígyómarás okozta mérgezést.
„Végre jobban megérthetjük, hogyan változhat meg a kígyók elterjedése az éghajlatváltozás hatására, az viszont komoly aggodalomra ad okot, hogy valószínűleg egyre több embert fognak megmarni” – mondta Anna Pintor, a WHO elhanyagolt trópusi betegségek csoportjának kutatója. „Fontos, hogy minél előbb megértsük a folyamatot, hogy a lehető legjobban felkészülhessünk a veszélyre.„
„Végülis a nemzetközi határok csak az emberekre vonatkoznak, a kígyókra nem” – tette hozzá.
Bolygónk gazdag, sokszínű élővilágának óvása és megőrzése kiemelt téma volt a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón. A Your Planet elnevezésű kiállításon az érdeklődők megtudhatták, hogy miként tehetnek lépéseket egy fenntarthatóbb élet felé, hogy ilyen módon részt vegyenek a természet védelmében.
Kiemelt kép: Canva
(forrás: TheGuardian)
