A mai rágógumik ősei olyan természetes anyagok voltak, mint a különféle gyanták vagy épp a kaucsuk gumi, amely kezdetben a rágók modern változatainak anyagát is adta. De vajon mit rágunk manapság?
Bár manapság is rágóguminak hívjuk, a legtöbb mai rágóba anyaga különféle műanyagok keveréke. Legtöbbször megtalálható bennük a polietilén, amely például gyakori alapanyaga a „nejlonszatyroknak” is. Ezek mellett a friss leheletet biztosító adalékanyagok is gyakran mesterségesek, ahogy a rágók színét sem növényi eredetű adalékanyagok adják. Ezekről azonban vajmi keveset tudunk.
Kapcsolódó bejegyzések
Nagyvárosi élet a koronavírus után
A koronavírus által előidézett önkéntes karanténok, kijárási korlátozások idején illetve ismerve az ENSZ városi népesség növekedésre vonatkozó statisztikáit, egyre többször kerül szóba, milyen lesz nagyvárosban élni a követező évtizedekben.
Egy nemrég készített felmérésből az derült ki, hogy az emberek 85%-a nem tudja, hogy a rágója valójában nem gumi, hanem egy műanyagokat tartalmazó szintetikus anyag.
Nem meglepő módon a növényi alapú rágókkal ellentétben, melyek idővel elbomlanak, a műanyagot tartalmazó rágók negatív hatással vannak a környezetre. A járdára tapadt rágókból például mikroműanyagok válnak le az idők során, amelyek a csapadékkal bemosódnak a csatornákba, onnan pedig előbb-utóbb az élő vizekbe is bejuthatnak.
A világon jelenleg évi 374 milliárd rágót gyártanak, azonban szerencsére nem mindegyik tartalmaz műanyagokat. Néhány kisebb gyártó tudatosan kínál műanyagmentes alternatívát, bár ezek (például a Glee Gum) itthon egyelőre még nehezen beszerezhetők.
Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!
(Ecowatch)
