2022.02.04

Nem találnád ki, mire lehet jó egy elhasznált maszk!

Hulladék 2022.02.04
Hulladék
Greendex Szemle
Nem találnád ki, mire lehet jó egy elhasznált maszk!

Az elmúlt években milliárdszámra kerültek az elhasznált arcmaszkok a hulladéklerakókba, vagy rosszabb esetben a környezetbe. Számos projekt irányult eddig is arra, hogy ehelyett inkább valamilyen értelmes funkciót nyerjenek, a mostani azonban kilóg a sorból. Ahogy a hvg.hu beszámolójából kiderül, most egy nemzetközi összefogás eredményeként kisebb energiatárolókat gyártottak az elhasznált maszkokból. Ha az eljárás anyagilag is fenntartható lesz, súlyos környezeti problémákat oldhat meg.

A kutatók régóta hangsúlyozzák az arcmaszkok előnyét, ma már viszont afelől sincs kétség, hogy ezek a védőeszközök nagy terhet rónak a környezetre. Egy 2020-ban megjelent tanulmány becslései szerint a koronavírus-járvány korai szakaszában havonta csaknem 129 milliárd arcmaszkot használtak el.

A maszkok végül vagyok a hulladéklerakókban vagy az óceánokban végezték, nem ritkán pedig elégették őket. Nem nehéz belátni, hogy egyik megoldás sem fenntartható.

A probléma megoldására számos ötlet született. Mi is írtunk például arról, hogy az útépítéshez használt alapanyagok mellé keverjék a védőeszközök egy részét. Egy orosz egyetem viszont ennél is tovább ment: ők kisebb energiatárolókat készítettek belőlük.

A New Atlas online magazin szerint a kísérleti energiatárolók egy különleges eljárással születtek. A maszkokat előbb ultrahanggal fertőtlenítették, majd grafénből készült tintába mártották őket. A maszkokat ezután összenyomták és 140 Celsius-fokra hevítették, hogy úgynevezett pelletek képződjenek – ezek testesítették meg az elektródák szerepét.

A kutatók ezután egy szintén régi maszkokból legyártott szigetelő réteget készítettek, majd az egészet elektrolitba mártották. A folyamat legvégén a telepet gyógyszercsomagolások újrahasznosított hulladékából készült védőburkolattal fedték be.

Az elkészült elemek kifejezetten hatékonyak voltak: a fejlesztéssel 99,7 wattóra/kilogramm (Wh/kg) energiasűrűséget értek el, ami a New Atlas szerint megközelíti a hagyományos lítium-ion akkumulátorok energiasűrűségét – azok ugyanis 100 és 265 Wh/kg között mozognak. Később a kutatók tovább javították a telepek hatékonyságát olyannyira, hogy végül 208 Wh/kg értékig sikerült feltornászni a mutatót. Ráadásul az elemek újratölthetőek, a kutatók szerint pedig a legjobban teljesítő változat 1500 ciklus után is megtartotta kapacitásának 82%-át.

Greendex Szemle