Egy nagy „vízparti buli”, ami formálja a szemléletmódodat és oldja a klímaszorongásod – Interjú

A PET Kupa népszerűsége nemcsak töretlen, már-már presztízs is bekerülni az induló csapatok közé. De vajon miért ilyen vonzó a vízi szemétszedés, és hogyan érheti el egy ilyen esemény, hogy 16 éves fiatalok napokig ne nézzenek a telefonjukra? A PET Kupa ereje nem csak a folyó megtisztításában rejlik. 

A PET Kupa 2013 óta vonzza azokat, akik szívesen töltik az idejüket a környezetük tisztításával vagy épp a természetben csökkentenék a klímaszorongásukat. Ennél azonban jóval többet ad egy ilyen esemény: ezt példázza az a közel 400 résztvevő, aki a VII. Tisza-tavi PET Kupán tisztította meg a folyót a külföldről és sajnos Magyarországról is érkező szeméttől. Hogy miként zajlik egy ilyen esemény, milyen elképesztő közösségi ereje van, arról Doró Viktóriával, az esemény egyik szervezőjével beszélgettem. 

Elsősorban a Tiszáról ismernek benneteket, de nem csak ezzel a folyóval foglalkoztok.

Egyre inkább a Duna vízgyűjtőjéről szól a kommunikációnk. A Tisza is a Duna mellékfolyója, ezért is szeretnénk komplexebben kezelni a folyótisztítás témáját. A nemrégiben véget ért Aquatic Plastic projektünk is erre épült, ami egy nemzetközi összefogás volt, és kimondottan a Dunára fókuszált. Dunamenti országok vettek benne részt, és a folyótisztításban szerzett tudásmegosztás volt a fókuszában. Egyre  nagyobb hangsúlyt helyezünk a monitoringra, arra, hogy mikor jön a hulladék, hogyan mozog a vízen, miben akad el, milyen tempóval érkezik és meddig jut el. Mi magunk és sok, hozzánk csatlakozó folyóparti iskola is engedett el palackba zárt üzeneteket, amelyeknek a megtalálóitól azt kérjük, segítsenek a kutatásban, töltsék fel egy megadott webhelyre, hogy hol és mikor találták meg, majd helyezzék vissza a palackba és tegyék vissza oda, ahol találták, hogy folytathassa az útját. Az Üzenet a palackban citizen science kampányunk még most is fut, hiszen a palackok még “úton vannak”. 

Mindez azért történik, mert nemcsak a végén szeretnénk kezelni a problémát, azaz a szennyezést felszámolni, hanem az egész folyamatot akarjuk látni, érteni és ha lehet, már az elején közbelépni, hogy a hulladék egyáltalán ne kerüljön ki a természetbe. Ennek a munkának fontos eleme a szemléletformálás, az edukáció, a környezeti nevelés is. Egyetemekkel, kutatóintézetekkel, hozzánk hasonló civil szervezetekkel működünk együtt, akik vízvédelemmel vagy hulladékmegelőzéssel foglalkoznak. 

A PET Kupa szemléletformálásával, különleges és egyedülálló eseményével a Planet Budapest expon is képviseltette magát. A PET-kalózok több mint 450 tonna hulladékot gyűjtöttek idáig, és az egyesület több száz önkéntest tudhat maga mögött évről évre.

Mesélj az idei akcióitokról: hányan vettek részt, mennyi szemetet gyűjtöttetek?

Bármelyik PET Kupáról is beszélünk, többnapos eseményről van szó, ahol a résztvevők sátorban alszanak, ahogy egy klasszikus vízitúra során is tennék. Minden csapatnak egy saját hajót kell kreálnia, ami PET-palackokon úszik, mint egy katamarán. A palackokat egy zsákba töltjük, majd épülethálóba csavarjuk, így jönnek létre az ún. hurkák. Ezeket rögzítjük a fedélzet aljára, tehát ezeken úszik a hajó. Fontos, hogy a versenyek végén a hajókat nagyobb elemeikre bontjuk (fedélzet, hurka, felépítmény) és következő alkalommal újra felhasználjuk.

Idén 22 csapat dolgozott csak a Tisza-tónál, ez nagyjából 400 embert jelent, önkéntesekkel, vízimentőkkel, szervezőkkel együtt. A Tisza-tavi PET Kupa négynapos, a rövidsége miatt jellemzően sok a céges csapat. Tiszafüred a bázisunk, kempingben alszunk, innen indulunk minden reggel buszokkal arra az állomásra, ahol előző nap befejeztük a munkát. A folyót tisztítjuk, azon haladunk folyásirány szerint, mert az öbölbe nem kerül annyi hulladék. A szemét főképp Ukrajnából jön, de a magyar vonalon is bőven kerül az ártérbe, a horgászhelyek kifejezetten problémásak. Ezt a hulladékot a tavaszi olvadás hozza magával elsősorban, a Tisza-tó esetében pedig a nádasok a kritikus pontok, ott könnyen megtapadnak a palackok, és bár évről évre ugyanazon a szakaszon haladunk, sajnos nem lesz kevesebb a szemét. Idén 10,7 tonna hulladékot szedtek össze a csapatok. A hajók mellett minden csapatnak van kenus különítménye is, elsősorban ők gyűjtenek, mivel az egy könnyebben mozgatható vízi jármű, a nádasba is be tudnak menni vele. 

Három napot töltünk a vízen, ahol vízimentők kísérnek minket és orvos is van velünk. A gyűjtött hulladékot k a csapatok már a vízen szelektálják., A zöld zsákba mennek az üveghulladékok, a sárgába a fém és a műanyag, a feketébe a kommunális. Indulás előtt a csapatok vízbiztonsági eligazítást is kapnak, illetve, hogy hogyan szelektálják a hulladékot, ami több PETákot ér. A csapatversenyben ugyanis ezek a PETákok vezetnek majd győzelemre, a szelektált hulladékért több pont jár. A gyűjtésen túl van ügyességi hajós verseny és kvíz is, ami szintén PETákot ér.

Hogyan látod az emberek lelkesedését: mennyien vesznek részt az eseményen és milyen tapasztalatokkal távoznak?

A gyerekek és a felnőttek esetében is nagyon fontos az edukáció. Ezt a verseny előtt is szem előtt tartjuk, „megtanítjuk” őket helyesen szelektálni, ezt a tudást pedig a verseny végeztével hazaviszik. Az itt résztvevők kapcsolata megváltozik a hulladékkal: tudatosabban vásárolnak, kevesebb műanyagot használnak. Ezért például hamarabb kimennek majd a piacra, mint egy nagyáruházba, az életük több területén is tudatosabb döntéseket hoznak. Aki látja azt a mértékű szennyezést, PET-bányát, ahogy mi hívjuk, jó eséllyel nem fog már PET-palackos terméket vásárolni.

A másik a közösség: gyakori visszajelzés, milyen nehéz bekerülni a PET Kupára, mert aki egyszer már részt vett az eseményen, újra jönni fog. Sok a visszatérő csapat: olyanok is vannak, akik egy céges csapat tagjai voltak, már rég máshol dolgoznak, mégis minden évben összeverődnek a volt kollégákkal erre az eseményre. A hangulat és a szemlélet is „megfertőzi” a résztvevőket.

Mit ad az embereknek az, ha egy ilyen közösséghez tartozhatnak? Miben látod igazán a PET Kupa erejét?

Aki a „buli” része miatt jön, és szembesül a szemét mennyiségével, annak élővé válik a probléma. És vannak, akik a klímaszorongásukat csökkentik ezzel, ez egyébként az egyik legerősebb járuléka a versenynek, hiszen valóban tesznek a probléma felszámolásáért. Azzal együtt, hogy koszosak lesznek, a szemetet gyűjtik, tudatosul bennük, hogy a két kezükkel is mennyit tehetnek azért, hogy mérsékeljék a klímaváltozás hatásait és az emberi viselkedés következményeit. Ezzel együtt nem az az élmény dominál, hogy minden menthetetlen, hanem az ellenkezője: nem vagyok egyedül, másokkal összefogva látványos eredményeket érhetek el. A közösségi erő csodákra képes.

A természet ereje és a természetben létezés hangulata a másik olyan aspektus, amiért ilyen lelkesen visszajárnak a csapatok. Mert hiába fárasztó, meleg van, szemetet szedünk, mégiscsak ott vagyunk a Tiszán. A víz, az élet közelsége olyan energiát ad, hogy utána nagyon rossz visszatérni a városba.

A felnőtteknek szóló PET Kupa mellett van egy ifjúsági változat is. Mennyire lelkesek a mai tinédzserek egy ilyen eseményt illetően?

15 csapat volt az idei, harmadik ifjúsági PET Kupán, amit az Aktív Magyarország Program támogatásával rendeztünk meg, így az iskoláknak semmit sem kellett fizetniük. Az ország számos pontjáról jöttek, 14 és 19 év közötti fiatalok.

Volt, akinek ez volt az első ilyen vízparti, sátorozós élménye, de mindenkit alaposan felkészítettünk, mivel ez a hőhullám alatt zajlott, nagyon oda kellett figyelnünk az egészségre.

Az esemény Gergelyiugornyán volt, hat napon át tartott a verseny, szárazföldi kvízekkel, feladatokkal, és magával a vízi hulladékgyűjtéssel. Fontosnak tartjuk, hogy a régió kulturális és természeti értékeit is megmutassuk a fiataloknak, ezért meghívtuk a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársait, akik a Bereg természeti kincseit mutatták be a gyerekeknek, de készültünk nekik műanyag-újrahasznosítási bemutatóval is, ahol megismerhették a Mümüt, vagyis a Műanyag Műhelyt, amit az iskolákba is gyakran elviszünk zöld jeles napokon, például a Föld napján.

Három vizes nap alatt közel 3 tonna hulladékot gyűjtöttek össze, és nagyon jól viselték a hőséget, nagyon lelkesek voltak. Hamar belerázódtak a környezetbe, új barátságok köttettek, mindez a természetvédelem és a természetközeliség jegyében.

De a legátütőbb élmény a lelkes fiatalokon kívül a hozzáállásuk volt. Nem nagyon volt térerő a tábor területén. Ami számomra ebben a legszebb, hogy ennek ellenére nem volt semmilyen nyavalygás. Volt olyan gyerek, aki 24 órán keresztül nem nézett a telefonjára, ami nagy szó. Telefonnyomkodás helyett kapcsolódtak, közösséget építettek. Nagy öröm volt ezt látni, mert a mai tinédzsereknél nehéz elképzelni a teljesen telefonmentes létezést, itt mégis megvalósult. Könnyedén lemondtak erről, és ki tudtak szakadni a mindennapjaikból.

Ezért is bízunk abban, hogy mind a gyerekek mind a kísérő tanárok szemlélete formálódik egy ilyen rendezvény által, és amikor akár egy nagyvárosban, mint Budapest, elmennek a Duna mellett villamossal, máshogy tekintenek majd rá, és tudják, hogy ez egy élő entitás, amiben halak úsznak, puha vagy kavicsos az alja: egész egyszerűen megváltozik a kapcsolatuk a folyóval, vizes élőhelyekkel.

Ha ezek a gyerekek úgy mennek haza, milyen jó volt, mennyire jól érezték magukat, a szülők is másképp tekintenek majd a környezetükre. Alapvetően sokaknál nagyon kikopott ez az élő kapcsolat a természettel, amit egy sátrazós, vízparti élmény tud adni. De ha a gyerek vidáman, élményekkel teli megy haza, az a szülőt is elindíthatja egy más szemléletű élet irányába: ezt a PET Kupa pedig abszolút garantálja a résztvevőknek.

Kiemelt kép: Bankó József

Granát-Galló Tímea

A szerző további cikkei