A pollen a virágporszem latin neve, voltaképpen növényi sperma, a virágos növények szaporodását biztosítja. Minden pollenszem magában foglalja a növényi megtermékenyítéshez szükséges két-két hímivarsejtet.

A rendeltetése tehát az, hogy a bibén megtapadva a női ivarsejteket megtermékenyítse. A pollen több úton is eljuthat a bibére: szél által, a víz segítségével, de a legelterjedtebb az, amikor a pollenszemeket valamilyen állat juttatja el a bibére. Ezeket az állatokat nevezzük beporzóknak. Azonban van egy terület, ahol a virágporszemek sok gondot tudnak okozni nekünk, embereknek. Ez a virágporszem-allergia vagy más néven pollenallergia.

A pollenek nagy része (elsősorban a szélbeporzású növényeké) allergén hatású. Elsősorban fehérjetartalmú vegyületeket (antigéneket) termelnek, amelyek némelyek esetében ellenanyag-termelést indítanak el. Ennek eredményeként allergiás tünetek és megbetegedések alakulnak ki, például szénanátha, kötőhártya-gyulladás, asztma. Minél kisebb méretűek a pollenszemcsék, annál nagyobb eséllyel váltanak ki irritációt az érzékeny személyeknél.

A pollenallergia a fejlett országokban igen jellemző, nagyjából a lakosság 22%-a érintett. Hazánkban a parlagfű a legelterjedtebb allergiát okozó növény. Hozzávetőlegesen 2–2,5 millióan küzdenek parlagfű-allergiával, amely egyre jobban érinti a gyerekeket is. A parlagfű augusztus elejétől egészen október közepéig szórja a pollenjeit, de a klímaváltozás miatt az allergiaszezon akár ki is tolódhat.