Highlights 2021. 31. hét összefoglalója

A műtrágya negatív környezeti hatásának újabb példája a Mexikói-öbölben talált eddigi legnagyobb halott zóna. A víz alacsony oxigén-koncentrációjában ugyanis a klímaváltozás mellett szerepet játszanak a rossz mezőgazdasági gyakorlatok miatt nagy mennyiségben bemosódó műtrágyák is. Eközben az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet felmérést indított a magyar gombafogyasztási szokásokról, hogy innovatív technológiai megoldásokkal segítsék a piaci szereplőket.

Az elmúlt héten több szó esett az invazív fajok egészségre gyakorolt hatásáról. A kaukázusi medvetalp például azért veszélyes, mert a bőrrel érintkezve komoly gyulladást vált ki, míg szembe kerülve akár vakságot is okozhat. A parlagfűről pedig már régóta tudjuk, hogy allergiát eredményezhet. Cikkünkben összegyűjtöttük a növénnyel kapcsolatos tényeket és tévhiteket, valamint tippeket adtunk, hogy mire érdemes odafigyelni az allergiaszezonban.

Az élelmiszerek ökológiai lábnyoma került fókuszba az elmúlt héten. A húsfogyasztás jelentősen terheli a környezetünket, ezért a világ vezető műhúsgyártója szerint olyan típusú adót kellene kivetni rá, amivel egy-egy ipari tevékenység negatív társadalmi hatásait próbálják ellensúlyozni. Emellett cikkünkben utánajártunk annak, hogy mekkora a tej ökológiai lábnyoma és annak is, hogy mit tehetünk, hogy mérsékeljük a csomagolással járó műanyag hulladékot.

Az Európai Bizottság új iránymutatása alapján az EU-forrásokra pályázóknak úgy kell megtervezniük a különböző kulcsépítményeket, hogy ellenálljanak a szélsőséges időjárásnak, például a hőhullámoknak vagy az árvizeknek. Jó hír, hogy ez utóbbi kivédésére egy startup porózus burkolatot hozott létre, amelynek apró lyukai átengedik az esőt, ugyanakkor megállítják a szennyeződéseket.

A Greenpeace szerint a kínai hatóságok erőfeszítései nem elegendőek ahhoz, hogy tartani tudják a kitűzött dekarbonizációs célokat, ugyanakkor komoly előrelépést érhetnének el a zöld finanszírozás bővítésével, célzott hitelek és kötvények kibocsátásával, valamint zöld támogatások bevezetésével. Emellett egy nemzetközi felmérésből kiderült, hogy az emberek többsége több környezetbarát terméket vásárolna, de sokan árérzékenyebbé váltak a pandémiának köszönhetően, ezért a cégektől várják el, hogy tegyenek a fenntarthatóságért.

A fodrászatok az Egyesült Királyságban élen járnak az újrahasznosításban, ugyanis környezettudatos fodrászok kollektívája arra ösztönzi a szalonokat, hogy újrahasznosítsák a hulladékokat, a csomagolástól egészen a hajig. Cikkünkben pedig bemutattunk egy hazai céget, amely egyedülálló módon biopolimerek komposztálásával foglalkozik. A náluk tett látogatás során kiderült, hogy folyamatban van egy új termékük, a lélegző komposztálódob világpiaci bevezetése.

A tokiói olimpia a szervezők szerint az újrahasznosított eszközök, a megújuló energia és a minimális nézőszám miatt minden eddiginél zöldebb, azonban a kritikusok rámutattak arra, hogy más indikátorok alapján az elmúlt évtizedek legkevésbé zöld sporteseményei közé sorolható. Eközben itthon egy hajléktalanszállón létrehozták az ország első szociális szabadidőparkját, ahol a pihenés és sportolás mellett kertészkedni is lehet.

A természetközelség szerepe felértékelődött a koronavírus-járványnak köszönhetően, amely például abban is megmutatkozott, hogy népszerűbbé vált a kertészkedés. Kollégánk élete például gyökeresen megváltozott, amikor vidékre költözött és permakultúrás farm létrehozásába fogott. Ennek a folyamatnak a nyári élményeit, nehézségeit és felemelő sikereit ismerhettük meg. Míg azt is megtudhattuk, hogy a környezetbarát kert elengedhetetlen része az esővízgyűjtés, amelynek kialakítására többféle eszköz is létezik.