Highlights 2021. 46. hét összefoglalója

Az elmúlt héten az ökológiai gazdálkodás jó gyakorlataival találkozhattunk. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet videóiból a hazai biogazdák legfontosabb gyakorlati tapasztalatait ismerhetjük meg, amelyek segítik az önképzést, illetve az ökológiai termelésre való átállást. Emellett bemutattuk az Egly Szőlőbirtok és Borászatot, amely már évek óta nem használ gyomirtót, rovarirtót és felszívódó szereket, ráadásul nemrég vetették bele magukat a biodinamikus gazdálkodásba.

Újdelhiben veszélyesen szennyezett a levegő leginkább a mezőgazdasági területek felégetésének köszönhetően, ezért kérdéses, hogy mennyire lesznek eredményesek a kizárólag csak a várost érintő korlátozások. Miközben egy kutatás kimutatta, hogy már a rövid távú légszennyezettségnek való kitettség is hatással van a kognitív teljesítményre és a munkatermelékenységre. Emiatt is fontos lenne mihamarabbi lépéseket tenni a kibocsátás csökkentése érdekében.

A 2021-es év 100 legjobb találmánya közé választottak egy növényi alapú tonhal alternatívát, amely megoldást nyújthat a túlhalászás problémájára. Míg egy hazai konferencián a zöldség- és gyümölcságazat kapcsán a műanyag csomagolóanyagok helyettesíthetőségéről és a rövid élelmiszerláncok szerepéről esett szó. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a környezettudatos csomagolásokra való áttérésre még nincsenek felkészülve sem a termelők, sem a fogyasztók. Ehhez edukációra és a rövid ellátási láncok mobilizálására van szükség.

Új-Dél-Wales kormánya a fekete, illetve sötét tetők betiltását tervezi, amivel a fenntarthatóbb lakhatást biztosítanák, valamint a városi hősziget jelenséget csökkentenék. Egy kutatás szerint ugyanis a világosabb tetővel rendelkező lakásokban akár 10 Celsius-fokkal is hűvösebb lehet. Kínában pedig úgynevezett szivacsvárosok létrehozásával próbálják megoldani a kialakulóban lévő vízválságot. Az innovatív módszer lényegében a tájat használja fel arra, hogy a vizet a forrásánál visszatartsa, lelassítsa az áramlását és a folyamat során tisztítsa azt.

A PwC kiadványa szerint a glasgow-i klímacsúcson hozott középtávú elköteleződések még mindig nem elégségesek ahhoz, hogy elérjük a 1,5 °C-os célt. Ehhez a kormányok részéről erősebb elköteleződésre lenne szükség. Ugyanakkor előremutató, hogy a magánszektor szereplői közül is egyre többen tesznek egyértelmű vállalásokat a kibocsátáscsökkentés érdekében. Míg a Közbeszerzési Hatóság elnökével készült interjúnkból kiderül, hogy hogyan érvényesülhetnek a fenntarthatósági szempontok a közbeszerzések során, és hogy milyen ösztönzőt jelent például a Zöld Kódex.

Elfogadták az új klímaegyezményt Glasgow-ban, amelynek különlegessége, hogy olyan fosszilis anyagnak nevezi a szenet, amelynek hosszú távon csökkenteni kell a használatát az energiatermelésben. Eközben egy véleménycikkben arra hívták fel a figyelmet, hogy a nyelvi keretezés, a kifejezések pontossága, a hívószavak érzelmi tartalma döntően befolyásolhatja a hozzáállásunkat és cselekedeteinket a klímaválság kezeléséhez.

Kínában olyan módszert dolgoztak ki, amelynek során az ipar által kibocsátott szén-dioxidot és más gázokat takarmánnyá alakítják. Az eljárás megoldást kínál a sertések takarmányozásához fűződő kibocsátás csökkentésére és az ország importfüggőségére egyaránt. Miközben egy nemrég nyílt izlandi üzem szén-dioxidot szippant ki a levegőből, és azt a természeteshez hasonló, de felgyorsított módszerrel karbonáttá alakítja át. Ezeknek a technológiáknak a szerepe felértékelődhet a közeljövőben.

Egy kutatás szerint a kihalt madarak helyébe telepített madárfajok tovább csökkentették a biológiai sokféleséget a szigeteken. Mindez arra világít rá, hogy a veszélyeztetett fajok megőrzésére kell összpontosítani. Emellett feltérképezték azokat a természetes élőhelyeket, amelyeket meg kell óvnunk ahhoz, hogy nagy mennyiségű szén-dioxid felszabadulását elkerüljük, így például erdőket, tőzeglápokat és mangrovékat.