Ha a különböző élelmiszerek környezeti lábnyomáról beszélünk, valószínűleg legtöbben a húsevők életmódját tartják a legkevésbé fenntarthatónak, a kizárólag növényi táplálkozást pedig a bolygó számára leginkább előnyösnek. De vajon ez tényleg így van?
A képlet ennél bonyolultabb
Amikor egy élelmiszer ökológiai lábnyomáról beszélünk, számos tényezőt figyelembe kell vennünk. Nem mindegy ugyanis, hogy az étel milyen távolról érkezik az asztalunkra, a termelés nagyüzemi vagy háztáji körülmények között zajlott-e, organikusan állították-e elő vagy sem, be van-e csomagolva, és ha igen, mibe. Lényeges az is, hogy fajlagosan mennyit fogyasztunk belőle: ritkán és keveset, vagy sokszor és nagy mennyiséget.
Kapcsolódó bejegyzések
Nem étkezünk fenntarthatóan, de ezen könnyen változtathatunk
A fenntartható étkezés nem csupán a saját jóllétünket szolgálja, hanem hozzájárul a természeti rendszerek megőrzéséhez és a klímaváltozás elleni harchoz is.
Az is számít, hogy mire a tányérra kerül, milyen elkészítési módokon megy keresztül: sütve, főzve, mikróban elkészítve vagy éppen nyersen fogyasztandó-e. Az sem mellékes, hogy otthon vagy étteremben étkezünk-e. A legvégén pedig az is beleszámít a képletbe, hogy mi magunk mennyit eszünk meg belőle, és mekkora része kerül a kukába.
Mindezek tükrében valójában nem is olyan egyszerű pontosan meghatározni egy étel szénlábnyomát, ezért az ezzel kapcsolatos számok csupán irányadóak, a világ különböző tájairól származó adatok átlagán alapulnak.
Aranyérmes a marha, második a bárány
Ha megnézzük a különböző élelmiszerek karbonlábnyomát, rögtön láthatjuk, hogy a marhahúshoz kapcsolódó érték (60 kg CO2 / termék-kg) messze magasabb a többihez képest. A kiugró adat 44%-a a szarvasmarhák emésztése során felszabaduló nagy mennyiségű metánnak köszönhető. A legeltetett állatok esetében ez az arány valamivel alacsonyabb, ráadásul nincs szükség többlet erőforrásokra a takarmány megtermeléséhez sem.
Kép: Canva
A marhához hasonlóan szintén igen magas értéket mutat a bárányhús (25 kg CO2 / termék-kg) is, az ok pedig ugyanaz: ebben az esetben is az állat által kibocsátott metán eredményezi a szénlábnyom értékének 40%-át.
Kapcsolódó bejegyzések
Ha már marhát eszel, marhára nem mindegy, melyiket választod!
A kibocsátás-csökkentés egyik legjobb útja, ha leállunk a marhahús fogyasztásával. Ha viszont mégis eszünk, alaposan fontoljuk meg, milyen húst válasszunk!
A tejtermékek is a dobogón
Tekintettel arra, hogy a tejtermékek előállításához is szarvasmarha vagy más kérődző állat szükséges, nem is olyan meglepő, hogy esetükben is igen magasak az elemzett értékek. A sajt és más tejtermékek átlagos karbonlábnyoma nem kevesebb mint 21 kg CO2 / termék-kg.
Kapcsolódó bejegyzések
Avokádó – Az érem két oldala
Az avokádó és a belőle készült krém korunk igazi slágere. A növényt termesztésével kapcsolatban mégis számos kritika éri.
A feketelistás növényi eredetű ételek
Azonban az sem dőlhet nyugodtan hátra a székében, aki nem fogyaszt állati eredetű élelmiszereket. Ugyanis a növények között is akadnak olyan, a vegán konyhában igen népszerű alapanyagok, amelyek szintén nem a fenntartható kategóriába tartoznak.
Az avokádó (2,4 kg CO2/ termék-kg) vagy az utóbbi időszakban sokak által megkedvelt quinoa népszerűsége miatt egyre nagyobb területeket vonnak be a termelésbe, ehhez pedig a helyi őshonos növényekkel és fákkal, erdőkkel fedett területekből vesznek ki egyre nagyobb részeket.
Kép: Canva
Itt említhetjük még a szuperélelmiszernek titulált chiamagot (4 kg CO2 / termék-kg), a kesu- és a pekándiót (2,1 kg CO2 / termék-kg), a spárgát (7 kg CO2 / termék-kg), valamint természetesen a kókuszzsírt (2,4 kg CO2 / termék-kg) és a háromszor magasabb érték birtokosát, a pálmaolajat (6,1 kg CO2 / termék-kg) is.
Kávé és csokoládé
A legtöbb embernek kávé nélkül el sem indulhat a napja, pedig a finom feketéhez szükséges kávébab kilója 4,5 kg CO2-ba kerül a bolygónak. Némiképp könnyíthet a lelkiismeretünkön, hogy 1 csészéhez körülbelül 8 gramm kávé szükséges, így 1 kilogramm 125 adaghoz elegendő.
A csokoládé is a mindennapjaink része, pedig sajnos ennek a finomságnak is hatalmas a környezeti lábnyoma: 5,1 kg CO2 kilogrammonként. Ha csokit eszünk, válasszunk magas kakaótartalmú étcsokoládét, ami kevesebb tejet tartalmaz, így a karbonlányoma is kisebb, mint a tejcsokoládénak.
Kapcsolódó bejegyzések
Kávé, csokoládé, tea – Mire figyeljünk?
Van olyan ország, ahol átlagosan 10 kg csoki fogy egy évben. De mennyire fenntartható ez az élvezet?
Konklúzió
A fenti számok ellenére a háztáji, legeltetett kecske tejéből készült házi joghurt vagy a szintén legeltetett, helyben felnevelt és levágott bárányból készült birkaraguleves biztosan kisebb karbonlábnyomot hagy maga után, mint például egy mandulatejes-chiamagos puding vagy egy avokádós-kesudiós smoothie.
Minden bizonnyal azzal tehetünk legtöbbet környezetünk megóvásáért, ha vagy mi magunk termeljük meg a lehető legtöbb élelmiszerünket, vagy pedig minél közelebbi, lehetőleg helyi termelőktől vásárolunk, valamint szezonális zöldségeket és gyümölcsöket, helyben termesztett gabonákat fogyasztunk. És ezek mellé természetesen – ha lehetséges – semmi ne kerüljön végül a kukába!
Kiemelt kép: Canva
