A szivárvány minden színében „pompázhat” a hidrogén

A szivárvány minden színében „pompázhat” a hidrogén
A szivárvány minden színében „pompázhat” a hidrogén

Sokan nem is tudják, de mára már számtalan különböző „színét” különböztetik meg a hidrogénnek. Ez természetesen nem a kinézetére utal, szóval mielőtt sárga vagy akár rózsaszínű gázhalmazokra gondolnánk, érdemes megismerkedni a színek jelentésével.

A hidrogénről röviden

A hidrogén színtelen, szagtalan, éghető gáz, az egyik legegyszerűbb elem a periódusos rendszerben. Oxigénnel hevesen reagálva vizet képez, innen ered a neve is, amely görög eredetű, jelentése: ’vízteremtő’. Habár az egyik leggyakoribb elem a világon, a földkéregben mindössze 0,14%-ban van jelen. Természetesen vegyületeiben, így legfőképpen a vízben nagy mennyiségben megtalálható bolygónkon is. Egyik nagy előnye, hogy a hidrogén könnyedén válhat a fosszilis tüzelőanyagok alternatívájává is, mivel elégetésekor nem keletkezik üvegházhatású gáz. Megfelelő infrastruktúra mellett pedig a jövőben egyre inkább elterjedhetnek az üzemanyagcellás, hidrogén-meghajtású autók is, amelyekkel újabb szintre emelhetnénk a környezetbarát közlekedést.

Hogyan lehet akkor ilyen „színes” egy színtelen gáz?

Ha a fenntarthatóságról beszélünk a hidrogén kapcsán, fontos tisztázni, hogy mégis milyen forrásból származó, illetve milyen módszerrel előállított anyagról beszélünk. Ennek egyértelművé tételére találták ki, hogy a különböző mértékben környezetbarát hidrogéneket színkódokkal jelölik. Ezek akár országonként is különbözhetnek, illetve idővel lehet, hogy új színeket is felfedeznek. Mindenesetre eddig kilenc különböző színnel jelölhetik a hidrogént, a következőkben ezekről olvashatunk röviden.

A hidrogén színein nem színes gázokat kell érteni.
Kép: pexels

A színek jelentése

Zöld

Nevéből adódóan is a legtisztábban előállítható hidrogén, melyet megújuló energiaforrásokból származó elektromosságot felhasználva állítanak elő vízbontással. A folyamat során semmiféle üvegházhatású gáz nem termelődik, a vizet mindössze oxigénre és hidrogénre bontják melléktermék keletkezése nélkül. Magas előállítási költsége miatt egyelőre lassú ütemben terjed. Magyarországon idén épült meg az első ilyen zöldhidrogénüzem Bükkábrányban, melyről részletesen alábbi cikkünkben olvashatnak:

Kék

A kék változat gőzreformálással készül földgáz felhasználásával, így a folyamat során szén-dioxid is keletkezik. Ennek ellenére viszonylag környezetbarátnak számít az eljárás, amennyiben a kialakuló szén-dioxidot felfogják, és megfelelő módon tárolják. Később a kialakult szén-dioxidot fel lehetne használni fenntartható üzemanyag előállításához is, amellyel már a cambridge-i egyetem kutatóinak is sikerült áttörést elérniük.

A kék verziót gőzreformálással állítják elő.
Kép: pexels

Szürke

Jelenleg ez a legelterjedtebb módja a hidrogén előállításának. A kékhez hasonlóan ezt is földgázból nyerik, csak ebben az esetben nem kötik meg a keletkező szén-dioxidot, így az kikerülhet a légkörbe, és hozzájárulhat a környezet szennyezéséhez. Ebből egyértelműen látszik az is, hogy a cégek egy kis odafigyeléssel – ugyan nagyobb költségek árán – megfékezhetnék a hidrogén előállításából keletkező üvegházhatású gázok egy részének a kiszabadulását.

A szürke változat meglehetősen környezetszennyező.
Kép: pexels

Barna/fekete

Kétségkívül ez a legkörnyezetszennyezőbb módja a hidrogén előállításának. Ekkor ugyanis feketekőszenet vagy lignitet használnak az előállítására, tehát ez nagyjából szöges ellentéte a zöld hidrogénnek.

Sárga

Viszonylag újonnan aggatták rá az elnevezést a napenergiából táplálkozó elektrolízissel előállított hidrogénre, amely így lényegében a zöld hidrogén előállításával analóg módon jön létre.

A napenergia segít a sárga hidrogén előállításában.
Kép: canva

Rózsaszín

Szintén elektrolízisből nyert hidrogén, csak itt az ehhez szükséges áramot atomerőművek segítségével állítják elő. Ez természetesen több kérdést is felvet a környezettudatossággal kapcsolatban, az atomenergia használatában Európa is rendkívül megosztott.

A rózsaszín hidrogén előállításához atomenergia szükséges.
Kép: pexels

Türkizkék

Egy teljesen új megközelítése a hidrogén előállításának. Ebben az esetben ugyanis a metánt pirolízissel hidrogéngázra és szilárd szénre bontják (oxigénmentes környezetben hevítik, szerves kémiai hulladékot szoktak ezzel a technológiával lebontani). Ez a megoldás a jövőben egyre nagyobb teret nyerhet, mivel az energiaforrástól függően rendkívül zöld folyamatnak tekinthető. A pirolízis egyébként nem újkeletű a környezetvédelemben sem, sokak szerint lehetséges megoldást nyújthat a műanyag hulladék csökkentésére.

Fehér

Manapság még nem nagyon terjedt el a hidrogénnek ez a kinyerési módja, mivel itt alapvetően a kőzetek között fellelhető gázt kellene kinyerni rétegrepesztéses eljárással. Ezt azonban a hidrogén esetében egyelőre nem sikerült megoldani.

Összegzés

Érdekes látni, hogy mára milyen sokféle módon lehet kinyerni, illetve előállítani a hidrogént. Ezek közül sajnos a legtöbb környezetszennyezéssel is jár, viszont már egy-két ígéretes megoldás is született a hidrogén környezetbarát előállítására. Remélhetőleg egyre több ilyen kezdeményezéssel fogunk találkozni a jövőben, amelyek elősegíthetik a zöld hidrogén további terjedését, ez pedig sokféleképpen elősegítheti az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését.

Kiemelt kép: canva

search icon