Nem kell ahhoz nagy terület, hogy az ember vegyszermentesen, de mégis intenzíven termelhessen zöldséget. Szalczinger Judit 1500 nm-en termeli zöldségeit a mezőgazdasági sokszínűség és a teljes szabadság jegyében. A Szabadon nőtt címet viselő blog gazdájával beszélgettem a biointenzív kertészkedés gyakorlati kérdéseiről, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásról és arról, miért olyan fontos a mezőgazdasági sokszínűség.
A családi asztal mellől ma már dobozközösségi rendszert üzemeltetve termeli zöldségeit, és hisz abban, hogy csak teljes elhivatottság kell az igazán finom zöldségekhez. Hogy ez hogyan lehetséges? Intenzív termeléssel, mégis talaj- és ökoszisztéma-építéssel, sokszínű fajtakínálattal és másod-, harmadvetésekkel. Judit 19 éves kora óta kertészkedik. A családi termelést azonban szép lassan felváltotta az árutermelés. Ezt olyan tapasztalattal teszi, amit nemcsak könyvekből, hanem kertlátogatásokból, önkénteskedésből és persze kísérletezésből gyűjtött össze.
Kertjét Vértesszőlősön műveli, teljesen vegyszermentesen. Évente 200-nál is több zöldségfajtát termel, köztük olyanokat, amelyeket nagyon nehéz beszerezni, többnyire csak biopiacokon. A különleges fajtákat, tájfajtákat adja tovább dobozrendszerben.
A dobozközösség lényege az, hogy a szezonalitás fényében mindig olyan zöldségek kerülnek a megvásárolt dobozokba, amelyek éppen a kertben nőnek. Heti, havi vagy akár éves csatlakozással is tehetsz a tányérra vegyszermentes, különleges zöldségeket a biokertészkedés szellemében.
A kert lényege a tapasztalatgyűjtés
Egy jól működő, önellátó kertet létrehozni nem kis feladat. Judit szerint ezt csak akkor lehet jól csinálni, ha komolyan veszi az ember, és valóban tesz bele energiát. Cserébe a zöldség meghálálja, és minőségi termény kerülhet az asztalra.
A személyes és a más kertészetekből gyűjtött tapasztalat is aranyat ér. Az ökológiai kertészkedés (így például a permakultúra) lényege is pontosan ez. Megfigyelsz, jegyzetelsz, tanulmányozod a kerted ökoszisztémáját, erősségeit, gyengeségeit, és erre építesz. Emellett a workshopok, biokertészetek látogatása, az önkéntes gazdálkodás is rengeteg olyan tapasztalattal gyarapíthat, amelyeket a saját kertedben is alkalmazhatsz.
Judit a terényi Magosvölgy Ökológiai Gazdaságban gyűjtött tapasztalatait saját kertészetében is alkalmazza. Az alapok mellett így olyan plusz tudás kerülhetett a birtokába, amit a növénytermesztés és a kísérletezés során is bevethetett. A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ On-farm programjának résztvevőjeként pedig a tájfajták és a különleges növényfajták tesztelését is végzi. De mit is jelent ez?
A tájfajták és különlegességek bűvöletében
A tájfajták jellegükből adódóan könnyebben alkalmazkodnak a helyi klímához. Judit évente 150–200-fajta zöldséget termeszt, amelyek egész évben biztosítják a betakarítható mennyiséget. Szabadföldön és fűtetlen sátorban termeszti zöldségeit: csak szabadfajtákkal dolgozik, nincsenek hibridek vagy szabadalmakkal védett zöldségek a kertjében. Elsősorban a tájfajtákra helyezi a hangsúlyt, régi, hagyományos fajtákra, amelyek jól beilleszthetők a kisléptékű árutermelésbe.
Emellett a különleges fajtákra „szakosodott”, amelyek mindig előzetes tesztelés útján kerülnek a dobozokba. Az érdekességek között különleges kinézetű paradicsom, rövid tenyészidejű káposzták, ázsiai levélzöldségek vagy Magyarországon nem beszerezhető, az ipari mezőgazdaság által nem preferált sárgadinnyefajták is helyet kapnak. Ha pedig a fajtateszten, kis területen ellenőrzött fajta beválik, a zöldségközösség tagjai is élvezhetik a speciális termést.
Ipari mezőgazdaság és tájfajták: van létjogosultságuk?
Sokat beszéltünk már arról, mi lehetne a helyes gyakorlat a mezőgazdaságban, miként lehetne fentarthatóbbá tenni a zöldségtermesztést.
Judit szerint az ipari mezőgazdaság és a biointenzív termelés nagyon eltér egymástól. Míg előbbi esetében monokultúra folyik, földforgatással, hosszú sorokban termeléssel, a biointenzív termelés esetében kis területen, a talaj életben hagyásával sok fajtát termelnek meg, így kedvezve az ökoszisztémának és a zöldségeknek is.
Judit állítja, ha sokan és sok helyen művelnék ezt a zöldségtermesztési módot, sokkal több helyi élelmiszerrel, tájfajtákkal tudnák ellátni a lakosságot. A tájfajták a helyi klímához, viszonyokhoz szokott növények, amelyek vegyszermentes gazdálkodás mellett tudják biztosítani a megfelelő termést.
A tájfajták „idejében” szerves anyagokkal pótolták a különböző tápanyagokat, nem volt műtrágyázás, tehát nem műtrágyaoldatos kultúrákhoz nemesítették őket. Az ipari tényezők miatt nem volt követelmény az a fajta uniformitás, ami a mostani fajtákat jellemzi, viszont a különböző időjárási szélsőségekhez jól alkalmazkodtak. Ma rengeteg fajta közül választhatunk, mindig találni olyanokat, amelyek kiválóan alkalmazkodnak az adott terület adta lehetőségekhez. A biointenzív kertészkedés lényege pedig pontosan ebben rejlik.
Biointenzív kertészkedés a gyakorlatban
Mint kezdő kertész és zöldfülű földművelő különösen érdekesnek találom a tényt, hogy a saját önellátó kertemben is megtalálhatom azokat a fajtákat, amelyekkel hosszú távon is jó minőséget érhetek el. A tapasztalatszerzés azonban az a „luxus”, amit minden kertésznek magáévá kell tennie, ha jól működő kertet akar. A biointenzív kertészkedés, amit Judit is végez, olyan plusz gyakorlati tudást adhat, amitől egy olyan tapasztalatlan kertész, mint én, teljesen lázba jön. De mi is ez pontosan?
Judit Jean Martin Fortier kanadai gazdálkodó szavaival élve fogalmazza meg, miért is olyan különleges ez a kertészkedési mód. Lényegében kis területen termel minél több zöldséget, amelyeket szervesanyag-utánpótlással, intenzív komposzthasználattal, ökológiai módszerekkel, kézi szerszámokkal gondoz. Így sokkal eredményesebben és a természet számára kímélőbben termelhető nagy mennyiségű jó minőségű zöldség.
A módszer intenzíven támaszkodik a mezőgazdasági sokféleségre, a vetésváltásokra és arra, hogy minél többféle zöldség teremjen a kertben. Sok esetben 3–4 növény kerül egy évben ugyanarra a területre a másod- és a harmadvetéseknek hála.
Judit kertjében az áttelelők már javában kint vannak februárban is, fűtetlen fóliában, ezek a növények már márciusban szedhetőek. A palántanevelés februárban kezdődik, amelyhez Judit melegágyas trágyatalpas fűtést használ.
A melegágyas trágyatalpas fűtés egy méltatlanul elhanyagolt erőforrás. Lényege, hogy a megfelelően kezelt trágya óriási hőt képes leadni. Ehhez egy raklapkeretből készített melegágyat használnak, amelybe a komposztálandó dolog (jelen esetben trágya) kerül, lehetőleg minél nagyobb mennyiségben. Ez egy kisebb vagy nagyobb fóliasátorba kerül, de van, hogy a szabad ég alatt marad, és a fólia alagutat tesz az ágyások tetejére. Így a fagyosabb éjszakákon letakarva a mínuszokban is fagymentesen tartja a palántákat. Megfelelő szigeteléssel voltaképp bármire képes ez a módszer.
Mezőgazdasági sokféleség és a klímaváltozás kihívásai
Akármilyen jól működik egy kert, és akármennyire gondos a kertész, a klímaváltozás hatásait, az időjárás szélsőségeit nem lehet kivédeni. Alkalmazkodni azonban szabad. Judit is több ízben találkozik a problémával szezonról szezonra, azonban új tapasztalatokkal és új gyakorlatokkal vértezi fel magát és kertjét a változásokkal szemben.
Az egyik ilyen, amit mi sem győzünk hangsúlyozni a témában, a mezőgazdasági sokféleség. Ez az évezredek, évszázadok alatt a termesztésbe vont növényfajok kialakult változatosságát jelenti, ami régióként, kultúránként, földrajzi tájegységenként eltérő.
Nagyon sok helyi változat alakult ki, azonban a 20. században ez a változatosság háttérbe szorult az ipari mezőgazdaság térhódításával. A zöldségfajtákból például iszonyatosan nagy a veszteség. Van, hogy egy zöldség fajtáinak a 70–80%-a eltűnt, és vannak olyanok is, amelyekhez ma még génbankokon, gyűjtőkön keresztül hozzáférhetünk. Ezen túl mindig vannak új nemesítések is, csak manapság nagyon kevés az olyan nemesítő, aki biogazdálkodásra szánt fajtákkal foglalkozik. Éppen ezért a bevált, jól működő fajták megőrzése rendkívül fontos, különösen akkor, ha a klímaváltozás hatásait nézzük.
Figyelj és alkalmazkodj!
Judit szerint a legtöbb, amit tehetünk, hogy figyelünk, tanulunk és alkalmazkodunk. Ilyen megfigyelés például az évek óta megjelenő tavaszi hidegbetörés. Az enyhe telet követően jön egy markáns hidegbetörés, amely aztán letarolja a már ébredező növényeket, ezt pedig egy esős, az Észak-Dunántúlon sokszor havazásos április követi. Így a növények fejlődése nagyon rapszodikus, nehezebben indul.
Ezt tetézi az aszályos, forró nyár, a légköri aszály, amely szintén komoly károkat okozhat. Vannak azonban technikák, amelyek segíthetik a gazdálkodót, a kertészt az időjárással szembeni küzdelemben. Judit a fent alkalmazott trágyás fűtést alkalmazza tavasszal, így a megjelenő hirtelen fagy nem tud kárt tenni a palántákban. A kiültetés így szintén nem konkrét hónaphoz kapcsolódik, hanem az előrejelzéseknek megfelelően történik. A helybe vetésnek szintén akkor érdemes nekilátni, amikor már valóban csíraképes a mag, nem pedig hetekig hever a hideg földben.
A légköri aszály is megtanítja a gazdálkodót alkalmazkodni. Nézzünk egy konkrét példát! A hagyományos babfajták nem bírják a forróságot, a homoki babok vagy méteres babok azonban igen. Ezek a fajták még a forróságban is képesek fejlődni. Érdemes tehát kísérletezni, minél több fajtát kipróbálni ahhoz, hogy kiderüljön, melyik bírja jobban az adott tájegységre jellemző klímát.
A káposztafajták esetében jó, ha a rövidebb tenyészidejű fajtákat választja az ember, hiszen a tűző nap és az erős UV-sugárzás árt ezeknek a zöldségeknek. Emellett a tavasszal vetett káposztafélék ősszel is jól működnek. Ezen a ponton pedig át kell értékelni az őszi vetés fogalmát.
Judit tapasztalatai alapján ugyanis a klasszikus tavaszi zöldségek jobban működnek a kiszámíthatóbb langyos őszi melegben. A hónapos retek jó példa erre, amelyben ősszel nem tesz kárt az időjárás hullámvasútja. Az ősz ugyanis kiszámíthatóbb, a klíma szempontjából nyugodtabb időszak, így jobban lehet tervezni.
Kártevők a kertben: így segít a sokféleség
A mindig aktuális kártevőkérdésre szintén a sokféleség lehet a jó válasz. A biointenzív termesztésben ugyanis alapvető a jó kondíciójú és változatos zöldségkavalkád. Így a kártevők inkább más táplálék után néznek, főképp, ha van erre lehetőségük. A növénytársítások, a támogató növények és a védősávok szintén előnyösek a kártevők elleni harcban.
Emellett a módszer nem tartja hónapokig az adott zöldségfajtát a kertben, az állandó vetésforgás nem kedvez a kártevők elszaporodásának. Mindig új, életerős növény váltja a betakarítandót, így a meztelencsigák és a poloskák nehezebben jutnak támadható felülethez.
Tanácsok zöldségtermesztéshez, akár kicsiben, akár nagyban vágnál bele
A tervezés, az ágyások előkészítése, a vetésforgók megálmodása fontos lépés minden évben. Judit, aki a Magház Egyesület tagja, komoly gondot fordít a megfelelő magok kiválasztására, a magfogásra is. Ez utóbbit preferálja és oktatja az egyesület is, ahol például te magad is tanulhatsz a tapasztaltabbaktól.
A kertészkedést, élelemtermelést komolyan kell venni. Judit nem is kedveli a „hobbikertész” kifejezést, hiszen ahol élelemtermelés folyik, az minden ízében komoly vállalkozás, ami elköteleződést, felelős hozzáállást kíván.
Ezért a gazdálkodó azt tanácsolja, vedd bátran komolyan az akár egészen kis ágyásodat is, és a növény, amelyet ültetsz, meg fogja ezt hálálni. Miként teheted még ellenállóbbá és eredményesebbé a kerted?
- Ültess változatos fajokat, ne félj a kísérletezéstől! Ugyanazon a területen próbálkozz a vetésidőkkel, a másod- és harmadvetéssel! Így könnyebben megtalálhatod, ami a környezethez, a kertedhez passzol, és ami a családodnak is beválik.
- Gyűjts tapasztalatot! Akár tapasztaltabb gazdáktól, akár a Magház eseményein keresztül vagy nagyobb biogazdaságok meglátogatásával. A legjobb mindig a személyes ismeret.
- Építsd a talajt! Használj szerves anyagokat, nagy mennyiségű komposztot, hiszen ez a jó és életerős növények termesztésének az alapja.
- Vess tájfajtákat, sajátítsd el a magfogás alapjait! Így fenntarthatod a jól bevált, ellenálló fajtákat, és minden évben élvezheted munkád gyümölcsét.
- Termelj úgy, hogy bátran add mindenkinek! A talaj kiégetése, kizsigerelése helyett gondolj a gyermekeidre, unokáidra, dédunokáidra! Hagyd úgy nekik örökül a földet, hogy ne csak kielégítő, hanem még életképesebb, még jobb termőtalaj várja az általuk elvetni kívánt magokat!
Az ökológiai módszerek használatával élhető, hosszú távon is termő zöldségeskertet hozhatsz létre. A sokféleség és a talajélet támogatása, a jól kiválasztott tájfajták megőrzése olyan kincsek a kezedben, amelyek hosszú éveken át elláthatják a családodat jó minőségű élelmiszerrel.
Kiemelt kép: Szabadon Nőtt
A növényi alapú élelmiszerek fontossága a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón is a fő témák egyike volt. A rendezvényen számos kistermelő nyert bemutatkozási lehetőséget, akik alternatívákat mutattak egészségesebb ételek készítéséhez.