Egy új kutatás szerint megelőzhető a nyugat-antarktiszi jégtakaró összeomlása a Ross-tenger térségében, ha sikerül betartani a globális üvegházhatású gázkibocsátás korlátozását.
A nyugat-antarktiszi jégtakaró olvadása potenciálisan 5 méterrel lenne képes megemelni a globális tengerszintet. Ezért a tudósok szerint rendkívül fontos, hogy megértsük, elolvadhatnak-e a jégtakaró ma még stabilnak tűnő részei, illetve az olvadás üteme hogyan befolyásolja a tengerszint emelkedését. A phys.org tudományos portál által ismertetett tanulmány szerzői a nyugat-antarktiszi Siple Coast régiót vizsgálták meg, amelynek jégfolyói a Ross-tengerbe ömlenek, azonban tengerbejutásukat lassítja a Ross-jégself. A Ross-jégself alja ugyanis alig olvad az alatta áramló hideg óceánvíznek köszönhetően.
Kapcsolódó bejegyzések
Fókák segítették egy antarktiszi kanyon felfedezését
Egy új kutatásban jeladókkal felszerelt fókák végezték a domborzati felméréseket.
A nyugat-antarktiszi jégtakaró a kutatók szerint hétezer éve több száz kilométerrel húzódott vissza az olvadás miatt, az utóbbi kétezer év alatt azonban ismét megerősödött, és elnyerte jelenlegi stabil állapotát. A Nature Communications folyóiratban publikált tanulmány elkészítésén dolgozó nemzetközi kutatócsoport – köztük ausztrál tudósok és a NASA sugárhajtómű-laboratóriumának (JPL) munkatársai – számítógépes modellszimulációkkal vizsgálta a jégtakaró visszahúzódását és előretörését, valamint azt, hogy a jégtakaró viselkedését hogyan befolyásolta az óceán és a földköpeny.
A tanulmány célja az volt, hogy feltárják, mi történt a múltban a nyugat-antarktiszi jégtakaróval ebben a régióban, hogy megjósolhassák, mi fog történni a jövőben – mondta el Dan Lowry, a tanulmány vezető szerzője. A kutatók megállapítása szerint a nyugat-antarktiszi jégtakaró viselkedésének elsődleges mozgatórugója a víz keveredése a tenger mélyén. Amikor a víz tengeri jéggé fagy, só szabadul fel, és sűrű, hideg, sós víz keveredik az óceán mélyének vizébe, ami például a Ross-jégself alatti tengerüregbe is bejut. Ez a sűrű hideg víz védi a jégtakarót attól, hogy a melegebb óceánvíz a közelébe kerüljön, és megolvassza. Az Antarktiszról kiemelt jégmagok vizsgálata és a geológiai feljegyzések alapján régebben ez az óceáni keveredés gyengébb volt, így az olvadás erősebb lehetett.
A kutatók hozzátették: hogy a jégtakaró méretének csökkenésével az alatta lévő földköpeny terhelése is csökken, és a földkéreg lassan felemelkedik, amivel viszont elősegíti a jégtakaró megerősödését. A tanulmány szerzői szerint a jégtakaró visszahúzódását és előrenyomulását leginkább az óceán hőmérsékletének változásával lehet magyarázni, de a földkéreg reagálásának mértéke is befolyásolja, hogy a jégtakaró mennyire van kitéve az óceán hatásának. A jégtakaró, az óceán és a földkéreg mind kölcsönhatásban vannak egymással, és befolyásolják egymást – állapították meg.
Kapcsolódó bejegyzések
Így nézne ki a hó és jég nélküli Antarktisz
A NASA és a British Antarctic Survey által létrehozott Bedmap2-nek köszönhetően megtudhatjuk, hogyan nézne ki az Antarktisz jég nélkül.
Egy másik kutatás szerint a Nyugat-Antarktisz egy másik részén, az Amundsen-tenger partvidékén a jégtáblák alatti tengerüregek vize már meleg, ezért ez a jég már olvad és további olvadása elkerülhetetlen, akkor is, ha a károsanyag-kibocsátást globálisan csökkentik. Lowry azonban azt állítja, hogy a nyugat-antarktiszi jégtakaró a Siple Coast régióban még megmenthető a visszahúzódástól.
A globális felmelegedés megállítása és a fenntarthatóság az egész emberiség érdeke. A fenntarthatósággal és azzal, hogy mi mit tehetünk bolygónk védelméért, kiemelten foglalkozott a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó is.
Forrás: MTI
Kiemelt kép: Canva