Újra életre kelt a magyar természet egyik legvarázslatosabb és legmisztikusabb előadása, a Közép-Tisza hosszabb szakaszán és Szolnok-Nagykörű között megkezdődött a tiszavirágzás. Ez a különleges esemény nem csupán a folyó menti közösségek ünnepe, hanem egész Európa figyelmét Magyarországra irányítja, hiszen a tiszavirág rajzása ilyen tömegben kizárólag hazánkban figyelhető meg.
A tiszavirág, bár nevét a násztáncáról kapta, valójában a kérészek rendjébe tartozó rovar. Lárvája három évig fejlődik a folyó iszapjában, ahol egy négyzetméteren akár 400 példány is élhet. Ezek a lárvák 15 centiméter mély, U-alakú járatokat fúrnak az agyagos mederbe, és életük során akár 20–25-ször is vedlenek, mielőtt elérik a kifejlett állapotot. Amikor eljön a nagy pillanat, milliók egyszerre törnek a felszínre, hogy mindössze 3–4 órás felnőtt életük során beteljesítsék sorsukat: a párzást és a faj fennmaradását.
Kapcsolódó bejegyzések
Zajlik a tiszavirágzás
Éppen zajlik a kérészek násztánca, azaz a tiszavirágzás, amely páratlan szépsége mellett rendkívüli ökológiai jelentőségű esemény is.
A rajzás legintenzívebb időszaka a késő délutáni és esti órákra esik, amikor a kérészek tömege fehér fátyolként borítja be a folyó felszínét. Egyetlen nőstény akár 7–9 ezer petét is lerak a vízbe, amelyek a sodrásban szétterülve biztosítják a faj fennmaradását. A tiszavirágzás ökológiai jelentősége kiemelkedő: a rajzó kérészek tömege táplálékul szolgál több mint harminc halfajnak, madaraknak, békáknak és denevéreknek, miközben a lárvák járatai élőhelyet teremtenek más vízi élőlényeknek, például ritka kagylóknak és szitakötő-lárváknak. A kérészek lárvái biológiai szűrőként működnek, segítve a mederfenék oxigénellátását és a vízminőség fenntartását. A tiszavirág Magyarországon 1993 óta védett, természetvédelmi értéke egyedenként 10 000 forint.
Kapcsolódó bejegyzések
Bemutatjuk második legnagyobb tavunkat: ez a Tisza-tó
Miért is különleges a Tisza-tó? Ha van egy kis időd, máris mutatom!
A tiszavirágzás 2020 óta hivatalosan is hungarikum, vagyis nemzeti értékünk, amely a magyar természetvédelem és a folyómenti közösségek közös büszkesége. A „kérészéletű” kifejezés is innen ered, utalva a kérészek rövid, de annál jelentősebb életútjára, amely a mulandóság és a megújulás mély szimbóluma.
Az idei rajzás a rendhagyó korai tavaszi felmelegedés miatt a megszokottnál hamarabb kezdődött. Aki most figyeli a Tisza vizét, egy olyan pillanatnak lehet szemtanúja, amely egyszerre mutatja meg a természet törékenységét, szépségét és az élet körforgásának drámai erejét.
Kapcsolódó bejegyzések
A víz színén úszó virág lett 2024-ben az Év vadvirága
A Vadonlesők Közössége 2024-re vízi, illetve vízközeli fajokat jelölt az Év vadvirága címre, a szavazást 47 százalékkal a fehér tündérrózsa nyerte.
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága idén is gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket: szakvezetéses megfigyelések, sétahajózás, interaktív játékok, kézműves foglalkozások és mobilkiállítás segíti, hogy mindenki közelebb kerülhessen ehhez a páratlan természeti jelenséghez. Részletes programok a Hortobágyi Nemzeti Park weboldalán érhetők el.
Fotó: Canva