



Sokkal nagyobb az igény és a kísérletezőkedv a magyarokban az alternatív, fenntartható üzemanyagok használatával kapcsolatban, mint amire ma ténylegesen lehetőségük van – ez a MOL által készíttetett országos reprezentatív kutatás egyik fő tanulsága.
A biodízel augusztus 10-i világnapja alkalmából publikált adatok azt mutatják, hogy a technológia immár készen áll az energiaátmenet következő fázisára: a közúti mellett a légi közlekedésben is adottak a feltételek a megújuló üzemanyaghoz kapcsolódó célszámok eléréséhez.
A magyar felnőttek közel kétharmada hezitálás nélkül utazna bioüzemanyaggal működő repülővel. Ez különösen azzal összevetve tanulságos, hogy egy önvezető autóban történő utazást (ami technikailag ma már többé-kevésbé reális lehetőség) csak a megkérdezettek 40%-a vállalna be jelenleg. A friss adatok a MOL megbízásából készített országos reprezentatív kutatásból származnak. A felmérésből kiderült: kiemelkedő, 80 százalékot is meghaladó a bioüzemanyag-hajtású repülőgépen való utazási hajlandóság a 30–39 évesek körében, a 65 év felettieknek viszont csupán a 39%-a utazna olyan légi járművön, amelyet bioüzemanyag hajt. Az arány a felsőfokú végzettségűek körében is magas.
A válaszok alapján a magyar autóvezetők 83%-a számára fontos, hogy az autóhoz használt üzemanyag fenntartható forrásból származzon. Különösen igaz ez a férfiakra, illetve az 50 évesnél idősebb autóvezetőkre. Az adatok egy látszólagos ellentmondásra is rámutatnak: miközben a legtöbben valamilyen anyagi előny vagy ösztönzés hatására váltanának zöldebb üzemanyagra (tízből kilenc válaszadó jelölt meg ilyen tartalmú válaszlehetőséget azok közül, akik eleve nyitottak a fenntartható üzemanyagok használatára), minden második autóvezető már ma is hajlandó lenne valamennyivel többet fizetni a bizonyíthatóan megújuló forrásból származó energiáért.
A kérdezettek 68%-a hidrogénhajtású autóba is szívesen beülne. Az alternatív üzemanyagokra való váltás jelenlegi megítélése elsősorban a költségektől függ: a leghatékonyabb ösztönző az alacsony ár és a költséghatékonyság lenne, kiemelten az idősebb korosztály (az 50 éven felüliek) és az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében.
Szükség van az állami szerepvállalásra és a gyártó cégeket ösztönző, támogató jogszabályi környezetre az alternatív, fenntartható üzemanyagok elterjedése érdekében. Ezzel az állítással a lakosság 64%-a ért egyet. Az életkor, az iskolai végzettség és a településméret növekedésével párhuzamosan nő az állami szerepvállalás iránti igény.
Az ellentmondást a demográfiai eltérések oldják fel: magasabb árat jellemzően a fiatalok és a diplomások hajlandók fizetni a zöldüzemanyagok használatával együtt járó tisztább környezetért, míg az árelőnyt igénylők relatív többsége az 50 feletti korosztályból kerül ki. Az is fontos tapasztalata ugyanakkor a kutatásnak, hogy a zöldátállás esetében a második leggyakrabban említett motiváció maga a fenntarthatóság, a környezet megvédésének szándéka, vagyis a CO₂-kibocsátás csökkentése, a levegő tisztaságának javítása, illetve az ökológiai egyensúly megőrzése. Ezeket a környezeti-természeti szempontokat elsősorban a fiatalabbak (18 és 39 év közöttiek) és a diplomások emelték ki a válaszaikban.
(MOL)
Fotó: Canva