A Világbank friss jelentésében négy kelet-ázsiai országra koncentrál, amelyek egyszerre a világ legnagyobb szénkibocsátói és a zöldnövekedés legnagyobb ígéretei, mivel a dekarbonizáció ott olcsón és gyorsan elérhető lehet.
A Világbank Green Horizon jelentése alapján Kína, Indonézia, Vietnám és a Fülöp-szigetek egyszerre a globális kibocsátás gócpontjai és a zöldnövekedés egyik legnagyobb ígéretei – hívja fel a figyelmet a Makronóm publikációja. A vizsgált négy térségnek óriási, jórészt érintetlen a megújuló potenciálja, és a kibocsátáscsökkentés olcsón, gyorsan megvalósítható – áll a Világbank oldalán frissen közölt jelentésben.
Kapcsolódó bejegyzések
Indonézia célja, hogy 2050-re csak elektromos meghajtású autókat és motorkerékpárokat értékesítsen
Indonézia célja, hogy 2050-ig kizárólag elektromos autókat és motorkerékpárokat értékesítsen a belső égésű motorral hajtott járművek helyett – közölte ma az ország energiaügyi minisztere, mivel a délkelet-ázsiai ország igyekszik csökkenteni szén-dioxid-kibocsátását.
A négy gazdaság a világ szénfogyasztásának mintegy 60 százalékát adja, ezért ez lehet a dekarbonizáció globális sikerének egyik legfontosabb terepe. A Világbank szerint ott érhető el a szén-dioxid kibocsátásának legnagyobb mértékű csökkentése, ahol ekkora a szén szerepe.
Sőt, a négy országnak együtt kb. 65 000 GW-nyi az elméleti megújuló potenciálja, amelynek 97 százaléka kiaknázatlan. Azaz a térség bőven képes lehet a mainál zöldebb módszerekkel fedezni saját villamosenergia-igényét, ezenkívül regionális áramexportőrré is válhat – igaz, csak a megújulókhoz kapcsolódó gyakorlati korlátok figyelembevételével.
Kapcsolódó bejegyzések
Közel 20 százalékkal csökkent Kína karbon kibocsátása az elmúlt 5 évben
Kínának, a világ legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátójának sikerült 18,8 százalékkal csökkentenie a szénintenzitást az elmúlt öt évben – közölte kedden az Ökológiai és Környezetvédelmi Minisztérium jelentése, amely szerint a gazdaság kevésbé támaszkodik a fosszilis tüzelőanyagokra.
A jelentés szerint a régiós zöldstratégia kialakítása során a helyes sorrend és a párhuzamosságok elkerülése a döntő tényező. Ezek közül az első az energiahatékonyság, azaz a pazarlás visszafogása, a második az elektrifikáció, azaz minél több energiafogyasztás villamos alapra helyezése. Ezt követheti a megújulók érdemi bővítése, majd a fejlett zöldtechnológiák és értékláncok kialakítása; ilyen lehet a zöldhidrogén-gazdaság kiépítése és a szén-dioxid-befogás.
A számok azt mutatják, hogy az első kettő – a hatékonyság és az elektrifikáció – a kibocsátást mintegy kétharmadára csökkentheti. Ráadásul úgy, hogy első körben elegendő a fenti négy ütem beruházási igényének csak mintegy 20 százalékát a szektorba irányítani a vizsgált négy országban. A publikáció tovább olvasható a Makronóm weboldalán.
(Makronóm)
Fotó: Canva