A gyógynövények világa lenyűgöző. A tradicionális gyógyászatban évezredek óta használt és kutatott gyógyászati megoldások, strapabíró, más élőlények számára is létfontosságú növények. Becslések szerint mintegy negyedmillió növényfaj tartalmazhat valamilyen aktív hatóanyagot a Földön, használatuk az emberiséggel egyidős. Ráadásul számos olyan területen is bevethetők, melyekre nem is gondolnál. Például abban is segíthetnek, hogy a mezőgazdaságban erősebb, ellenállóbb növényeket neveljenek. Használatukról, az általuk nyújtotta lehetőségekről és termesztésükről a Gyógynövénykutató Intézet Kft. ügyvezetőigazgató-helyettesét, Kállai Mátét kérdeztem.
A Gyógynövénykutató Intézet Kft. több mint 100 éves múltra tekint vissza: a gyógynövénykutatásba, a hatóanyagok sokszínűségének megtalálásába vetett hitük azonban nemcsak a gyógyhatású készítményekben, hanem a kozmetikumokban, sőt a mezőgazdasági termékekben is tapintható. Botanikus kertjükben nagyjából 900 taxon (faj, alfaj, változat, fajta) él, amibe a hazai védett gyógynövényflóra képviselői is beletartoznak. Gyűjtik és őrzik a tradicionális Kárpát-medencei gyógynövényfajtákat és a Pilis-Visegrádi hegység jellemző gyógynövényeit. Emellett komoly kutatás-fejlesztési munkát is végeznek, szaktanácsadással, bevizsgálással, gyógynövénytermesztéssel és gyártással is foglalkoznak.
A GYNKI tevékenysége és technológiai újításai külföldön is sikeresek: két alkalommal vettek részt egy Türkmenisztán által rendezett tudományos konferencián, melynek eredményeképpen egy együttműködési megállapodás köttetett a Türkmenisztáni Tudományos Egyetemmel. A GYNKI célja, hogy a gyógynövényalapú kutatások területén is hidakat építsen és aktív partnerként vehessen részt egy új kutatási és üzleti együttműködés kialakításában. Ez a megállapodás hosszú távon is lehetőséget teremt a betegségek gyógymódjainak kutatásaira.
A Gyógynövénykutató Intézet (GYNKI) a 2026-os Planet Budapest fenntarthatósági rendezvényen is részt vesz. A február 25-én kezdődő eseményen 11 ágazat 100 kiállítója lesz jelen a körforgásos gazdaságtól a mezőgazdaságon át az élelmiszeriparig. A GYNKI egy különleges eljárást is bemutat majd, amely forradalmasíthatja a mezőgazdasági növénytermesztést.
Beszélgetésem kiegészül egy korábbi értekezéssel, mely Áder János, a Kék Bolygó Alapítvány elnöke és Pallos József Péter, a GYNKI ügyvezetője, valamint dr. Virág Eszter, az Intézet tudományos igazgatója között hangzott el.
Kapcsolódó bejegyzések
Gyomnövény is lehet gyógynövény, sőt jól is lakhatunk vele! – Podcast
A Greens of Daisy nevű csatorna alapítója volt adásunk vendége, akivel ehető vadnövényekről, gyomnak gondolt gyógynövényekről beszélgettünk.
Hogyan kell elképzelni a GYNKI termesztési és feldolgozási folyamatát?
Van egy 980 taxont magában foglaló botanikus kertünk, az itt élő növények génállomány-megőrzéséért felelünk. Ezen felül egy három és fél hektáros intézeti területen gazdálkodunk. Itt termesztjük a saját felhasználású növényeinket is. A többit magyar termelőktől vásároljuk, elsősorban szárított formában. Először a növényekből előmintát veszünk, majd a bevizsgálás során megállapítjuk, hogy megfelelnek-e a gyógyszerkönyvi követelményeknek. Amennyiben a szennyezőkre és a hatóanyagokra vonatkozó előírások tekintetében is rendben vannak, akkor tudjuk felhasználni őket. Szlovákiában és a Szentendrei-szigeten is működnek gyógynövénytermelők, akik szállítanak nekünk. Ha pedig szükségünk van egy általunk nem termelt gyógynövényre, adunk nekik vetőmagot, átadjuk a szaktudásunkat, a kezelési gyakorlatot, és ők megtermelik nekünk a szükséges mennyiséget.
Kép: Kállai Máté
A Gyógynövénykutató Intézet tevékenysége három fő kutatási irányra összpontosul: génmegőrzés és fajtafenntartás, gyógynövény-nemesítés és a gyógynövénytermesztés, valamint ezek technológiái. A gyógynövény gyakorlatilag egy mezőgazdasági produktum. Ebből készít gyógyszereket a kutatóintézet, ám fontos kiemelni, hogy ebben az esetben nemesített növényekről beszélünk. A nemesítés rendkívül összetett feladat, számos kutató sok évnyi munkáját jelenti. Ennek során az ún. jelmolekulákat kutatják, amely elárulja, milyen módon termeli az adott növény a hatóanyagot – árulta el Dr. Virág Eszter, a GYNKI tudományos igazgatója. Ehhez modern módszerekkel vizsgálják a növény genetikai szerkezetét, stimulálják a növény hatóanyagtermelési képességét. Egy szerencsés kutatás végére akár az eredeti állapot tízszeresére is nőhet a hatóanyagtartalom.
Melyek azok a gyógynövények, amelyekkel a legtöbbet foglalkoznak, illetve melyek a legnépszerűbbek Magyarországon?
A menta, a kakukkfű, a citromfű, amelyek ismertebbek, illetve a csalánlevél, ezeket mi is felhasználjuk saját termékeinkben. Ilyen továbbá a hungarikumként is elismert kamilla, de abból van saját fajtánk.
Milyen termékeket készítenek a növényekből?
Palántákat és szaporítóanyagot is adunk el, ezen kívül vannak gyógynövényes kivonataink. Ezek különböző területeken hatnak, például kozmetikumunk rózsaszirom-kivonattal leégés esetén vethető be. Az agrárium területén pedig egy növénykondicionálót is előállítunk. Bérgyártást is vállalunk, külön üzemünk van a gyógyszergyártásra és egy külön kis üzem a mezőgazdasági termékekre.
Miben más a gyógynövénytermesztés a hagyományos növénytermesztéshez képest? Például mi az előírás a vegyszerek használatát illetően?
Itt is megvannak az előírások a növényvédőszerekre vonatkozóan. Tetvesedés előfordulhat, miközben betakarítani és feldolgozni csak rovaroktól mentes növényt lehet. A begyűjtött, betakarított növényt elküldjük peszticidvizsgálatra, és ha az eredmény a határérték alá esik, akkor el tudjuk fogadni a tételt.
Kép: Kállai Máté
Kapcsolódó bejegyzések
Kezdő gyógynövényesek, ez a két könyv segít elindulni!
Rengeteg gyógynövényes könyv létezik, de mit tegyen az ember, ha kezdő? Válasszon valami egyszerűt!
A legtöbb gyógynövény elég strapabíró, ezért nem kell különösebben permetezni őket. Kivételek persze léteznek, például az aranyvessző friss, virágos hajtásait szeretik a levéltetvek.
A gyógynövények alkalmazása nyomán kiváló eredményeket lehet felmutatni egészségünk vagy növényeink védelme terén. Hol használhatók még eredményesen?
A legtöbb fűszernövény és gyógynövény a gasztronómia számos területén is hasznosítható, de ugyanígy az állattakarmányozás terén is alkalmazhatók, hiszen az állatokra is jótékonyan hathatnak a bennük lévő hatóanyagok. Vannak olyan növények, amelyek tejfokozó tulajdonságúak (ennek a tejipar veszi hasznát), vagy olyanok, amelyeknek egészségmegőrző szerepük lehet a baromfik esetében. Ezen felül a kozmetikai ipar is hasznosítja a gyógynövényeket, a parfümök és a természetes illóolajok legtöbbje gyógynövényekből készül. De említhetném a gyulladáscsökkentő krémeket is. Sőt az élelmiszeriparban is megjelennek, gondoljunk csak az étrend-kiegészítőkre; itt is széleskörűen használják a gyógynövényeket.
A demencia és bizonyos emésztőrendszeri betegségek is gyógyíthatók növény alapú gyógyszerekkel. Ám a növényi alapú gyógyszerek jóval nehezebben terjedhetnek el a gyógyszeripar érdekellentétei miatt. Pallos József Péter, a GYNKI ügyvezetője szerint a kémiai alapú és növényi alapú gyógyszer nem egymás ellen kellene feszüljön, hanem ki is egészíthetné egymást. Hiszen a ma ismert gyógyszerek hatóanyagának többsége növényi eredetű molekulaszerkezetre utal vissza. Jó példa a cukorbetegség egyik univerzális szere, a metformin, amelyet a kecskeruta teájából izoláltak, a népi gyógyászat már régóta alkalmazza.
A gyógynövények használatát sok kritika is éri, sok a szkeptikus hang. Mennyire bíznak a magyarok a gyógynövényekben?
Van egy társadalmi réteg, amelynek tagjai utánajártak a témának, és a természetgyógyászat felé fordultak. És persze vannak olyanok, akik a bevált gyógyszereikben hisznek, és egyáltalán nem érdekli őket a gyógynövény, mint alternatíva. Ha a WHO adatait nézzük, a világon az emberek 75%-a, Ázsiában 98%-a dönt a növényi gyógyászat mellett. Magyarországon is egyre többen fedezik fel újra a gyógynövényeket, főleg a fiatalabb korosztály.
Az európai gyógyszerkönyvben több mint 200 gyógynövényt írnak le, amelyek jóváhagyott gyógyszernek minősülnek az Európai Unióban. Mi is azon vagyunk, hogy ez a lista bővüljön, és olyan növényeket is felvegyenek a listára, amelyeket például Kínában, Indonéziában tömegek használnak, és valóban hatásosak. Egy-egy ilyen növényt a listára tűzni több éves procedúra, de a javaslatot be tudjuk nyújtani, hozzácsatoljuk a szakmai indoklást, és bízunk abban, hogy elfogadják.
Kép: Kállai Máté
Miért fontos, hogy kutassuk a gyógynövényeket, alkalmazzuk őket, esetleg új területeken is „bevessük” hatóanyagaikat?
2015-ben kapott orvosi Nobel-díjat a nyári üröm hatóanyag-szintetizálásáért egy kínai professzornő (a nyári üröm vírus- és baktériumölő hatása miatt jó megoldás fertőzések esetén – a szerk.), maga a projekt már 1970-ben lezajlott. Ebben az esetben a szintetikus hatóanyaggal először nagyon nagy sikereket értek el, azonban a malária esetében rezisztencia alakult ki. A gyártók arra jutottak, hogy több összetevő alkalmazásával tudják biztosítani, hogy a rezisztencia ne alakuljon ki. Így modellezniük kellett a nyári üröm hatóanyagát is. A történet lényege az, hogy a gyógynövények nagyon komplex szerkezetek nagyon sok hatóanyaggal, sok kölcsönhatással, a velük kapcsolatos kutatások ehhez képest elenyészők. A modern gyógyászatban már tudjuk bizonyítani, hogy az említett komplex kölcsönhatás valóban jótékonyan hat – akár növény, akár emberi szervezet sejtjeiről legyen szó –, ám ennek leírására nem voltak módszerek. Cégünk a növénykondicionálás során ezeket a szintézisútvonalakat vizsgálja a növényekben.
Hogyan reagálnak a gyógynövények a klímaváltozás hatásaira?
A klímaváltozás kétféleképpen is hat a drognövényekre. Egyrészt a másodlagos metabolitok (olyan szerves vegyületek, amelyek közvetlenül nem játszanak szerepet az élőlények növekedésében, fejlődésében vagy szaporodásában – a szerk.) termelődése fokozódik, amikor a növényt stressz éri. Egy aszályos időszakban fölszaporodnak a növényekben a jótékonyan ható molekulák, de az olyan molekulák is, amelyek esetleg mérgezők, és emiatt a növény hatóanyagtartalma átlépi azt a küszöbértéket, minek folytán már nem fogadható el. Például a rebarbara gyökerében évről évre emelkedik annak a molekulának a mennyisége, amitől a növény már nem tud megfelelni a gyógyszerkönyvi előírásoknak.
De említhetem az illóolajos gyógynövényeket is, amelyek a melegebb nyarak hatására több illóolajat termelnek, egyre nagyobb hatóanyagot mérünk bennük, ami pedig pozitív. Ilyen a kakukkfű vagy a zsálya is. A vízkedvelő vagy hidegtűrő növények élőhelye viszont fokozatosan lecsökken, például a kamilláé az Alföldön. Az ilyen növények területei egyre inkább a hegyi régiókba vagy Lengyelország irányába húzódnak, így hosszú távon egyes gyógynövényeink el is tűnhetnek a Kárpát-medencéből.
Kép: canva
Mezőgazdasági kutatásaik is folynak. Elképzelhető, hogy egyre több gazda fordul a gyógynövények felé a vegyszerek helyett?
Magyarországon ez jelenleg kevésbé jellemző, de az EU-ban az a törekvés, hogy egyre inkább visszaszorítsák a vegyszereket, és a biomegoldások felé tereljék a mezőgazdaságot. Egyrészt mi is ezért kezdtünk bele az ilyen jellegű kutatásokba, ám az a tapasztalatunk, hogy Magyarországon még mindig a bevált sémák szerint működik a mezőgazdaság. Olaszországból, Spanyolországból vannak tapasztalataink, ahol már eredményesen alkalmazzák a mieinkhez hasonló módszereket. Vannak olyan termékeink, amelyek erősítik a növényeket, ellenállóbbá teszik őket a szárazsággal szemben. A gyökérzetük erősebbé, nagyobbá válik, így a vízfelhasználásuk is kedvezőbb.
Egyelőre Magyarországon a gazdák még csak „ízlelgetik” az aszályos éveket, a mediterrán országokban viszont már sok tapasztalat összegyűlt. Azt látjuk, hogy Magyarországon erőteljes szemléletváltásra van szükség: a kisebb kertekben már keresik a termékeinket, de a nagy, konvencionális gazdaságokban nem igazán akarnak változtatni a bevált módszereken.
Kép: Kállai Máté
Mivel készülnek a február végi Planet Budapest expóra?
Egyrészt a gyógynövénykutatás bemutatásával, másrészt az említett növénykondicionáló szereinkkel.
Azért is fontos számunkra, hogy részt vegyünk az expón, mert szeretnénk bemutatni a technológiát, amit kidolgoztunk. Ennek során a gyógynövényekből szuperkritikus extrakcióval nyerjük ki a hatóanyagot. Ez annyit tesz, hogy szén-dioxid segítségével oldószer használata nélkül nagy nyomáson kinyerjük a növényekből az összes apoláris molekulát. Gyakorlatilag 36 fokon tartjuk az extrakciót, így olyan hatóanyagai is megmaradnak a növényeknek, melyek más körülmények között elvesznének. Ezt a koncentrátumot a növények sokkal jobban fel tudják dolgozni, be tudják építeni. A módszer beteg növények esetében kevésbé hatásos, de palántázás során megelőzhető a palántadőlés, mivel erősebb, ellenállóbb növény nevelhető. Közel 40-féle növénnyel kísérletezünk. Termékünket szeretnénk bemutatni a biogazdálkodóknak is.
A Gyógynövénykutató Intézet munkásságával, termékeivel a Planet Budapest expon is találkozhatsz február 25-től a Vasúttörténeti Parkban.
Kiemelt kép: canva
