A súlyos, évek óta halmozódó vízhiány komoly kihívás elé állítja a magyar mezőgazdaságot és a vetőmagágazatot egyaránt: nemcsak a terméskilátásokat rontja, hanem a vetőmag-előállítás biztonságát is veszélyezteti.
A szövetség közleménye szerint az exportpiaci bizonytalanságokkal és a növekvő költségekkel együtt olyan nehéz helyzet alakult ki, amelynek kezelésére széles összefogás mellett gyors alkalmazkodásra, innovatív nemesítésre és tervszerű cselekvésre, például fokozottabb öntözésfejlesztésre van szükség.
Kapcsolódó bejegyzések
Így tárold a vetőmagot!
A megfelelő tárolás elengedhetetlen ahhoz, hogy a magok megőrizzék a csíraképességüket.
Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke hangsúlyozta, hogy Magyarországon 2025-ben mintegy 115 ezer hektáron történt vetőmag-szaporítás, az előállított vetőmagok értéke 190 milliárd forintot tett ki, és az ágazat évente több mint 100 különböző fajból, csaknem 1300 fajtából állít elő vetőmagot. Jelezte, hogy hazánk adottságai alapvetően kedvezőek a vetőmag-előállítás számára, ám az idei rendkívüli tavaszi aszály miatt különösen a kalászos vetőmagok előállítása nehéz helyzetbe került.
A körülmények változása miatt az öntözés egyre fontosabb szerepet kap, fejlesztése kulcsfontosságú feladat, főként, hogy a kontinens vízhiánya 2018 óta folyamatosan halmozódik, és a legtöbb magyar régió azóta sem heverte ki a hiányt. Arról is beszélt, hogy a hazai vetésszerkezet az elmúlt években átalakult: a kukorica korábbi vezető szerepe visszaesett, nőtt a napraforgó és az őszi kalászosok aránya, miközben a gazdálkodók a leginkább kitett területeken akár a termelés feladására kényszerülhetnek.
Kapcsolódó bejegyzések
Rekordszáraz tavasz – Hogyan kezelhető a vízhiány hazánkban?
A hazai mérések kezdete óta még egyszer sem volt annyira száraz az április, mint idén.
Potori Norbert, az AKI Agrárgazdasági és Információs Rendszerek Igazgatóságának vezetője szerint a kalászos gabonák esetében mind az Európai Unióban, mind globálisan magas készletszint alakult ki, ami alapvetően korlátozza az árak emelkedését. A következő szezon terméskilátásai ugyanakkor egyre kevésbé biztatóak, az időjárási kockázatok nőnek, a búza iránti igény várhatóan visszafogott marad. Ezzel szemben a kukorica kereslete erőteljesebb lehet, mert kulcsfontosságú alapanyaga a bioetanol-gyártásnak, amely a fosszilis üzemanyagok kiváltásában játszik szerepet. Hasonló tendencia figyelhető meg a növényolajok – közvetetten a napraforgó és a repcemag – piacán is, ahol a felhasználás dinamikus bővülése tapasztalható, többek között a biodízel iránti kereslet erősödésének köszönhetően.
Kapcsolódó bejegyzések
Kertészkednél, de nincs vetőmagod? Irány a magbörze!
A közösségi magbörzéken nem csak különleges vetőmagokhoz juthatsz, de hasznos információkat is begyűjthetsz a növénynevelésről.
Magyarországon mindeközben jól látható a vetésszerkezet átalakulása. A kukorica visszaszorulóban van, miközben a napraforgó és az őszi búza szerepe erősödik, ami részben a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás következménye, és várhatóan tartós marad. A tartós csapadékhiány komoly korlátot jelent a szántóföldi növénytermesztés számára, ezért hosszabb távon a szabadföldi kultúrák fokozatos visszaszorulása valószínűsíthető, miközben más ágazatok, például az állattenyésztés vagy a zárt termesztési rendszerek csak részben képesek ellensúlyozni ennek nemzetgazdasági hatásait.
(MTI)
Fotó: Canva