Az atomenergia nukleáris reakció során felszabaduló energia, melyet elsődlegesen villamos energia előállítására használnak.
Az atomenergia fajtái
Az atomenergiának két fajtáját különböztetjük meg. A napjaink atomerőműveiben világszerte használt, a maghasadás (fisszió) elvén működő technológia esetében az energia az atommagok kettéhasadása révén szabadul fel. A keletkező hőenergiával vizet forralnak, a gőz pedig meghajtja a generátorokat, melyek a villamos energiát termelik.
A másik, egyelőre még kísérleti formában létező megoldás a magfúzió. Ennek során az atomoknak nem a széthasításával, hanem az egyesítésével szabadítanak fel energiát, hasonlóan ahhoz, ahogy ez a csillagok belsejében is végbe megy. A világ legnagyobb fúziós kísérleti létesítménye jelenleg a nemzetközi összefogással működő franciaországi ITER, ahol több magyar szakember is dolgozik.
Az atomenergia előnyei és hátrányai
Az atomenergia napjaink egyik leghatékonyabb energiaforrása, mely a hagyományos fosszilis alapú energiatermeléshez képest jóval kisebb kibocsátással és környezeti terheléssel jár. Ezzel együtt nem tekinthetünk el a technológia veszélyétől, amit a csernobili és a fukushimai katasztrófák során tapasztalt meg az emberiség.
Az atomenergia hátrányai között fontos még megemlíteni, hogy főképp egy nem megújuló energiaforrásra, az uránra támaszkodik, amely korlátozott mennyiségben fordul elő bolygónkon. Az radioaktív izotópokból készült fűtőrudak ráadásul felhasználásuk után még évmilliókig sugárveszélyesek maradnak, így tárolásukat olyan időtávon kellene megoldania az emberiségnek, amely szinte beláthatatlan.
Többek között ezen aggályok miatt is fontolgatják egyre több országban az atomerőművek nyugdíjazását. Németország például már több létesítményét is bezárta. Ezzel együtt napjainkban a világ 32 országában mintegy 440 atomreaktor termel villamos energiát, ezek együttesen a világ villamosenergia-termelésének mintegy 10%-át adják. Az Európai Unióban a villamosenergia-ellátás körülbelül egynegyedét biztosítja az atomenergia, a legnagyobb termelőnek pedig Franciaország (67%), Szlovákia (54%) és Magyarország (48%) számít.
Lehet-e az atomenergia a jövő zöld energiaforrása?
Érdekesség, hogy a világ szén-dioxid-mentesen megtermelt villamos energiájának közel egyharmadát az atomerőművek állítják elő, ezért bár sokan ellenzik működtetésüket, egyesek szerint elengedhetetlenek az éghajlatváltozással kapcsolatos célok elérésében. Széles körű elterjedésüknek a fenti aggályok mellett viszont az is gátat szab, hogy megépítésük komoly szakértelmet, nem mellesleg rengeteg pénzt igényel, ráadásul – a korábbi tapasztalatok szerint – építésük szinte minden esetben éveket csúszik.