Történeti kertjeinkben ott van a válasz az alkalmazkodásra – Interjú a Magyar Kertörökség Alapítvánnyal
Történeti kertek. Évszázadok tapasztalata, folyamatos változások egész hada húzódik meg bennük. Ezek a kertek valóban mesélnek, ha meghallgatjuk őket, ráadásul most olyat is elmondhatnak, ami a megváltozó klímánkban kulcs lehet az alkalmazkodáshoz. A Magyar Kertörökség Alapítvány nemcsak megtartja ezeket a kerteket, hanem tanít is belőlük. De mi mindent adhatnak ezek a több évszázados területek?
Alkalmazkodó növények, küzdelem a vízhiánnyal, az edukáció különböző formái: csak néhány lehetőség, amelyet a történeti kertek rejtenek magukban. A Magyar Kertörökség Alapítvány ezeket a kerteket karolja fel, ugyanis általuk minden korosztály tanulhat a természetről, a klímaválság korában pedig ez nem csak lehetőség, hanem szükség is. De mit lehet kezdeni a jelen helyzetünkkel? Hogyan lehet fenntartani kertjeinket, éltető oázisainkat, ha óriási a munkaerőhiány? Mindemellett miképp sarkallhatjuk arra a gazdasági szereplőket, hogy a profit mellett valóban lássák a változatos zöldfelületek hasznát a beruházásaik előtt? Ezekről is beszélgettem Dr. Herczeg Ágnessel, az alapítvány elnökével.
Kép: MKA
Mik azok a történeti kertek? Az MKA honlapján ez szerepel: Magyarországon csaknem kétezer olyan kert van, amelyeket történeti szempontból – természeti, műemléki, kertépítészeti értékeik alapján – jelentősnek ítélnek a szakemberek. Történeti, történeti értékű kertjeink azon túl, hogy természeti, művészeti, műemléki értékek együttes megtartó helyei, egyben kertkultúránk több százéves örökségének őrzői.
Az MKA a hazai történeti kertek védelmével foglalkozik. Mik a legfőbb feladatok, amelyekkel a munkájuk során szembesülnek?
Egy szakmai civil szervezet vagyunk, és minden olyan jelenséggel foglalkozunk, amely a kertörökséghez kapcsolódik, legyen az ökológiai, társadalmi, tudományos vagy oktatási feladat. Segítjük ezen kérdések megoldását, becsatornázásukat a társadalomba: valójában ez az egyik legfontosabb szerepünk. Célunk, hogy a történeti kertek és a kertörökség nem csupán kulturális örökségünk része legyen, hanem egyben egy élő örökség is.
Napjaink égető kérdése a víz és annak hiánya. Legutóbbi konferenciánk (amelynek a Planet Budapest adott otthont – a szerk.) kiemelt témája volt a víz szerepe a történeti kertjeinkben, annak megtartása, és hogy miképp tudnánk megőrizni a kertek állapotát. Ezek a területek ugyanis kulcsszerepet játszhatnak a klímahelyzet megoldásában.
Kép: MKA
A városi terek túlburkoltak, holott mindenkinek jót tenne az árnyék a hőségben, ahol a hőérzet is alacsonyabb. A városokban így még nagyobb szükség van arra, hogy megvédjük ezeket a területeket.
A vízhiány és az aszály egyértelműen nagyon komoly kihívás. Ezen kívül milyen nehézséggel szembesülnek a munkájuk során?
A klímaváltozással együtt jár, hogy a kertekben lévő növények is reagálnak rá, ami megmutatja az egyes növények klímatűrő képességeit: melyik helyett kell mást ültetni, milyen növényeket tudunk újból hasznosítani. Ehhez ökológusokkal dolgozunk együtt, illetve, maguk a történeti kertek is olyan genetikai állományt jelentenek, amelyek újraszaporításával sokat segíthetünk másoknak. Ezek a növények már rengeteg megpróbáltatást túléltek, érdemes rájuk építkezni. Ezekben a MATE Tájépítészeti Intézete segíti a munkánkat. Számukra, hiszen szakemberek, nem újdonság, hogy voltak már korábban is ilyen rendkívüli állapotok.
Kép: MKA
Sokkal nagyobb kihívás, hogy mindenkiben tudatosuljon a jelen helyzet, azaz elfogadjuk, alkalmazkodnunk kell. Célunk az is, hogy segítsük az embereket ezen az úton és megmutassuk, ők mit tehetnek a kertekért. Ezért több éve szervezünk önkéntes mozgalmat történeti kertekben, ahol az embereket meg tudjuk szólítani, miként hat a közösség alkotó ereje egy szűkebb környezetre. Ez nekik is előnyös, hiszen rengeteget tanulhatnak a növényekről. Óvodás kortól felnőtt korig környezeti neveléssel, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, konferenciákkal is igyekszünk edukálni az embereket.
A Planet Budapest Expo innovációkkal, lehetőségekkel és szemléletformálással igyekezett átadni minden korosztály számára, miért is fontos a szemléletváltás. A rendezvényen a Magyar Kertörökség Alapítvány is képviseltette magát.
Az alapítvány ernyőszervezetként rengeteg kerttel összekapcsolódott már, sőt a nemzetközi vérkeringésbe is bekapcsolódtunk, így az Európa Tanács égisze alá tartozó Történeti Kertek Európai Útjába már négy magyar kertet delegáltunk. A nemzeti ismertség azért is fontos, mert így a szakemberek tapasztalatokat cserélhetnek: nem csak mi küzdünk kihívásokkal, hanem Németországtól Szicíliáig mindenhol. Ezek a tapasztalatcserék sokat segítenek, hogy több szemszögből nézhessük a problémát.
Ne felejtsük el azt sem, hogy némi hátránnyal indulunk a nyugat-európai országokhoz képest. A XX. század második felében történeti okokból óriási értékek mentek veszendőbe, miközben ezek olyan genetikai bankok, élő laboratóriumok, amelyekben ott vannak a válaszok pl. a a klímaváltozással kapcsolatos kérdésekre is. Vegyük pl. az idén 250 éve született József nádor alcsúti kastélykertjét, amelyben hosszú évtizedeken keresztül pontos feljegyzést vezettek az egyes növényekről, így tudjuk, melyek teljesítettek jól vagy rosszul felmelegedési és lehűlési periódusokban. A tudás megvan, csak fel kell dolgozni.
Kép: MKA
Merre tartunk ma a kertjeinket illetően, az Önök tapasztalatai alapján?
A klímaváltozás mellett a másik nagy probléma, és ezért is fontos ennek társadalmi szintű megvitatása, hogy nagyon kevés szakember van. Kevés fiatal választja a kertész szakmát, holott ők is részt vesznek a kertek fenntartásában. Ezért minden olyan eseményt támogatunk, amely felhívja a fiatal generációk figyelmét arra, miért fontos ez a szakma. A szakemberhiány egész Európában jelen van. Ezért az idei Mőcsényi-konferenciánkat (Mőcsényi Mihály Kertművészeti és Kerttörténeti Konferencia, 2026. október 1–2, fertődi Esterházy-kastély). kimondottan a történeti kertek kapcsán a kertész- és tájépítészképzésnek szenteljük, nem egészen az alapképzéstől a posztgraduális képzésig.
Ma társadalmi szinten leértékelődött ez a szakma, a városokban összemosódik a közterület-fenntartással, holott a kertész lelki és szellemi jelenlétet igénylő hivatás, más szemlélet szükséges ahhoz, hogy valóban jól karban lehessen tartani egy zöldfelületet.
Ma az a trend, hogy mindenki városban lakjon, kényelmesen éljen. A kertészkedés viszont verejtékes munka, az embernek piszkos lesz a keze, este fáj a gerince. Ahogy Karel Čapek írja „A szenvedelmes kertész ”című művében: a kertésznek este az a baja, hogy a gerincesek közé tartozik. De, aki kertet művel, annak számára kinyílik az egész világmindenség, mert művelés közben maga is művelődik. Le kell hajolnunk ahhoz, hogy felemelkedhessünk.
Azt szeretnénk átadni a fiataloknak, hogy azok a pszichés és frusztrációs helyzetek, amik egy multinacionális cégnél előfordulhatnak, a kertben aligha. A mai világ nem a föld felé orientálja a fiatalokat, de már látunk egy folyamatot, elsősorban a diplomás 30 év felettiek esetében, hogy egyre szívesebben tanulnak második lehetőségként egy szakmát, mert kevesebb stresszel jár.
Tudna mondani néhány közismertebb és kevésbé ismert területet, amelyek védelme „Önök alá tartozik”?
Azokkal a kertekkel kezdem, amelyeket az európai történeti kerthálózatba is bekapcsoltunk. A fertődi Esterházy-kastély, ami Európa második legnagyobb barokk kastélykert-együttese, a Gödöllői Királyi Kastélykert, a Fehérvárcsurgói Károlyi kastélykert vagy a Vácrátóti Botanikus kert. Ezeken kívül aktívan segítjük az Alcsúti kastélypark és a Margitsziget tudományos kutatását és megújításának elősegítését. Összességében több mint kétezer olyan kastélykertünk vagy történeti értékű kertünk található a Kárpát-medence területén, amelyet érdemes lenne megismerni. Számos kutatást folytattunk a turisztikai szervezetekkel is, hogy miképp tudjuk jobban megjeleníteni a kertturizmust. Azt látjuk, hogy a magyar történeti és történeti értékű kertek jelenleg jellemzően egymástól elszigetelten működnek: fenntartásukat, bemutatásukat és fejlesztésüket helyi erőforrások és egyedi szaktudás határozzák meg, közös standardok, érdekképviselet és láthatóság nélkül. Ez a széttagoltság megnehezíti a jó gyakorlatok átadását, a forrásteremtést, valamint azt, hogy a kertörökség egységes nemzeti és turisztikai értékként jelenjen meg. Ezért jövő év januárjától elindítjuk a Magyar Történeti Kertek Hálózatát.
Kép: MKA
Az Önök kezdeményezésére jött létre a zöldfelületi tanúsítvány, amely minden 5000 nm2 feletti köz-és magánberuházás számára kötelező. Hogyan kell elképzelnünk ezt a gyakorlatban?
Körülbelül négyéves fejlesztési munkánk eredménye ez a tanúsítvány, melynek legfőbb célja élhető és fenntartható zöldfelületek létrehozása. A zöldfelületek mennyiségére már jó ideje léteznek előírások, de kiderült, hogy ennél tovább kell menni a fenntarthatóság érdekében. A beültetett növények 45 százaléka ugyanis elpusztul, ezek jellemzően nem hazai alapanyagból, nem ellenőrzött forrásból, magas fenntartási költséggel, nagy növény fluktuációval, ökológiai haszon nélküli területek.
Ez azt jelenti, hogy a beruházás helyszínén ökológiai fenntarthatóság is szükséges, a rendezési tervekben meghatározott zöldfelületek nem merülhetnek ki 2 fában és az elszórt fűmagban. Komoly pontrendszerünk van, amibe beletartozik a társadalmi hasznosság, a biodiverzitás és a vízmegtartás is. Amikor egy területet felmérnek, bejegyzett minősítők állapítják meg a pontszámokat. Ennek az oktatási módszertanát és rendszerét is mi dolgoztuk ki. A zöldfelületi tanúsítási rendszert tavaly áprilistól vezették be, és most, az első tanúsításoknál látjuk, mekkora haszna volt mindennek. Ezért is szeretnénk, ha a jövőben minél szélesebb körben alkalmazásra kerülne.
Eleven, zöld szövetekre van szükség a városainkban, és nem mindegy, hogy tovább növeljük a városi klíma katasztrofális helyzetét, vagy megpróbáljuk kompenzálni azt, amit elveszünk a természettől.
Vannak olyan cégek, amelyek önként kérnek minősítést, pedig nem tartoznak a jogszabály hatálya alá, mert kíváncsiak, hogy a saját beruházásuk mennyire produktív valójában ezen a területen. Optimisták vagyunk, mert eddig nagyon jó eredményeket tudunk felmutatni. Az ezzel járó plusz költség elenyésző egy nagy beruházáshoz képest, viszont az ökológiai és társadalmi haszna felbecsülhetetlen.
Ahhoz, hogy az elkészült tanúsítvány minimum közepes értékelést kapjon, több szempontnak is meg kell felelnie. Ez vonatkozik például a biodiverzitásra, a társadalmi hasznosságra, például a területen belül létrehozott közösségi kertre, gyümölcsfák ültetésére, ahol az emberek egymással és a természettel is tudnak kapcsolódni stb. A teljes listát itt találod.
Fontos, hogy amikor környezetvédelemről beszélünk, akkor általában ideákról van szó. Csak sajnos az ideák a mai posztmodern, profitorientált társadalomban nem működnek, mivel nincs mögötte gazdasági számítás. A zöldfelületi tanúsítvány megteremtette a gazdasági érdeket, ugyanis pénzben kifejezhetővé teszi a zöldfelület értékét. Egy leburkolt terület kevesebbet fog érni, mint egy diverz zöldfelület, így a gazdasági szereplők is értéknövelő tényezőt látnak ebben. Ezt később be tudják építeni az árpolitikájukba, hiszen élhetőbb környezetet tudnak nyújtani. És ez ma a kulcsszó, főleg a klímaváltozás kapcsán. Szemléletváltásra van szükség minden szereplő vonatkozásában, ennek pedig vannak bizonyos eszközei, amelyeket alkalmazni kell annak érdekében, hogy valódi változást érjünk el.
Kiemelt kép: MKA
