



Az articsókát nyugodt szívvel emlegethetjük a szuperélelmiszerek kategóriájában fantasztikus élettani hatása és lenyűgöző kulináris értéke miatt.
Az articsóka akár 150–200 cm magasra és akár 1,5–1,8 méter szélességűre növő, fészkesvirágzatú zöldség- és gyógynövény, amelynek az ehető része a növény virágzás előtt leszedett bimbója. A külső leveleinek burkából és az alattuk lévő bolyhokból kifejtve található az ehető rész, az articsókaszív. A növényeknek erős, elágazó virágszáruk van, amelyeken 5–8 nagy virágbimbó található. Régebben dísznövényként is ültették Magyarországon, ha ugyanis nem takarítjuk be, az articsóka bimbóiból gyűszűszerű, látványos virágfejek nyílnak, amelyeken számos apró, lila színű, korong alakú virág található. Évelő növény.
Párolva az articsóka édes, diós, frissítő, földes ízű növény, amelyet legtöbben a spárgához, a bambuszhoz vagy a kelbimbóhoz hasonlítanak. Nagyon jól illik mártásokhoz, szószokhoz, sültekhez, de akár pizzafeltétként is kiváló. Nagyon jól ellensúlyozza a zsírosabb húsokat, és segít a zsírbontásban is.
Étkezés után is hordoz még meglepetést számunkra, mivel az articsókában nagy mennyiségben megtalálható cinarin megragad a nyelv receptorain, és blokkolja az édesreceptor valamely részét. Étkezés után, amikor vizet iszunk, a cinarinmolekulák lemosódnak a receptorokról, ekkor feloldódik a gátló hatás, üzenetet küldve az agynak az édes ízt közvetítő rostok mentén. Tehát az inger eltávolítása kiváltja az ízlelést. Ezeket a hatásokat „vízízeknek” nevezzük – fogalmazott Linda M. Bartoshuk, a Floridai Egyetem Szaglás és Ízlelés Központjának professzora.
Bár mára Kalifornia lett az egyik legnagyobb articsókatermesztő vidék, a növény a Földközi-tenger területén őshonos. Már az ókori görögök is fogyasztották, majd a 9. századtól Szicíliából terjedt el Európában, és ma is nagy népszerűségnek örvend, főleg Olaszországban és Franciaországban.

A magas vérnyomás népbetegség Magyarországon (is), ami növeli a szívbetegségek és a stroke kockázatát. Egy tanulmány szerint az articsóka – többek között magas káliumtartalmának köszönhetően – vérnyomáscsökkentő hatású az enyhe magas vérnyomással élők esetében.
Az articsókalevél (Cynarae folium) kivonata csökkenti a koleszterinszintet, mivel az epetermelés fokozásával csökkenti a vér koleszterin- és trigliceridszintjét.
Több kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy az articsóka javíthatja a májfunkciókat a nem alkoholos zsírmájbetegségben szenvedőknél. Az articsókában nagy mennyiségben található cinarin és antioxidánsok pozitív hatást gyakorolnak a májsejtekre, segítik regenerációjukat.

A már említett cinarin az epeváladék kiválasztásának serkentésével segíti a zsíros ételek emésztését, illetve segíti az epehólyag és az epeutak összehúzódását.
Ebből adódóan kiváló hatású a következő betegségek esetén:
Az articsóka másik fontos hatóanyaga az inulin, amit az élelmi rostok fruktáncsoportjába sorolunk. Ezek a poliszacharidok lebontatlanul haladnak át az emésztőrendszeren, és a vastagbél baktériumflórája kezdi csak el a lebontásukat. Így az inulin tápanyagul szolgál a hasznos bélbaktériumoknak, és gátolja a kártékony baktériumok megtapadását a bélben. Az inulin emellett természetes cukorpótló, lebontásához nem szükséges inzulin, így az articsóka nem növeli a vércukorszintet, hanem segít megelőzni az étkezések utáni vércukorszint-ingadozást.
Több kutatás során is szignifikáns eredményt értek el az articsókalevél-kivonattal a funkcionális diszpepsziában szenvedők tüneteinek enyhítésében.
Az articsókalevél-kivonat az IBS-tünetek súlyosságának jelentős csökkenését eredményezheti. Továbbá a kutatás során vizsgált betegek 96%-a legalább egyenértékűnek vagy jobbnak értékelte az articsókakivonatot, mint a tüneteik kezelésére alkalmazott korábbi terápiákat.
Az articsóka magas B-vitamin-tartalma támogatja az agy megfelelő működését, javítva a memóriát és a közérzetet is.
Az articsókakivonat több kutatás (1, 2, 3) szerint is csökkentette a rák növekedését. Ez a rákellenes hatás nagy valószínűséggel az articsókában található antioxidánsoknak köszönhető, ezek a rutin, a kvercetin, a szilimarin és a galluszsav.

A főtt articsóka 9400-as ORAC-értékével nagyobb antioxidáns-potenciállal rendelkezik, mint a világ számos szuperélelmiszere, mint például a spárga, a cékla vagy a brokkoli. Az antioxidánsok a szabad gyökök hatástalanításában játszanak szerepet. Segítségükkel csökkenthető az oxidatív stressz.
Ha frissen nem sikerül beszereznünk, akkor az articsóka rendkívül pozitív élettani hatásait kapszula formájában is élvezhetjük. A kapszulában található kivonatot általában a növény leveléből, szárából és gyökeréből készítik.

Közepes, 128 grammos articsókát tekintve (forrás: WebMD Ingredients Guide):
Egyéb kulcsfontosságú tápanyagok:
Ha szeretnéd ezt a folyamatot videón is látni, akkor nézd meg az alábbi összefoglalót!
Hozzávalók 4 személyre:
Elkészítés:

Ha kedvet kaptunk hozzá, akkor már csak a beszerzését kell megoldanunk, ami frissen nem feltétlen egyszerű feladat.
Friss articsókát leggyakrabban február és június, illetve szeptember és december között találhatunk, amikor a növénynek szezonja van. Magyarországon sajnos azonban még szezonjában is ritkaságnak számít, és csak igen ritkán tudjuk frissen megvásárolni a piacokon vagy gourmet élelmiszerboltokban. Szerencsére azonban egyre többet hallani hazai termelőkről, akik már próbálkoznak a termesztésével. Ilyen vállalkozószellemű gazda Borbás Marcsi, aki a következő videóban megosztja velünk tapasztalatait.
Ha pedig frissen nem találunk, akkor nézzünk körül a konzervek között!
Bár a frissel nem veszi fel a versenyt, de így is találhatunk pár jó fogást.
Az articsókakonzerv kilós ára (sós lében, olajban eltéve): 3.000–10.000 Ft
Az articsóka mediterrán növényként a hűvösebb, csapadékosabb nyarakat és az enyhe teleket kedveli, de nagyjából bárhol termeszthető, ahol nincs extrém forróság.
Magyarországon is, sőt, évelő növényként több évig gyönyörködhetünk benne, ha a teleltetését megoldjuk.
A legfontosabb a megfelelő mennyiségű víz, a jó vízelvezetésű, magas tápanyagtartalmú talaj, a sok fény.
Az articsóka ültetése és gondozása a következő lépésekből áll:

Az articsóka édes, diós, frissítő, földes ízű növény, amelyet legtöbben a spárgához vagy a bambuszhoz hasonlítanak.
Az articsóka termesztéséhez a jó vízelvezetésű, enyhén savas, tápanyagokban gazdag talaj az optimális.
Vérnyomás-szabályozásra, koleszterinszint-csökkentésre, májregenerálásra, az epehólyag-gyulladás mérséklésére, a vércukorszint szabályozására, a puffadás mérséklésére, az IBS tüneteinek enyhítésére, az agy megfelelő működésének elősegítésére, a rák elleni védelemre, és rendkívüli antioxidáns hatása van.
Mindent egybevéve elmondhatjuk, hogy az articsóka rendkívül egészséges növény, különleges étel, gyönyörű virág. Ha sikerül termesztened vagy frissen beszerezned, akkor ne félj ételt készíteni belőle, mert a fent leírt egyszerű lépéseket betartva minden vendégednek maradandó élményt nyújthatsz.
Nem mellesleg pedig az is fontos, hogy fenntarthatóan étkezzünk, és több zöldséget, gyümölcsöt fogyasszunk, mint húst, hiszen ahogy egy korábbi, a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expót bemutató cikkünkben írtuk: „A jóléti társadalmaknak jelentősen meg kell(ene) változtatniuk a táplálkozási szokásaikat a növényi élelmiszerek javára.”
Kiemelt kép: canva