A magaságyásos veteményesek méltán népszerűek számtalan előnyük miatt. Az így kialakított zöldségeskertben időt és energiát spórolva lehetünk eredményes konyhakertészek, és akár különösebb tapasztalat nélkül is belevághatunk a növények termesztésébe. A városi környezet sem szabhat határt saját veteményesünkről szőtt álmainknak: a magaságyás kis helyen elfér, és dekoratív megjelenésével kertünk éke lehet. Van azonban egy hátránya is a talajszint feletti kerteknek: gyorsabban kiszáradnak, és rosszabbul hasznosítják a vizet, mint „földhöz ragadt” társaik.

Jó hír viszont, hogy vannak trükkök, melyekkel javíthatunk a helyzeten, és ebből néhányat már az ágyások telepítésénél érdemes szem előtt tartanunk.

Kapcsolódó bejegyzések

Magaságyás készítése raklapból

Ha kiskertünket bio veteményessel bővítenénk, építsük meg hozzá magaságyásunkat!

1. Magaságyás, de nem túl magas veteményes

Minél magasabbra építjük ágyásainkat, annál több vizet veszít a felső talajréteg, amely növényeinket táplálja. Vannak, akik a 80–100 centi magas ágyásokra esküsznek, melyeknek leginkább kényelmi előnyük van: egy ilyen veteményesben bizonyára nem kell terhelnünk a derekunkat. Ugyanakkor már a 40–60 centi magas ágyásokban is komfortosan tudunk dolgozni (akár a keretre telepedve), és ez a magasság még épp elegendő ahhoz, hogy ágyásainkat hügelkultúrásan, azaz szerves hulladéktöltelékkel tervezzük.

2. Vízzáró réteg a szintek közé

Egy hügelkultúrás magaságyásban a felső termőréteg alá nagy mennyiségű kerti hulladékot halmozunk a meghatározott rétegrendben, ám ez gyorsan átereszti a nedvességet. Érdemes ezért beiktatni egy vízzáró réteget a termőföld és a zöldhulladék közé. A magaságyások telepítése során az ágyás alól ásóval emeljük ki a gyeptéglákat, és töltéskor fejjel lefelé helyezzük őket a szerves hulladékmix tetejére! Ez a művelet az ágyások alapjának elkészítésekor amúgy is szükséges, a gyeptéglák visszahelyezésével pedig a vízháztartás optimalizálásáról is gondoskodhatunk.

3. Vízmegkötő felső réteg

A finom szemcsés virágföld gyorsan átereszti a vizet, főképp zöldségnövényeink növekedésének kezdeti szakaszában, amikor a gyökérzet még nem szövi át sűrűn a talajt. A termőrétegbe keverhetünk ezért vízmegkötő anyagot, ilyen a kókuszrost vagy a tőzeg. Az előbbi a kókuszdió-hántolás mellékterméke, és bár nálunk import anyag, a bányászott és véges kapacitású tőzegmoha helyett még így is fenntarthatóbb alternatíva. Termőközeghez keverve a szivacshoz hasonlóan felszívja a vizet, így tömegének akár 8-szorosát is képes megkötni és elraktározni, ezáltal a föld is tovább nedves maradhat.

Kapcsolódó bejegyzések

Miért kell neked is saját fűszerkert?

Saját fűszerkerttel egy csöppnyi mediterrán hangulatot csempészhetsz otthonodba.

4. Folyamatos talajtakarás

Meleg időben az öntözővíz könnyen elpárolog a talajfelszínről. Többek közt ezért is fontos, hogy a veteményeskertünk talaja mindig takarásban legyen. Ennek egyik eszköze a mulcsolás: növényeink tövét takarjuk aprított kerti hulladékkal! Ideális lehet erre a frissen vágott fű, melyet zöldségeink köré halmozunk. A talajtakarás másik eszköze a sűrűn vetés, illetve ültetés: az egymást támogató növényeket váltakozó sorokba ültetve nemcsak a helykihasználást optimalizálhatjuk, de paradox módon a vízgazdálkodást is javítjuk. A magasra növő zöldségnövények közé, mint a paradicsom vagy a paprika, vessünk nagy lombozatot nevelő, talajtakaró zöldeket (salátát, céklát, répát, petrezselymet, metélő leveleseket). A lényeg, hogy ne hagyjunk csupaszon területet!

+1. Elárasztó öntözés

Amennyiben nem kényeztet el bennünket a természet elegendő csapadékkal, úgy a manuális öntözés elengedhetetlen. Jó hír azonban, hogy locsolhatunk ritkábban, de hatékonyan! A gyors esti zuhany helyett alkalmanként szánjunk időt arra, hogy alaposan belocsoljuk a területet, elárasztva az alsóbb rétegeket is! Az elárasztó öntözés kifejezetten kedvezően hat növényeinkre, a díszkertben és a veteményesben egyaránt. Amennyiben nem csak a felszínt szenteljük meg egy kis locsolóvízzel, úgy a növények gyökérzete is lefelé törekszik majd, ahonnan könnyebben juthat nedvességhez. Száraz időben érdemes ezért a napi rövid locsolások helyett két-háromnaponta alaposan öntözni. Ehhez ideális napszak a kora reggel, de ha eljön a nyár és vele a kánikula, a kókadozó növényektől az esti órákban se tagadjuk meg a vizet!

A fenntarthatósággal és azzal, hogy mi mit tehetünk bolygónk védelméért, kiemelten foglalkozott a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó is.

Kiemelt kép és fotók: MÁS Kert