Nem állapot, hogy súlyos tízezreket fizetünk ki egy karácsonyfáért, hogy aztán két héttel később csak úgy kivágjuk a járda közepére. Ha már ennyi pénzt áldoztunk rá, kezeljük is értékként, és szabaduljunk meg tőle úgy, hogy ezzel másoknak vagy magunknak kedvezzünk, a bolygónak pedig semmiképp ne ártsunk!
Január 6-a, azaz vízkereszt napja a legtöbb háztartásban egyet jelent a karácsonyi fények és díszek száműzésével. Akadnak persze olyanok is, akiknél egészen márciusig ünnepi pompában ragyog a lakás, de általánosságban elmondható, hogy a legtöbb ember ettől a naptól kezdődően már szereti az ajtón kívül tudni a karácsonyfát, hiszen minél később szabadulunk meg tőle, az egyre jobban hulló tűlevelek annál jobban megkeseríthetik az életünket. Nem mindegy azonban, hogy miként válunk meg a vágott fenyőtől! Összeszedtük, mire figyeljünk, hogy elkerüljük a felesleges hulladéktermelést.
Amit semmiképp ne csináljunk a kidobandó karácsonyfával!
Bizonyára sokunknak ismerős látvány január és február tájékán a járda közepén heverő karácsonyfa, amelyet aztán kerülgetnünk kell sétálás közben, vagy pedig bosszankodva odébb helyeznünk, hogy visszafelé jövet már ne állja utunkat. Mindez annak köszönhető, hogy sokan arra sem veszik a fáradságot, hogy a fát levigyék a szemetes mellé, hanem az éj leple alatt nemes egyszerűséggel ledobják az erkélyről. Ezzel a gyakorlattal azonban több gond is van. A legnagyobb az, hogy fokozottan balesetveszélyes, hiszen hiába van hajnali három, nem tudhatjuk, hogy nem épp akkor fog-e elsétálni valaki az erkélyünk, ablakunk alatt, amikor mi elengedjük a hatodik emeleten a karácsonyfát. Minél magasabbról dobjuk ki, annál nagyobb kárt tehetünk abban, akit eltalálunk vele!
De ha szerencsénk van, és senkinek nem okoztunk életveszélyes sérülést a fánkkal, akkor sem igazán éri meg ilyen módon megszabadulnunk tőle, hiszen ezzel köztisztasági szabálysértést követünk el, amiért súlyos pénzbüntetéssel sújthatnak minket. És nem, nem csak akkor, ha rajtakap minket egy rendőr! Könnyen lehet ugyanis, hogy egy szomszédunk utólag feljelent minket helytelen cselekedetünkért. Kerüljük azt is, hogy a fenyőfák esetleg lefűrészelt ágai a házi szeméttel együtt a kukába kerüljenek, hiszen normális körülmények között a tűlevelek nagyon lassan bomlanak le, közben pedig a környezetet is szennyezik a kibocsátott üvegházhatású gázokkal!
De akkor hogyan szabadulhatunk meg törvényes úton a karácsonyfánktól?
A legegyszerűbben úgy, hogy felnyaláboljuk, majd szépen levisszük az utcára, ott pedig nekitámasztjuk a szemeteskukának. Érdemes ezt a rituálét a hulladékgyűjtés reggelére vagy az ezt megelőző éjjelre időzítenünk, hiszen ha nem így cselekszünk, a szél vagy egy kóbor állat elmozdíthatja a fát, és ezzel megint csak akadályt képezünk a járdán vagy az úttesten közlekedők számára. Ha biztosra akarunk menni, akkor a legjobb persze az, ha a leselejtezett karácsonyfát elvisszük az egyik kijelölt gyűjtőhelyre. Amennyiben a fővárosban élünk, kerületenként több ilyen helyet is találunk, így mindenki kiválaszthatja azt, amelyik a lakásához a legközelebb esik. A legjobban Nyíregyháza lakói járnak, hiszen ők nyereményszelvényt kapnak minden olyan karácsonyfáért, amelyet január 6. és 20. között elszállítanak az önkormányzat által kijelölt hulladékudvarok egyikébe, a szelvények tulajdonosai között pedig később ajándékokat sorsolnak ki.
Miért jó, ha a kijelölt helyeken adjuk le a karácsonyfát?
Azért, mert így biztosak lehetünk abban, hogy a növényi hulladékot fenntarthatóan fogják hasznosítani. Az összegyűjtött fenyőfákat ugyanis felaprítják, majd a környezetet kímélő módon villamos energiát és távhőt állítanak elő belőlük, amit aztán budapesti lakások fűtésére használhatnak. Így a karácsonyfa az ünnep után is gondoskodhat az otthon melegéről, csak immár szó szerinti értelemben.
Milyen alternatív, de fenntartható megoldások léteznek a vágott karácsonyfa felhasználására?
A vágott karácsonyfát akkor is a hasznunkra fordíthatjuk az ünnepek után, ha megtartjuk. Persze nem eredeti formájában, a nappali közepén felállítva, hanem felaprított vagy ledarált állapotában. A felaprított fenyőfát komposztálhatjuk vagy mulcsként is alkalmazhatjuk, a belőle készült darálék pedig kiválóan hasznosítható olyan növények elültetésénél, amelyek a savanyú talajt kedvelik. Ilyenek például a hortenziák vagy a ciprusok.
Ha szeretünk kézműveskedni, díszeket, poháralátétet vagy akár olyan játékokat is készíthetünk a leselejtezett fenyőből, amelyekkel házi kedvenceink le tudják foglalni magukat. Ha macskás gazdik vagyunk, a karácsonyfa törzse remekül átalakítható kaparófává, ehhez csupán arra van szükség, hogy valamilyen szövettel befedjük. Ha ezt megtesszük, a cicusunk a díszek leszedése után is garantáltan odalesz majd a karácsonyfáért!
Utolsó tippünk kicsit talán merészen hangzik, de azért legyünk tisztában azzal is, hogy a karácsonyfát meg is ehetjük. Arra senkit sem biztatnánk, hogy ebből csomagoljon magának ebédet a vízkereszt utáni első munkanapon, de a leszedegetett tűleveleket – a babérlevélhez vagy a rozmaringhoz hasonlóan – nyugodtan felhasználhatjuk főzéskor. A tűlevél különleges aromát ad ételeinknek, nem mellesleg C-vitaminból is több jut a szervezetünkbe.
A legfenntarthatóbb módon viszont nyilvánvalóan akkor járunk el, ha a következő karácsonykor már fenyő nélkül vagy élő fával ünnepeljük a szeretet ünnepét. A fenntarthatósággal és azzal, hogy mi mit tehetünk bolygónk védelméért, kiemelten foglalkozott a nemrég véget ért Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó is.
Kiemelt kép: Canva