Az igazán ütőképes konyhakertnek kell a támogatás: ezt nyár végén a legnagyobb dömpingben sem szabad elfelejtened. A csalánlé a legjobb „fegyver” a kezedben, ha egészséges növényeket szeretnél.

Az augusztus a bőség korszaka a konyhakertben: mediterrán zöldségféléink – mint a paprika vagy a paradicsom – hosszas nevelgetés után végre ontják az ízletes terméseket. Tányérra kerülhet az egzotikus küllemű padlizsán, de szedhetjük még a hűsítő uborkát, cukkinit és egyéb tökféléket is. Ám a betakarítás extázisában se feledkezzünk meg növényeink ápolásáról, kiváltképp, ha még sokáig élveznénk tányérunkon a házias, nyári ízeket. Az említett zöldségfélék a bőséges termésért sok energiájukkal fizetnek, így érdemes megtámogatnunk őket egy kis extra tápanyaggal a végkimerülés előtt. A csalánból készített trágya szuper tápszere lehet zöldségeskertünknek, és előállítása is pofonegyszerű, csalánra pedig jó eséllyel rábukkanhatunk a saját portánkon. A drága tápoldatok helyett nyugodtan folyamodhatunk az alábbi receptekhez, hogy aztán még ősszel is szüretelhessük az ízletes, házi zöldségeket.

Vegyszerek helyett természetes megoldások a veteményesben

A zöldségeskertben sem feledkezhetünk meg a tápanyag-utánpótlásról, amellyel javítjuk a talaj minőségét, növényeink kondícióját, hogy azok bőtermők, ellenállók legyenek. Ugyanakkor a vegyszerek, műtrágyák és egyéb kemikáliák mellőzése a veteményesben kiemelten fontos, hiszen ezen növényeket saját fogyasztásra szánjuk. Egy biológiai szemlélettel kialakított kertben arra törekszünk, hogy egészséges talajban erős zöldeket neveljünk, így a kártevők, kórokozók is kisebb eséllyel ütik fel a fejüket. Ha igyekszünk fenntartani élő környezetünk természetes egyensúlyát, egy változatos növény- és rovarvilágú kertben elég csak támogatnunk a természet körforgását a drasztikus beavatkozások helyett. Erre jó példa a kiskerti komposztálás, és az így nyert házi komposzt alkalmazása, amely a legkiválóbb növényi trágya, és a talajba visszajuttatva kertünk, veteményesünk csodaszere. Készíthetünk továbbá permeteket, ázalékokat is a portánkon fellelhető „gyomokból” (gyógynövényekből), amelyek a növénygondozás, a növényvédelem terén nyújtanak szelíd, természetes megoldásokat.

Kapcsolódó bejegyzések

Hasznos gyomok a kertben – Ne irtsd ki őket!

Nem biztos, hogy minden gyomtól fékevesztetten szabadulnunk kell. Bemutatunk pár hasznos gyomot.

A növény kimagasló nitrogéntartalmának köszönhetően vált az egyik legkedveltebb biopermetté a csalánlé. Ráadásul szinte minden kertben megtalálható, és felismerni sem nehéz: az első találkozástól kezdve mindenki jól megjegyzi magának ezt a csípős tapintású növényt. Ám természet adta kevésbé vonzó tulajdonságának kompenzálására a csalán csodás erejű, sokszínű gyógynövény, amely számtalan módon támogathatja testi-lelki egészségünket, és még a veteményesünk is hasznát veheti. Ha kertünk tápanyagpótlásáról van szó, a műtrágya helyett érdemesebb inkább a csalánhoz nyúlnunk (ha kesztyűt húzunk, nem bánt), és elkészítenünk az alábbi, pofon egyszerű permeteket.

Így segít a csalánlé növényeinken

A csalánnak közismerten nagy a nitrogéntartalma, így jelzőnövényként is szolgál a kertben, hiszen a nitrogénben gazdag földben mutatkozik meg. Továbbá számos makro- és mikroelem is megtalálható benne, amelyek a növények számára létfontosságúak: káliumot, magnéziumot, kalciumot és cinket is tartalmaz, de nem elhanyagolható a vas- és a réztartalma sem.

Kapcsolódó bejegyzések

A permakultúra több mint mezőgazdaság

Önellátó gazdálkodásként indult, követői számára azonban életmóddá vált a permakultúra. Vidéki gazdaságokban, városi kertekben és önszerveződő közösségekben segíti az emberi léptékű, ökológiai megközelítésű fejlődést, messze túlmutatva az élelmiszer-termelésen.

Magas nitrogéntartalmának köszönhetően erősíti a sejtfalat, ezért szerves trágyaléként adagolva, a növények tövét beöntözve vele erősíthetjük zöldségféléinket, így több termésre, és kevesebb kártevőre számíthatunk a zöldségeskertben. A műtrágyával szemben hatását fokozatosan fejti ki, amely a kezelt növényen is szemmel látható. Lombtrágyaként is alkalmazható, kiváltképp, ha kártételt észlelünk: a csalánlé a növények levelére permetezve távol tartja a kártevőket. Permetezéshez, kártevőriasztáshoz az 1-2 napos csalánázalékot használjuk, az erjesztett csalánlevet pedig szerves trágyaként hasznosítsuk a kertben! Ez utóbbiból érdemes az első adagot már májusban, a friss hajtásokból elkészíteni, majd folyamatosan gondoskodni az utánpótlásról. Semmiképp ne gyökerestül szedjük a növényt: ollóval vágjuk vissza kb. 10 centire, hogy újrahajthasson, így további 2-3 alkalommal betakaríthatjuk újabb adag permetek készítéséhez.

A rapid recept: az 1-2 napos ázalék

Alább két csalánléreceptet osztunk meg, mindkettő elkészítése pofonegyszerű, és pusztán az alábbi hozzávalókat, eszközöket igényli:

• csalán,

• víz,

• egy nagy vödör, hordó (nem fém),

• kesztyű, olló.

Az elkészítés első mozzanataként keressünk egy csalánbokrot a kertben (vagy a szomszédnál)! Az ijedősebbek vegyenek kesztyűt és hosszú ruházatot, így senkinek nem esik bántódása. Aki viszont a munkafolyamat közben erősítené az immunrendszerét, az lenge öltözetben közelítsen a növényhez, a csaláncsípés kifejezetten jót tesz az egészségünknek.

A csalánt még virágzás előtt érdemes betakarítani, a fentebb írtak szerint ollóval vágjuk vissza kb. 10 centire! Ezt követően durvára darabolva tegyük egy nagy edénybe, hordóba, és öntsünk fel kb. 10-szeres mennyiségű vízzel! Víz komponensként legjobb esővizet használni, ennek hiányában patakvíz vagy (pihentetett) kútvíz is megteszi, a csapvíz magas klórtartalma miatt kevésbé javasolt. Ha kész a mix, keverjünk rajta egyet, majd 1-2 nap elteltével, átszűrve, 5-10-szeres hígításban már permetezhetjük is zöldségeinket. Az 1-2 napos ázalékot elsősorban kártevőriasztásra használjuk, a hígított permet bevethető például tetvek, atkák ellen, valamint gombás betegségek megelőzésére.

Szupertápszer a kertnek: az erjesztett csalánlé

Ha igazán ütős tuninggal kényeztetnénk zöldségeskertünket, akkor a fentieken túl egy kis türelemre lesz még szükségünk a csalánlé erjesztéséhez. Ez a folyamat kb. 10–14 napot vesz igénybe, ez idő alatt nincs más dolgunk, mint néha megkeverni a mixtúrát. Mivel az erjedés oxigén jelenlétében történik, ne zárjuk le az edényt, figyeljünk továbbá arra, hogy a növényt a víz teljesen elfedje, nehezékként használhatunk köveket is. Érdemes a bejárattól távol eső, árnyékos helyet választanunk a folyamathoz, mert az erjedés bűzzel jár: a magas nitrogéntartalomnak hála erős pöcegödörszag terjeng majd az ázalék körül. A kellemetlen illaton túl számíthatunk habképződésre is, ezektől nem kell megijedni, mindent jól csináltunk.

10–14 nap múlva a zöldes színű ázalék elkészült, ezt onnan tudhatjuk, hogy a habképződés abbamarad, és a bűzös szag is tompul (valamelyest). Az erjedést úgy gyorsíthatjuk, hogy az edényt közvetlen napfényre helyezzük, a csalánt pedig aprítva adjuk a vízhez. Az elkészült levet takarjuk le, így több hétig is eláll! Folyamatosan használhatjuk a kertben, érdemes ezért egyszerre nagyobb adagot készíteni belőle. A csalánázalékot 10-szeres mennyiségű vízzel hígítva adagoljuk növényeink töve köré! Szinte minden konyhakerti növény hasznát veszi ennek a tápoldatnak, kivételek a hüvelyesek (bab, borsó) és a hagymafélék.

A fent bemutatott ázalék elkészítése elsőre talán riasztónak tűnhet, ugyanakkor a szer eredményessége pár napon belül szemmel látható, így ha egyszer kipróbáljuk, bizonyára az egyik kedvenc biopermetünk lesz. Vegyíthetjük további gyógynövényekkel is a komplex hatás érdekében: adhatunk hozzá pitypangot, kamillát vagy fűszernövényeket.

Kiemelt kép: canva