Mára a cigarettacsikk a világ leggyakoribb szeméttípusává vált, ráadásul tanulmányok szerint a filter és a rajta megtapadt káros anyagok még sokáig szennyezik a közvetlen környezetet.
A cigarettafilterek nem mindig képezték a cigaretták részét, csak az ötvenes évektől kezdve váltak elterjedtté, először nyugaton, majd néhány év múlva már Magyarországon is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a filtert csak ekkor találták fel, hiszen a krepp papírból készült, esetenként cellulóz belsőt is tartalmazó füstszűrőt egy magyar feltaláló már 1925-ben szabadalmaztatta.
A filtereket már régóta nem így, hanem leginkább cellulóz-acetátból készítik, amely egy nehezen lebomló műanyagfajta, elhajítása után még évekig a környezetben marad.
Azonban, mivel a csikk elpöckölése olyannyira megszokott mozdulat sokak számára, illetve bizonyos helyeken szeméttárolók sem állnak rendelkezésre, ezért a filterek nagy része a kukákon kívül végzi,
becslések szerint évente öt billió körüli az eldobott csikkek száma.
A szakemberek már régóta kutatják a filterek hatásait és a tanulmányok ugyan időnként egymásnak ellentmondó eredményre jutnak, de többségük azt állapítja meg, hogy maga a cellulóz-acetát vagy a benne összegyűlt anyagok károsak a környezetre a cigaretta kioltása után is.
Egy 1995-ös tanulmány 12 cigarettamárka termékeit vizsgálta és arra jutott, hogy a filterek rostjai még az élő szervezetben, a tüdőbe ragadva sem bomlanak le hosszú hónapok alatt sem.
Kapcsolódó bejegyzések
4500 milliárd cigarettacsikket dobunk el évente
Ez pedig azon túl, hogy a dohányzás emberek milliói számára okoz komoly egészségügyi problémákat, azért is baj, mert a cigaretták műanyagból készült füstszűrője jelentősen hozzájárul a műanyagszennyezéshez.
A San Diego Állami Egyetem vizsgálata pedig azt térképezte fel, hogy a vizekbe kerülő filterek milyen hatással vannak az élővilágra, a tesztek során bebizonyosodott, hogy akár használt, akár még el nem szívott, akár dohánymentes cigarettát helyzetek a halak közé, azok fele már a csikkek alacsony koncentrációja esetén is elpusztult, így arra a következtetésre jutottak, hogy a probléma fő forrása a filter anyaga és a benne lévő maradék összetevők lehetnek.
A tengerpartok homokjában eldobált cigarettavégek különösen károsak lehetnek a környezetre nézve, nem csak a víz közelsége és ezzel a vízi élővilág potenciális szennyezése, vagy a homokban játszó gyerekek miatt, hanem azért is, mert ezeken a területeken az eltávolításuk sokkal problémásabb, mint az utcákon heverő hasonló hulladéké.
Egy holland startup azonban már fejleszti a megoldást kínáló technológiát, amely a jövőben segít megszabadulni a ettől a kis méretű, de annál károsabb szeméttől.
Megépítették a BeachBot nevű robotot, amely fogókarokkal van felszerelve, ezek egy csikk láttán felmarkolják a homokot a hulladékkal együtt, majd egy tárolóba helyezik.
A robotot tavaly szeptemberben már kipróbálták élesben is a holland partokon és készülnek hozzá a kisebb méretű kísérői is, amelyek hozzájárulnak a hatékonyabb munkavégzéshez a terület előzetes feltérképezésével.
A BeachBot első alkalommal tíz csikket szedett össze fél óra alatt és egyelőre egyhuzamban csak egy órát tud dolgozni, mivel ennyi idő alatt merül le az akkumulátora, de ez a kevésnek tűnő mennyiség is sokat számíthat a szennyezett partokon.
A robot megalkotója, Edwin Bos szabadidejében saját kezűleg is gyűjti a csikkeket és úgy gondolja, hogy a probléma valódi megoldását az emberi szokások megváltozása fogja elhozni, de a robotok is hozzájárulhatnak a tiszta környezet kialakításához.
(Forrás: raketa.hu Kép: pexels.com)
