A kormány elkötelezett a halfogyasztás népszerűsítése és a halágazat támogatása mellett, ezért 2027-ig a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) Pluszon belül 700 millió forintot fordít halmarketingre.
Nagy István agrárminiszter elmondta, hogy Magyarországon az egy főre jutó halfogyasztás az elmúlt években többé-kevésbé, de folyamatosan nőtt. Amikor a MAHOP 2013-ban elindult, még 5,4 kilogramm volt, 2021-re pedig 6,52 kilogrammra emelkedett, ez több mint 20 százalékos növekedés.
A hazai halfogyasztás mintegy 35-40 százaléka a karácsonyt megelőző időszakra esik, ez egyes nagy haltermelők esetében akár az éves forgalom 60-70 százalékát is adhatja. A hazai haltermelésben és a hazai termelésű halak fogyasztásában továbbra is a ponty a meghatározó, a második helyen pedig az afrikai harcsa áll. Az intenzív akvakultúrában termelt étkezési halak 94 százalékát az afrikai harcsa teszi ki. A faj termelése a 2013. évi 2050 tonnáról a 2022-es lehalászási jelentés adatai szerint 5777 tonnára emelkedett. Jelenleg Magyarország az Európai Unió legnagyobb afrikaiharcsa-termelője – tette hozzá a miniszter.
Kapcsolódó bejegyzések
Hal vs. hús – Melyiknek kisebb a lábnyoma?
Sorba állítottuk a különböző állati termékeket, és összehasonlítottuk halhúst. Érdekesebb lista lett, mint amire számítottunk.
Nagy István kiemelte, hogy Magyarország számára a halfogyasztás növelése népegészségügyi szempontból is stratégiai cél, mivel Magyarországon a vezető halálokok között vannak a szív és érrendszeri megbetegedések, és a halfogyasztás igazoltan csökkenti e megbetegedések kockázatát. Hozzátette: e célok elérése érdekében jelentős támogatásban részesül a magyarországi akvakultúra ágazat. A természetes, hazai alapanyagokból készített élelmiszerek az idei Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón is bemutatkoztak, számos alternatívát mutatva az egészségesebb ételek elkészítéséhez.
A MAHOP keretében a 2013-2020-as időszakban a halfogyasztás promócióját célzó Kapj rá! elnevezésű kampányra 960 millió forint jutott. A tárcavezető elmondta, hogy az akvakultúra ágazat tervszerű fejlesztésének kormányzati szándékát mutatja a Nemzeti Akvakultúra Stratégiai Terv elfogadása is, amely 2030-ig fogalmazta meg az ágazat fejlesztését célzó feladatokat. Hozzátette: a terv részeként szeretnék növelni a kisüzemi halgazdaságok termelőkapacitását, fejleszteni az ott alkalmazott termelési technológiát, a feldolgozást. A kormány szeretné elérni, hogy az európai exportpiacon is versenyképes fajokat vonjanak be a tenyésztésbe.
Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) elnöke arról számolt be, hogy az idei haltermés sokkal jobb volt, mint a tavalyi, a bőséges csapadéknak köszönhetően a tavakat fel tudták tölteni a termelők az üzemi vízszintre, valamint a takarmányárak terén is kedvező fordulat történt.
Kapcsolódó bejegyzések
Mindenkinek jut hazai hal az ünnepi asztalra
Még mindig kevés halat eszünk, ennek 40%-át is karácsonykor. Azonban növekedés látszik: 5 év alatt 20%-kal nőtt a halfogyasztásunk. A nehézségek ellenére idén is lesz elegendő hazai hal, de 20–30%-kal drágábban.
A magyar haltermelők biztosítani fogják a karácsonyi asztalra a kiváló minőségű hazai halat. Adataik szerint Magyarországon a legnagyobb mennyiségben termelt halfaj a ponty, ebből tavaly több mint 11 000 tonna piaci méretű korosztályt halásztak le a 26 000 hektáron gazdálkodó tógazdasági haltermelők. Afrikai harcsából pedig több mint 4000 tonnát termeltek a precíziós zárt rendszerekben.
