A kémiai szúnyogirtás a beporzó rovarokat is pusztítja
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársai terepi vizsgálattal mérték fel a földi kémiai szúnyoggyérítés hatásait.
Egy megjelenés előtt álló publikáció alapján a Magyarországon alkalmazott földi kémiai szúnyoggyérítés nemcsak a csípőszúnyogokat, hanem számos más repülő rovart is jelentős mértékben érint – olvasható a HUN-REN weboldalán.
A kutatók a földi ULV (ultra low volume) technológiát vizsgálták, amely során a deltametrin hatóanyagú rovarirtó szert rendkívül finom cseppek formájában permetezik a levegőbe, jellemzően napnyugta után vagy hajnalban, amikor a szúnyogok a legaktívabbak.
Az eredmények szerint a kezelések rövid távon átlagosan mintegy 45 százalékkal csökkentették a szúnyogok számát, bár a hatékonyság helyszínenként jelentősen eltért. A kutatás egyik fontos újdonsága, hogy külön elemezte az őshonos és az inváziós fajok – például az ázsiai tigrisszúnyog és a koreai szúnyog – reakcióját. A korábbi feltételezésekkel szemben mindkét csoport egyedszáma hasonló mértékben csökkent, vagyis a jelenlegi eljárás az inváziós fajokra is hatásosnak bizonyult.
A vizsgálat ugyanakkor azt is feltárta, hogy a módszer nem szelektív. A kutatók Malaise-csapdák segítségével azt is kimutatták, hogy a kezelt területeken a szúnyogokon kívül más repülő rovarok száma is jelentősen visszaesett. Különösen a kisebb és közepes méretű rovarokat érintette a permetezés, de a beporzók – köztük a méhek, a zengőlegyek és a lepkék – állománya is csökkent.
„A vizsgált ULV-alapú gyérítés egyértelmű ökológiai kihívást jelent. Miközben rövid távon csökkenti a szúnyogok számát, ezzel párhuzamosan hasonló mértékű károkat okozhat a repülő rovar-közösségekben is” – hangsúlyozta Garamszegi László Zsolt, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója. A szakember szerint ezért hosszabb távon nagyobb hangsúlyt kellene kapnia az integrált szúnyoggyérítésnek, amely a tenyészőhelyek felszámolására, a biológiai védekezésre és a célzottabb beavatkozásokra épül.
A kutatók kiemelik, hogy munkájuk nem a jelenlegi gyakorlat elutasítását célozza, hanem számszerű adatokkal kívánja segíteni a döntéshozókat – ehhez pedig kiadványt is készítettek. A vizsgálat elsőként mutatta meg valós hazai körülmények között, hogy a jelenleg alkalmazott szúnyoggyérítési módszer egyszerre milyen hatékonysággal lép fel a célfajok ellen, és milyen ökológiai mellékhatásokkal jár.
(HUN-REN / National Geographic)
Fotó: Canva
