A krill az összes óceánban megtalálható apró rákféle. A felsőbbrendű rákok osztályába tartozik, általában 1–2 cm hosszú, azonban néhány faja 6–15 cm-esre is megnő. 82 faja ismert. A krill az óceánok és a tengerek táplálékláncának egyik legfontosabb eleme, sok óceáni életforma függ a krill lététől.

A krill fitoplanktont, vagyis algákat fogyaszt. Az energiatartalmukat átalakítja a nagyobb állatok számára, melyek nem képesek közvetlenül az algák fogyasztására, de a zooplanktonok (ilyen a krill is) fogyasztására már igen. A krill több száz különböző állatfaj fő zsákmánya, a halaktól a fókákon át a bálnákig.

Egyik fajuk, az antarktiszi krill alkotja Földünk egyik legnagyobb biomasszáját. A Tengeri Fajok Világjegyzékének becslése szerint 379 millió tonna antarktiszi krill van. Ez több mint az összes ember tömege a Földön. Az antarktiszi krill akár 10 évig is élhet. Ez elképesztően hosszú élettartam egy ilyen erősen vadászott élőlény esetében.

Egyes tudósok szerint az antarktiszi krill populációinak mérete az 1970-es évek óta 80%-kal csökkent. Az állománycsökkenés legfőképp az éghajlatváltozásnak tudható be. A globális felmelegedés következtében olvadnak a jégtakarók, így ezek csökkenésével kevesebb lett a krill elsődleges táplálékforrása, a jégalga-állomány.

A krill kereskedelmi célú halászata főként a déli óceánokon és Japán partjainál jelentős. A tengeri állatokat akváriumi eledelként, akvakultúrában, halászati csaliként, kedvtelésből tartott állatok eledeleként, valamint táplálékkiegészítőként is felhasználják. A krill kiváló fehérjeforrás, és Omega-3 zsírsavakban is gazdag.