Az újrahasznosítás hulladékanyagok összegyűjtésének, feldolgozásának és újrafelhasználásának a folyamata. Ezeket az anyagokat kezelik, megváltoztatják, újra használhatóvá alakítják, hogy így a keletkezett alapanyagból új terméket állítsanak elő. Ehhez a folyamathoz azonban szükség van a hulladékok szelektív gyűjtésére.

Bár nagyon előnyös az újrahasznosítás, a hulladékgazdálkodási hierarchiának (3R – Reduce, Reuse, Recycle) csak a harmadik szintjén áll, mivel olyan stratégia, amely a már létrejött hulladék kezelésének a lehetősége. A hulladékgazdálkodási hierarchia csúcsán a csökkentés (Reduce) áll. Ez azt jelenti, hogy a termékeket már eleve úgy tervezik, gyártják, csomagolják és használják, hogy a keletkező hulladék mennyisége és/vagy toxicitása a lehető legkisebb legyen. A hierarchia második szintje az újrafelhasználás. Az újrahasználás megnyújtja egy termék élettartamát, erre sokféle módszer létezik. Például a kinőtt, megunt ruháinkat eladjuk vagy elajándékozzuk, hogy ezek további használatba kerüljenek a hulladéklerakó helyett. A régi befőttesüvegeket is újra felhasználhatjuk például élelmiszerek tárolására. A régi CD lemezekből némi kreatív munkával alátétet lehet készíteni. Összegezve, az újrahasználat során a tárgy az marad, ami előtte volt, csak a használója vagy a használati célja változik meg, míg az újrahasznosítás azt jelenti, hogy az adott tárgyból ismét nyersanyag lesz.

Az első két R-t, azaz a csökkentést és az újrahasználatot előnyben részesített módszernek tekintjük, mivel ezek már alapból a hulladék keletkezésének megelőzésével kapcsolatosak. Tehát a csökkentéssel és az újrafelhasználással kevesebb szemetet termelünk. Az újrahasznosítás során pedig nagyobbrészt újra felhasználhatjuk azokat a termékeket, amelyeket általában kidobnánk. Ezzel a három módszerrel rengeteg energiát és természeti erőforrást lehet megspórolni, és mindemellett tisztábban tartható bolygónk levegője, a talaj és a vizeink egyaránt.

Az újrahasznosítása jele, logója

Az újrahasznosítási hurok, azaz az újrahasznosítási szimbólum három nyílból áll. Mindegyik nyíl az újrahasznosítási folyamat egy-egy lépését jelképezi. Ezek a lépések a következők:

• Újrahasznosítható anyagok, például alumínium konzervdobozok és műanyag palackok gyűjtése.
• A begyűjtött anyagok feldolgozása, belőlük új tárgyak készítése.
• Újrahasznosított anyagokból készült tárgyak vásárlása.

Az újrahasznosítás célja és előnyei

Az újrahasznosítás célja egyrészt bolygónk erőforrásainak kímélése, másrészt a természetbe kikerülő hulladék mennyiségének csökkentése, amely szennyezi Földünk talaját, vizét és levegőjét.

Az újrahasznosítás segít a körkörös gazdaság megteremtésében, ahol minden inkább erőforrás, mint hulladék, például egyre népszerűbbek az újrahasznosítható csomagolások is. Mindemellett az újrahasznosítás visszaszorítja a nyersanyagok kitermelésének, finomításának és feldolgozásának szükségességét, amelyek jellemzően jelentős mennyiségű levegő-, talaj- és vízszennyezéssel járnak. Az újrahasznosítás növelésével a szennyező anyagok mennyisége nagymértékben csökkenthető. Ugyanakkor az újrahasznosítás is energiafelhasználással és környezetterhelő műveletekkel jár együtt, de a legtöbb anyag esetében még így is jelentősen kisebb a károsanyag-kibocsátás, mint új anyag előállításakor. Mivel az újrahasznosítás energiát takarít meg, csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását is, ami hozzájárul az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez.

Az újrahasznosítás segít megőrizni a Föld természeti erőforrásait (például a nyersanyagokat, ásványi anyagokat, fákat) a jelen és jövő generációi számára, másrészt védi a természetes élőhelyeket is például azáltal, hogy nem kell újabb fákat kitermelni.

Újrahasznosítható anyagok

Újrahasznosítani azonban csak bizonyos dolgokat, anyagokat lehet, de szerencsére ezekből nagyon sok van. Egy 2020-as elemzés adatai szerint hazánkban az összes hulladék 65,3%-át újrahasznosítják, miközben ez az érték 2007-ben még csupán 24,6% volt, 2015-ben pedig 50,1%. A négy fő újrahasznosítható anyag az üveg, a papír, a műanyag és a fém. Azonban a különböző anyagok újrahasznosítása más-más technikát igényel.

Papír

A papír olyan univerzális anyag, amelyet szinte a végtelenségig újra lehet hasznosítani. A szelektíven gyűjtött papír jellemzően az újrahasznosító üzemekbe kerül, ahol kézi vagy gépi válogatással eltávolítják a különböző oda nem illő anyagokat, szennyeződéseket (műanyag fóliát, fémspirálokat). Ha már megbizonyosodtak arról, hogy a papír nem szennyezett más szeméttől, azaz tisztának bizonyul, több száz kilós bálákba tömörítik, és az újrahasznosítást végző papírgyárakba továbbítják. A papírgyárakban a papírbálákat felaprítják, felmelegítik, és vegyszerekkel kezelik oly módon, hogy új papír előállításához szükséges anyagot hozzanak belőle létre. Van már olyan vállalat is, amely visszagyűjtené és újrahasznosítaná a közösségi mosdókban, irodaházakban használt papírtörlőket is.

Műanyag

A műanyagok újrahasznosítása világszerte kihívást okoz,  az OECD jelentése szerint az évi 350 millió tonna műanyagnak csupán 14–18%-át hasznosítják újra. Sajnos a műanyagok nagy része nem is újrahasznosítható, és még ha az is, akkor is a többszörös újrafelhasználástól csökken a minőségük, és végül így is a hulladéklerakóba jutnak.

Miután a műanyag hulladék a szelektív hulladékból az újrahasznosító központba kerül, ott a szétválogatásuk anyagtípus, szín és gyártási módszer szerint történik. Majd magas nyomással megtisztítják őket a különböző szennyeződésektől. Ezt követően a műanyagokat apró pelyhekké őrlik, ez általában darálással vagy aprítással történik. Ezeket a kis részecskéket különböző tulajdonságok (pl. sűrűség) alapján tovább válogatják. A műanyaggyárak ezeket az apró részecskéket, forgácsokat megolvasztják és granulálják (apró szemcsékbe rendezik), amelyeket azután az új termékek gyártására használnak fel.

Több neves márka is újrahasznosított műanyagot használ fel egyes termékeihez, köztük például az Adidas és a Prada, akik óceáni műanyag hulladékot használnak fel egyes kollekcióikhoz. Egy másik példa a Continental vállalat. Ők azt tervezik, hogy újrahasznosított műanyag palackokból származó újrafeldolgozott poliésztert fognak használni a gumiabroncsok gyártásához.

Üveg

Az üveg végtelenszer újrahasznosítható anélkül, hogy vesztene minőségéből vagy tisztaságából. Az üveget be lehet olvasztani, és sokféle formát lehet belőle készíteni az ivópoharaktól kezdve egészen az üvegszálakig. Amikor az üveg egy feldolgozó vagy egy újrahasznosító üzembe kerül, ott kisebb darabokra, úgynevezett törmelékre törik. A törött darabokat összezúzzák, szétválogatják és megtisztítják. Az előkészítést követően összekeverik a nyersanyagokkal, például szódabikarbónával és homokkal. Ezt követően a nyersanyagokat és az üvegdarabokat egy kemencében megolvasztják, majd formába öntik, hogy különböző színű és méretű új palackokat készítsenek belőlük. Ugyanakkor más célokra is újrahasznosítható az üveg, például üvegből készült „homokkal” csökkentik a part menti eróziót New Orleans környékén.

Fém

A fémek értékes anyagok, amelyek újra és újra hasznosíthatók anélkül, hogy tulajdonságaik romolnának. Miután a fém hulladékokat összegyűjtötték, az újrafeldolgozó üzemekben mágnesek segítségével elválasztják a vasat a többi anyagtól. Szét kell válogatni az újrahasznosítható és a nem újrahasznosítható fémeket. A következő lépés az újrahasznosítható fémhulladékok (például a konzervdobozok) tömörítése, összenyomása. Összepréselik őket, hogy ne foglaljanak annyi helyet. Ezután következik az aprítás folyamata, erre azért van szükség, mert így kevesebb energia felhasználásával olvasztható, mint a nagy fémdarabok. A fémhulladék olvasztása egy nagy kemencében történik. Minden fém olyan kemencébe kerül, amelyet kifejezetten az adott fém megolvasztására terveztek, annak különleges tulajdonságai alapján. Az olvasztási folyamat után a következő lépés a tisztítási folyamat. A folyamat során más vegyi anyagokat is adhatnak az olvadt fémhez, hogy a sűrűségét és egyéb tulajdonságait befolyásolják. Ezt követően az olvadt fémet formába öntik ahol lehűl és megszilárdul. Ebben a szakaszban a fémhulladékból újra felhasználható szilárd fém lesz. A hűtési szakaszban a fémek különböző formáit és méreteit készítik, amelyeket aztán újrafelhasználás céljából eladnak a gyártó cégeknek.

A felsoroltakon kívül jó néhány anyag újrahasznosítható, mint pl. a kávézacc, az élelmiszer-hulladék, a gumiabroncsok, a növényi hulladékok vagy éppen az elektronikai hulladékok, hogy csak néhány példát említsünk.  

Upcycling, recycling és downcycling – Mi a különbség?

Az újrahasznosítás nagyjából arról szól, hogy valami régit elveszünk, és valami újat hozunk létre. Újrahasznosítás során az anyagok egy részét ugyanannak az eredeti terméknek a további előállítására használják fel, míg más anyagokból az újrahasznosítás során teljesen más termékeket állítanak elő, tehát nem minden újrahasznosítás ugyanolyan.

Alapjában véve háromféle újrahasznosítási mód létezik. Ezek több-kevesebb hatékonysággal megújítják az adott anyag értékét és minőségét. Ez a három típus a hatékonyság csökkenő sorrendjében az értéknövelő újrahasznosítás (upcycling), az újrahasznosítás (recycling) és az értékcsökkentő újrahasznosítás (downcycling).

Upcycling

Az upcycling értéktöbbletet jelent, azaz a régi anyagokat új, másfajta, jó minőségű elemekké alakítja át. Erre példa a mosó- és mosogatószeres műanyag tasakok átalakítása bevásárló táskákká. A műanyag tasakokat megtisztítják, kivágják és bevásárlótáskákká vagy pénztárcákká varrják össze. Ily formán ezek a műanyag tasakok értékesebbek táskaként, mintha alacsonyabb minőségű műanyaggá dolgoznák fel őket. Vagy számos divatmárka műanyag palackokból származó újrahasznosított poliésztert szerez be a ruhái gyártásához. Ezek mellett jó példa az is, amikor egy lebontásra ítélt épület felbontott padlójából minőségi bútorokat készítenek. Végezetül, de nem utolsósorban, tipikus példa az upcyclingre a hulladékművészt, azaz a Trash Art is.

Recycling

Az újrahasznosítás folyamán egy anyagot nagyjából ugyanolyan értékűvé alakítanak át, mint amilyen eredetileg volt, ekképpen az anyagot ugyanabba az életciklusba és/vagy ugyanabba a termékbe dolgozva vissza.

Downcycling

A downcycling értékvesztést jelent, az ilyen folyamat során jellemzően ugyanannak a dolognak gyengébb minőségű változatát hozzák létre. A downcycling során az új elem minősége mellett az értéke is alacsonyabb, mint az eredeti dologé volt. Valójában az újrahasznosítás jelentős része downcycling, mivel az olyan anyagok, mint a papír vagy a műanyag újrahasznosítása során gyengébb minőségű anyagot kapunk. A műanyag például típustól függően 1–10 alkalommal hasznosítható csak újra, bár a legtöbb csak egyszer. A downcycling folyamatára példa, amikor ruházatból tisztítórongy, vagy újrahasznosított irodai papírból újság- vagy toalettpapír készül.