Highlights 2021. 16. hét összefoglalója

A hét örömhíre volt, hogy egy magyar fejlesztés által még zöldebb lehet a gazdálkodás, ugyanis a megújuló okosüvegházaknak, beltéri farmoknak a vízrendszere például 90-95 százalékos vízspórolást segít elő és nem használ meg nem újuló vízforrást. Ez azért is fontos, mert egy kutatás szerint a talajvízszint csökkenésével a közeljövőben elapadhat a felszín alatti vizek legalább 20 százaléka, amelyet előszeretettel használnak öntözésre a mezőgazdaságban.

A bútorok előállítása terén is egyre fontosabbá válik a fenntarthatóság. Ez a szempont került előtérbe például egy intelligens kutyaház esetén is, amelyhez újrahasznosított anyagokat és napelemeket használtak fel. Eközben egy budapesti kirakatban a zárt homokpusztákra és homoki szántókra jellemző mikro-növényvilágot hoztak létre, hogy felhívják a figyelmet az ember és a természet újrakapcsolódási lehetőségeire.

Míg Finnországban a megújuló energiák termelése már elérte a teljes energiafogyasztás 40 százalékát, ezzel meghaladva a fosszilis tüzelőanyagok részesedését, addig Lengyelországban egyelőre csak a szavak szintjén, de előrelépés történt, ugyanis bejelentették, hogy 2040-re nagymértékben csökkentik a szénalapú áramtermelés arányát. Eközben az is kiderült, hogy az egyelőre kísérleti fázisban lévő magfúziót alkalmazó erőművek kibocsátás és radioaktív hulladéktól mentes korszakot hozhatnak.

Bár a pandémia miatt átmenetileg visszaesett a környezettudatos építési piac, várhatóan tovább nő az igény a fenntartható közösségi terekre és a lényegesen kisebb ökológiai lábnyomot hagyó épületekre. A kereslet mellett fontos az építőipari szereplők érzékenyítése is. Ezt tűzte ki célul a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete, amely többek között a karbonsemlegesség és a körforgásos szemlélet terén vázolt fel konkrét cselekvéseket.

A Biden-féle klímacsúcstól volt hangos a hét, ahol olyan komoly ígéretek hangzottak el, mint például, hogy az USA 2030-ig minimum 50 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az ENSZ ugyanakkor határozottabb lépésekre szólította fel a vezetőket. A nagy kérdés, hogy ezek a fogadkozások mikor válnak konkrét cselekvésekké. A hangzatos klímasemlegességi célok mögött ugyanis csak ritkán lehet látni hatékony cselekvési tervet.

Egy felmérés szerint a magyarok 95 százaléka aktívabban venné ki a részét az újrahasznosításból. A cégeket ugyanakkor nagyobb felelősség terheli. Szerencsére a körforgásos gazdaság szerepe a pandémia miatt felértékelődött és bár bőven van még hova fejlődni, de egyre több cég ismeri fel a benne rejlő lehetőségeket. Emellett a Sodastream új kampányt indított „Ne csak megossz, cselekedj” mottóval, hogy környezettudatos cselekvésre buzdítson.

Az elmúlt héten a hazai híreké volt a főszerep. Az elektromobilitás térnyerését elősegítve az E.ON új nyilvános töltőállomásokat telepített a MOM parkban. A GreenGo „Gurulj a Fákért” kezdeményezéséhez pedig már közel 1500-an csatlakoztak, akik 100 ezer kilométert tettek meg 2 hónap alatt elektromos autóval, így segítségükkel már 700 fát ültetett a közösségi autómegosztó Budapesten.

A Planet Budapest 2021 kutatásából kiderült, hogy a magyarok közel 80 százaléka szerint a lakosságnak, a vállalatoknak és a politikának egyaránt tennie kell azért, hogy a fenntarthatósági fordulat sikeres legyen. Ez utóbbi téren már láthatóak eredmények, hiszen már 32 százalékkal csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása. Továbbá halad a Mátrai Erőmű korszerűsítése és a paksi atomerőmű kapacitásfenntartása is.

Szegedi tudósok által továbbfejlesztett lövésdetektorral védenék az orvvadászoktól az afrikai elefántokat. Az eszköz amellett, hogy könnyű és hosszantartó működésre képes minőségi hangrögzítést is lehetővé tesz. Mesterséges intelligencia segítségével pedig számszerűsíteni lehet a városi zöldfelületek arányát. Az adatok szerint Európában a Balti-államok állnak az élen, míg Budapest a 72 vizsgált városból az 56. helyet szerezte meg. Többek között a közpark program segítségével azonban javíthatunk ezen a helyezésen.