Highlights 2021. 32. hét összefoglalója

Egy hazai mozgalom azon dolgozik, hogy visszahozza a folyamszabályozások előtt alkalmazott fokgazdálkodást. Az egykori, természetközeli gazdálkodási megoldással ugyanis biztosított volt a szántóföldek vízellátása, miközben a biodiverzitásnak is jót tett. A Charlie Agarral készített interjúnkból pedig nemcsak az derült ki, hogy hogyan néz ki egy hivatásos méhmentő napja, hanem az is, hogy a háztáji méhészkedés térhódítása következtében nő a méhpopuláció az USA-ban.

Itthon kevés szó esik arról, hogy mekkora vízlábnyoma van az egyes élelmiszereinknek, ezért szemléletformáló kampány indult, hogy felhívják a figyelmet a víztakarékosság fontosságára. Emellett a Volkswagen bejelentette, hogy a fenntarthatóság jegyében egyik központi üzemi kantinja csak húsmentes ételeket fog kínálni. A bejelentés kapcsán felmerül a greenwashing gyanúja, mivel a többi üzemi konyhára nem vonatkozik a húsmentesség. Mindenesetre üdvözlendő a lépés, hiszen jóval kisebb a karbonlábnyoma a növényi alapú étkezésnek.

A klímaváltozás elleni küzdelem egyik kulcsának tartják a fosszilis tüzelőanyagokról megújuló energiaforrásokra való áttérést, azonban egy tanulmány rámutatott arra, hogy a megújulók biológiai sokféleségre gyakorolt hatása sem elhanyagolható a telepítendő termelőegységek mennyisége miatt. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a megoldást az energiahatékonyság növelése jelentené. Eközben egy újabb rangsor jelent meg, amely alapján 2021-ben Norvégia lett a legmegújulóbb ország, míg a lista végére Szingapúr került.

„Vörös kódként” fogható fel az IPCC legújabb jelentése, amely szerint megkérdőjelezhetetlen, hogy az emberi tevékenység áll a klímaváltozás mögött és ha meg akarjuk állítani a folyamatot, akkor azonnal fel kell hagynunk a fosszilis tüzelőanyagok égetésével. A jelentés kiszivárgott harmadik része jelentős életmódbeli változásokat javasol az energiafelhasználás, a közlekedés és az étkezés terén elsősorban a fejlett országok lakói számára.

Az elmúlt héten a hazai hulladékgyűjtésről szóló hírek kerültek fókuszba. Így például a IX. Felső-Tiszai PET Kupa, amelynek résztvevői 6 tonna hulladékot gyűjtöttek össze a folyó Tiszabecs és Vásárosnamény-Gergelyiugornya közötti szakaszán. Míg egy jótékonysági akció az aludobozok újrahasznosítására hívta fel a figyelmet. A HybridCycle pedig Tiszta Balaton, tiszta művészet! programja keretében a Balaton környéki kulturális és gasztronómiai fesztiválokon gyűjti össze a leggyakrabban keletkező hulladéktípusokat, amiből végül műalkotások születnek.

Osztrák példák a klíma védelme érdekében. Az A3-as autópálya meghosszabbításához egy 60 hektárnyi zöldmezős terület lezárására lett volna szükség, ezért polgári kezdeményezés indult a megakadályozására, ami mellé beállt a burgenlandi parlament és a központi kormányzat is. Emellett egy osztrák kisvárosban a közeljövőben megvalósul a kibocsátásmentes közösségi közlekedés zöld hidrogént használó buszok közlekedésbe állításával.

A National Geographic Magyarország egy interaktív térképet hozott létre, hogy felhívja a figyelmet hazánk leginspirálóbb természeti, történelmi és kulturális kincseire. Miközben Bécsben a házhozszállítás karbonlábnyomának csökkentése érdekében azt tanulmányozzák, hogy miként vonhatók be a tömegközlekedésben résztvevő utasok a csomagszállításba. Bár az ötlet gyakorlatba ültetéséhez még számos tényezőt vizsgálni kell, ám ha megvalósul a projekt, akkor egy egészen új irányt jelenthet.

Egy magyar cég komposztálható evőeszközt fejlesztett ki, amely már a piacon is elérhető. Az evőeszközöket úgy tervezték, hogy tartósak és könnyen tisztíthatóak legyenek, így fenntarthatóbb megoldásnak minősülnek, mint például a papír szívószál. Cikkünkből pedig kiderült, hogy a műholdak és más űrtechnológiák jelentős mértékben hozzájárulhatnak a klímaváltozás elleni küzdelemhez, ugyanis gyorsabb és pontosabb előrejelzéseket, megfigyeléseket tesznek lehetővé, miközben nem elhanyagolható a világűrt szennyező szerepük.

A klímaváltozás időben és térben egyenetlenül megy végbe, így a következményei is eltérő gyakorisággal és intenzitással jelentkeznek a világ egyes pontjain. Mindenesetre az idei július volt az eddigi legmelegebb hónap a földön, amiben már komoly szerepe volt a klímaváltozásnak. Éppen ezért elengedhetetlen a biodiverzitás megőrzése és gazdagítása, hiszen a fajok kihalása tovább súlyosbíthatja a helyzetet.