Reggeli, ebéd, vacsora és néhány köztes étkezés. Jó eséllyel Te legalább háromszor leülsz az asztalhoz, és eszel egy jót. Éppen csak az nem mindegy, mit is jelent a „jó”. Sok esetben könnyebb az egészségtelen út, és sokan azzal sincsenek tisztában, mit is tartalmaz egy-egy élelmiszer. Vajon kié a felelősség ezekben a döntésekben? Egyéni vagy állami szabályozások szükségesek, hogy mindenki a megfelelő ételt tehesse az asztalára?

A Planet Business Club negyedik, egyben utolsó workshopján a fenntartható fogyasztás a téma, ezen belül a nem megfelelő étkezés és annak következményei is terítékre kerülnek. Ennek apropóján Angyal Mercédesszel, az IFUA munkatársával beszélgettem arról, mit is jelent, ha rosszul étkezünk, mik lehetnek a megoldások ennek kivédésére. De szóba került az is, hogy kit terhel a felelősség, és ki mit tehet annak érdekében, hogy anyagi helyzetétől függetlenül teljes értékűen étkezhessen.

Kapcsolódó bejegyzések

Fenntartható fogyasztás – Képesek vagyunk rá?

A lemondás, változtatás nehéz folyamat, hiába halljuk, hogy szükséges lenne.

Mit értünk pontosan nem megfelelő étkezésen?

Habár ennek megítélése lehet teljesen szubjektív, a testünket és annak igényeit aligha kérdőjelezhetjük meg.

Nem megfelelő étkezésen alapvetően olyan étrendet értünk, amely nem biztosítja a szervezet számára a szükséges tápanyagokat a megfelelő mennyiségben és minőségben, illetve arányban. Ennek több formáját ismerjük.

Ilyen például a tápanyaghiány, ami azt jelenti, hogy az étrend nem tartalmaz elegendő mennyiségű mikro- és makrotápanyagot. Mikrotápanyagnak tekintjük a vitaminokat és az ásványi anyagokat. Ennek kapcsán beszélhetünk minőségi éhezésről is, amikor valaki elegendő kalória bevitele ellenére hiányt szenved az alapvető vitaminokban, ásványi anyagokban és egyéb létfontosságú tápanyagokban. Ezt okozhatja a változatos étrend hiánya, de állhat a háttérben alacsonyabb jövedelem vagy pusztán annyi, hogy az érintett nem tud hozzájutni friss, egészséges élelmiszerekhez.

Kapcsolódó bejegyzések

Vízben oldódó vitaminok és pótlásuk

Korábbi Greendex-cikkünkben kifejtettük, hogy a zsírban oldódó A-, D-, E- és K-vitaminból egészséges és változatos táplálkozással eleget be tudunk vinni a szervezetünkbe. Kivételek ez alól a téli és az őszi hónapok, amikor kevesebb a napsütés, ami pedig a D-vitamin előállításához elengedhetetlen.

Ebben nagy szerepe van az oktatásnak is, hiszen sokan nem ismerik a kiegyensúlyozott étkezés fontosságát, illetve az ehhez tartozó életmódot, szokásokat sem.

A mikrotápanyagok mellett a makrotápanyagok is fontosak: ezek a fehérjék, a zsírok és a szénhidrátok. Ezeknek a hiánya számos egészségügyi problémához vezethet: például vérszegénységhez, az immunrendszer gyengüléséhez stb. Ebben az esetben a legfőbb probléma a rossz minőségű – feldolgozott, magas cukor- és zsírtartalmú – ételek fogyasztása. De ezen a ponton a túlfogyasztást is ki kell emelnünk: egész egyszerűen sokkal több kalóriát viszünk be, mint amennyire szükségünk lenne.

Ez pedig a már oly sokszor ismételt problémákhoz, elhízáshoz, szív- és érrendszeri betegségekhez, cukorbetegséghez vezethet.

Sokan a táplálkozáson spórolnak?

Az egészséges táplálkozás azonban sokkal többe kerül, mint az egészségtelen, félkész vagy kész ételek, az ultrafeldolgozott élelmiszerek. Könnyebb, gyorsabb és olcsóbb lekapni a mirelit pizzát, mint nekiállni meggyúrni a tésztát biolisztből, aztán zöldségekkel, jó minőségű tejtermékkel vagy hússal megpakolni a kedvenc pizzánkat. Sajnos, itthon az egészséges alapanyagok sokkal kisebb támogatást kapnak, mint a nagyipari, feldolgozott élelmiszerek. Emellett sokan a tájékozódást is kihagyják a képletből: meg sem nézik, mit tartalmaz az, amit leemelnek a polcról. Míg a kocsijukat igyekeznek jobb minőségű benzinnel tölteni, a saját szervezetüknek jó lesz a rosszabb minőség étel is.

De mi van azokkal, akik alacsony jövedelemmel rendelkeznek, és esélyük sincs a minőségi étkezésre? Mercédesz szerint az egyéni felelősség mellett az állam szerepe is óriási.

Az anyagi helyzetet tényleg nem szabad elbagatellizálni, hiszen az embereknek komoly akadályt jelenthet a bio- és a jobb minőségű élelmiszerek beszerzése. A hazai fogyasztói döntéseket pedig nagyban befolyásolják az időhiány, a szokások és az árak is. Spórolni könnyebb az alapvető hétköznapi árucikkeken, mint az élelmiszeren vagy az alapanyagokon. Így az, akinek alapvetően is kevesebb pénzből kell gazdálkodnia, jó eséllyel dönt az olcsóbb és emiatt sokszor egészségtelenebb élelmiszerek mellett.

Több lehetőséged is van változtatni

Kérdésemre a szakértő máris számos alternatívát felsorolt, amelyeket bárki elérhet. Habár ezek megvalósításához nagyfokú tudatosság és akarat is kell, a lehetőségek adottak. Íme, egy kis mankó az induláshoz:

1. Szezonális vásárlás: a szezonális termékek gyakran olcsóbbak, hiszen nagyobb mennyiségben állnak rendelkezésre. Nem mellesleg sokkal fenntarthatóbbak is.
2. Közvetlenül a termelőtől: ez sokszor olcsóbb lehet, mintha nagyobb szupermarketekben, elosztóknál vásárolnánk.
3. Közösségi mezőgazdaság, dobozközösségek: ebben az esetben a résztvevők egy adott összegért cserébe rendszeresen kapnak friss zöldségeket, gyümölcsöket, ez alapvetően pénztárcabarát, és garantálja a változatos étrendet is. Kiszámíthatóbb, egyre több helyen elérhető.
4. Saját termesztés: rengeteget írtunk már az erkélykertről, a magaságyásról, a fenntartható és vegyszermentes kertészkedésről. Egy kis konyhakert a legtöbb kertben elfér, így szezonális és valóban egészséges élelmiszer termeszthető.
5. Tartósítás: a szezonális élelmiszerek nagyobb mennyiségben is beszerezhetők, a tartósításnak pedig millió változata van, amelyeket te is kipróbálhatsz.
6. Ételmegosztó közösségek: talán a legismertebb a munch.hu, ahol a felhasználó összekapcsolódhat éttermekkel, pékségekkel, kávézókkal, és azokat az élelmiszereket, amelyeket kidobnának (mert gyorsan romlanak), nagyon-nagyon kedvezményes áron meg lehet venni. Erre több hazai kezdeményezés is létezik már, érdemes kipróbálni őket.

Kié a felelősség: a fogyasztóé vagy a döntéshozóké?

Persze, nem csak az egyéni döntések számítanak. Habár a fogyasztói döntések hatalma óriási, az államé és a vállalatoké szintén. Hiszen a döntéshozók kezében vannak a szabályozások, a törvények.

Első lépésként az edukáció kiemelten fontos: sokan nincsenek tisztában azzal, mit hoz magával a nem megfelelő étkezés. Mentális és fizikai egészségünket is kockáztatjuk vele, erről mégis nagyon keveset hallani az oktatásban. A tudatosság és ennek erősítése már a tananyagban is megjelenhet. Az okostányér, a mikrobiom, a szervezetünk működése és a neki adható „üzemanyag” kiemelt helyen kellene, hogy szerepeljenek.

Az edukáción túl persze a támogatások mikéntje is fontos, mivel ezekről az állam dönt, ideértve a kedvezményeket, az élelmiszersegély-programokat is. A helyi termelőknek, a hazai termékek előállításának a segítése sokkal fontosabbá válik, amit akár támogatásokkal, akár adókedvezményekkel is erősíteni lehet(ne).

Az élelmiszersegély-programokkal pedig Mercédesz szerint az a legfontosabb feladat, hogy az alacsony jövedelmű családoknak biztosítsunk élelmiszert.

Persze, vannak már edukációs törekvések: egyes üzletláncok polcain lévő élelmiszereken a vásárló tápanyagpontokat is találhat, így könnyebben dönthet arról, mit is válasszon, ha az egészsége is szempont.

Mercédesz elmondta azt is, hogy az államnak az infrastruktúra fejlesztésében is komoly szerepe van. Elsősorban a helyi termelőktől a végfelhasználókig való eljutás támogatásában lát fantáziát.

Szigorúbb szabályok, egészségesebb társadalom

A szakértő szerint az egészségtelen élelmiszereket komolyabb szabályozásnak kellene alávetni. Amennyiben egy élelmiszer egy meghatározott százalék fölött tartalmaz káros adalékanyagot, tartósítószert, a gyártót különadókkal lehetne sújtani, illetve támogatni az egészségesebb összetételű élelmiszerek előállítását. Így lehetne ösztönözni a vállalatokat és az élelmiszerfejlesztő cégeket, hogy – akár támogatás fejében – az egészségesebb hullámra kapcsolódjanak rá.

Mercédesz szerint egyre több cég igyekszik úgy alakítani a gyártási metódusait, hogy kevesebb cukrot, sót, adalékanyagot tartalmazzanak a termékek. Ám sajnálatos módon a helyi termékek támogatása még mindig elenyésző, holott ez lenne a kulcs. A helyi zöldség- és gyümölcskínálat mellett a helyi termelők adta lehetőségeket kell előtérbe helyezni mind döntéshozói, mind pedig egyéni szinten.

Ha csak egy egészségtelen szokást változtatsz meg…

Változni nehéz, nagyot ugrani még nehezebb. Ám az egyéni döntéseken óriási a súly, hiszen a fogyasztók választásai alakítják a piacot. Akár anyagi akadály, akár a szokások hatalma áll a váltás útjában, a változást már ma elkezdheted. Hiszen ki ne akarna idős korában is egészségesen, fitten élni? A táplálkozás befolyásolja a szervezetünket, a mozgatórugónk, elemi szintű üzemanyagunk. Nem legyinthetünk rá, nem vonhatjuk kétségbe jelentőségét, hiszen ezzel olyan lavinát indíthatunk el, amelynek következményeit senki sem láthatja előre.

Kérdésemre, miszerint mit tart a legfontosabb változtatásnak egyéni szinten, Mercédesz a helyi élelmiszereket és a helyi termelők támogatását emelte ki.

Ez azért nagyon fontos, mert a helyi alapanyagokról tudjuk igazán, hogy milyen utat jártak be, ez a környezeti, a gazdasági, az egészségügyi gyakorlat szempontjából is előnyös. Ezek a legtöbb esetben tápanyagokban, rostban gazdag élelmiszerek. Kezdd tehát a helyi termelőkkel, és válaszd a vegyszermentesen gazdálkodó kistermelők portékáit! Ha érdekel a téma, a helyes gyakorlatok, a lehetőségek és a fenntartható fogyasztás jelentősége, a Planet Business Club negyedik állomásán lehetőséged van elmélyedni a témában.

Kiemelt kép: canva