Miért tűnik el az egyik legkeresettebb gyümölcsünk?
Magyarországon napjainkra már kevesebb mint száz hektáron termesztenek málnát. Az ágazatban egyre kevesebb termelő marad talpon, elsősorban azok, akik hosszú évek, akár évtizedek tapasztalatával rendelkeznek, és alkalmazkodni tudtak a megváltozott termesztési körülményekhez.
A termesztők szerint a málna jövőjét leginkább az éghajlat változása befolyásolja. A gyümölcs természetes élőhelye a félárnyékos, hűvösebb és párás környezet, amelyből Magyarországon egyre kevesebb áll rendelkezésre – olvasható a Növényvédőszer publikációjában.
A nyári hőhullámok, a fokozódó UV-sugárzás és a csapadék egyenetlen eloszlása jelentősen növeli a termesztés kockázatát. A szakemberek szerint a málna termesztése kedvezőbb klimatikus adottságú térségek felé tolódik, és Európában egyre inkább az északi országokban, valamint a magasabb tengerszint feletti területeken biztosíthatók számára az optimális feltételek.
A klímaváltozás mellett a munkaerőhiány is jelentős akadályt jelent a hazai termesztőknek. A málna szedése továbbra is nagyrészt kézi munkát igényel, miközben egyre nehezebb megfelelő számú és megbízható idénymunkást találni. A kertészeti ágazatban általános probléma a szezonális munkaerő hiánya, amely különösen érzékenyen érinti a nagy élőmunka-igényű kultúrákat. Emiatt több gazdaság döntött úgy az elmúlt években, hogy felhagy a málnatermesztéssel.
Az elmúlt időszakban országszerte egyre több gazdaság indított „Szedd magad” programokat, amelyek a málna esetében is egyre népszerűbbek. Ez a megoldás egyszerre jelent élményt a vásárlóknak és segítséget a termelőknek, hiszen csökkentheti a betakarítással kapcsolatos munkaerőigényt, valamint mérsékelheti annak kockázatát, hogy a termés a bokrokon maradjon.
A magyar málnatermesztés korábban jóval meghatározóbb szerepet töltött be Európában. Az 1980-as években még több ezer hektáron termesztették ezt a gyümölcsöt, Magyarország pedig az európai málnatermelés egyik fontos szereplőjének számított. A hazai fagyasztott, úgynevezett „gurulós málna” számos európai piacon ismert exportcikk volt.
Az elmúlt két évtizedben azonban a klímaváltozás és a munkaerőhiány együttes hatására folyamatosan csökkent a termőterület. Napjainkra már csupán néhány tíz hektáron folyik üzemi málnatermesztés, így a kultúra gyakorlatilag kiszorult a hazai köztermesztésből, noha a fogyasztói igény továbbra sem csökkent.
Fotó: Canva
