Hogyan kaphatnak új életet megunt ruháink?
Ruházkodásunk az önkifejezésünk része, melyen keresztül megjeleníthetjük identitásunkat, és kapcsolódhatunk más emberekhez is. Azonban napjaink felgyorsult tempójában, ahol a különböző trendek és stílusirányzatok lépten nyomon váltják egymást a (ruha)vásárlási szokásaink is megváltoztak. Közben pedig az olcsó, nagy mennyiségben elérhető ruhák világában már nem tekintünk ruhadarabjainkra értékként.
Mindez nem választható el a fast fashion-jelenségtől, amelyről már sokszor volt szó a Greendexen is. Ez nem más, mint egy végtelenül hatékony üzleti és gyártási modell, mely a hagyományos, szezonalitáson alapuló modellt felváltva évente akár 40–60 minikollekciót is létrehoz. Mindeközben a környezeti és társadalmi kérdésekkel kevéssé törődik, cserébe a gyártott ruhák minősége, tartóssága is erősen elmarad a néhány évtizeddel ezelőtt még megszokottól. Így aligha képzelhető el a ruhaipar fenntarthatóvá tétele, amíg a túltermelés a maihoz hasonló szinten marad.
Az EU adatai szerint egy lakos évente 26 kg textíliát vásárol, és 11 kg-ot dob ki; jelenleg a kidobott textilhulladék 87%-át elégetik vagy hulladéklerakóba viszik. Magyarországon a fenntartható feldolgozásnak köszönhetően szinte minden ruhadarab új életet kap, így csökken a környezetszennyezés és a hulladéklerakó terhelése is.
Van megoldás!
Hazánkban a begyűjtött használt ruhák és textíliák mintegy 99%-át újrahasznosítják, a legtöbbjük új textíliává válik, géprongyba vagy fűtőanyagba kerül, a fennmaradót pedig környezetbarát módon kezelik. A témával kapcsolatban egy érdekes beszélgetés hangzott el Áder János volt államfő Kék Bolygó című podcast-műsorában. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Hunyadi Bencét, a Textrade Kft. operatív igazgatóját látta vendégül.
A beszélgetésből kiderül, hogy az 1990-ben alapított cég ma már több mint 500 munkavállalót foglalkoztat. A tudatos fejlesztések és beruházások révén hosszú idő óta Magyarország piacvezető használt ruha nagykereskedésévé vált. Székesfehérvári üzemükben történik a Nyugat-Európából (Anglia, Svájc, Ausztria, Hollandia, Németország, Olaszország) származó alapanyagok gondos szétválogatása, minőségi osztályozása és értékesítése. Termékeiket pedig belföldön és a világ számos országában értékesítik.
A second hand kiment a divatból, napjainkban a visszagyűjtött ruhák döntő hányada fast fashion márkákat tartalmaz!
Magyarországon a MOHU a Textrade Kft. segítségével vásárolja meg a haszonanyagokat, melyeket belföldön és külföldön is értékesítenek. A Textrade éves szinten tetemes mennyiséget, 35 ezer tonna használt ruhát dolgoz fel, és célja, hogy a lerakóra kerülő mennyiség kevesebb legyen, mint 1%.
Tudtad?
A feldolgozás első lépése a nem odavaló anyagok – például műanyag- vagy fémhulladékok – eltávolítása, ezt pedig a kézi válogatás követi a textilhulladékok minősége alapján. Ennek során elkülönítik az újrahasználható, az újrahasznosítható, valamint az energetikai hasznosításra alkalmas anyagokat. A textilhulladék 55-60 százalékát ruhaként használják fel újra, a többi géptisztító rongyként, textilipari alapanyagként vagy energetikai úton hasznosul. Újrahasználható ruhák esetén egy többlépcsős válogatási folyamat során meghatározzák, hogy az adott ruhadarab a használat jellege (például kabát vagy ing) és annak minőségi állapota alapján melyik kategóriába tartozik. Összesen 400 különböző kategóriát különböztetnek meg a folyamat végére.
Környezetbarát felhasználási tippek
Ne dobd ki a ruhákat a kommunális kukába – így elvész az újrahasznosítás esélye. A konténerekbe belekerülhet lényegében minden, amit egy szekrény ürítésekor találunk: kis-, és nagydarabos ruhaneműk, különféle textíliák, sálak, kendők, sőt cipőket, lábbeliket, és az ezeket tartalmazó zacskókat is beledobhatjuk. A leadni kívánt ruhákat, textíliákat nem szükséges előzetesen kimosni. Fontos viszont, hogy olajjal, festékkel, egyéb anyaggal szennyezett darabokat ne tegyünk a konténerekbe, mivel ezeket már nem lehet újrahasznosítani, ráadásul be is szennyezhetik a konténerben lévő többi textilhulladékot.
Érdemes arra is figyelni, hogy a leadni kívánt, feleslegessé vált ruházati cikkekben és háztartási textíliákban ne maradjanak értékes dolgok, például pénz a kabát zsebében. Ezért is ajánlott alaposan átnézni azokat leadás előtt.
Mi lehet a jövő megoldása?
A használt ruhák válogatását illetően Hunyadi Bence kiemelte, hogy a jövőben nagy szerep juthat a mesterséges intelligenciának is. Áder János a kijelentésre reflektálva hozzátette, hogy ebben döntő szerep juthat az Európai Uniós szabályok megváltoztatásának. Az újrahasznosítást illetően pedig kulcsfontosságú lehet a következő években, hogy milyen alapanyagot használunk, hiszen azok akkor a körforgásos gazdaság részévé tehetők. Ez az intézkedés egyrészről megkönnyítené a gyártók munkáját, másfelől csökkenthetné a textilipar nagymértékű környezeti lábnyomát is.
A Kék Bolygó podcast teljes adása az alábbi videón tekinthető meg:
Fotók: Canva
