Kertészkedni mindenhol lehet, legalábbis sehol sem lehetetlen. Ha lakásban élünk, ez némileg szűkíti a lehetőségeinket, de ha igazán akarjuk, a legvadabb álmainkat is megvalósíthatjuk. Lehet gyümölcsösünk az erkélyen vagy veteményeskertünk a gangon. Legtöbbször persze nincsenek ilyen elképzelések, csupán a vágy, hogy jó lenne ültetni valamit, amit aztán esetleg meg is lehet enni. Szerencsére van néhány növény, amelyeket épp erre találtak ki: úgy hívják őket, hogy fűszernövények.

Nem mind alkalmas arra, hogy erkélyen, gangon vagy ablakban nevelgessük, de a leggyakrabban használt, kellemes aromájú fűszereink közül jó néhány pont beleesik ebbe a körbe. De mégis melyek ezek, és hogyan kell róluk gondoskodni?

A legtutibb fűszernövények a balkonra

Nem lőhetünk mellé, ha az alábbiakból választjuk ki a számunkra leginkább megfelelőt, de ezek esetében is fontos, hogy tisztában legyünk az adottságainkkal! Csak ablakpárkányunk van, vagy erkélyünk is? Esetleg alkalmasnak tűnik kertészkedésre a gang is? Mikor süt oda a nap? Elég fényt kapnának a növények? Ha ezeket a kérdéseket tisztáztuk, elkezdhetünk sakkozni, hogy hová kerüljön

• a kakukkfű,
• a rozmaring,
• a menta,
• az oregánó,
• a zsálya,
• a bazsalikom,
• a citromverbéna,
• a snidling,
• a koriander,
• a petrezselyem.

Évelők vs. egynyáriak

Legyünk tisztában azzal, hogy a vágyott növényeink évelők vagy egynyáriak. Előbbiek évekig nevelhetők, utóbbiak legtovább a virágzás utánig élnek. Persze ez is több hónapot jelent, sőt például a bazsalikom esetében a megjelenő virágok lecsípésével még nyerhetünk némi időt. Ez a szempont azért is lényeges, mert az évelők télen is igényelhetik a gondoskodást, míg az egynyáriak esetében elkerülhetjük az önmarcangolást a növényke halálát követően: nem a mi hibánk, hogy elpusztult, hisz ez egyébként is bekövetkezett volna.

Vásároljunk vagy szaporítsunk?

Alapvetően attól függ, mennyi időt akarunk a növényeinkre szánni. Optimális esetben érdemesebb lehet magunknak nevelni a fűszereket: jóval több fajtából válogathatunk, és olcsóbb is, mintha kész növényt vennénk. A növénykék egy részét dugvánnyal is szaporíthatjuk, ismerősöktől, szomszédoktól kérhetünk ehhez alapanyagot. Így jó eséllyel ellenállóbbak lesznek növényeink. Vásárlás esetén is sok múlik a beszerzés forrásán.

Például a szupermarketben vásárolt fűszernövények elsősorban nem a napfényhez és a kültéri elemekhez vannak szokva, hanem a nagyjából állandó (beltéri) környezeti viszonyokhoz. Ha vásárlás után egyből kikerülnek a teraszra, ez komoly sokkhatás lehet számukra. Érdemes az ilyen növényeket fokozatosan hozzászoktatni a kinti körülményekhez. Erre tekintettel (is) érdemesebb inkább kertészetből vásárolni, ahol a növény találkozhatott természetes körülményekkel.

Hogyan kell gondoskodni a növényekről?

Bár a fűszernövények jelentős része nem túlzottan kényes, azért nem árt odafigyelni rájuk. A legtöbb problémát megelőzhetjük vagy kivédhetjük, ha rendszeresen foglalkozunk velük. Városi körülmények között a legnagyobb kihívás a megfelelő víz- és tápanyagellátás és a termőközeg helyes megválasztása. Kártevőkkel szerencsés esetben ritkábban találkozunk. Ha mégis előkerülnek, mindenképp válasszunk biológiai védekezési módszert, a bogarak kézzel való eltávolításától kezdve a növény lemosásán át a csalánteáig.

Kapcsolódó bejegyzések

Mi fán terem az ökológiai gazdálkodás? Vendégünk: Réthy Kati – Podkaszt

A témában igen aktív szerzőnkkel beszélgettünk, aki az adásban számos hasznos tippet oszt meg velünk a kertészkedés mesterfogásaiból.

Milyen cserépbe ültessünk?

Ha nem akarunk folyton a locsolás miatt aggódni, érdemes bevetni néhány trükköt. Az első és legfontosabb a cserép méretének helyes megválasztása. A boltból hazahozott fűszernövények általában túlságosan kicsi edényben vannak, melyben nemcsak a gyors kiszáradás garantált, de gyökereik növekedésének sincs tere. Épp ezért érdemes lehet egy-két mérettel nagyobb cserepeket választani. Nagy dilemma lehet az is, hogy az olcsóbb, könnyebb és strapabíróbb műanyag vagy a nehéz, törékeny, de a környezeti viszonyokhoz jobban alkalmazkodó és természetes szépségű agyagcserepet válasszuk. Részben ez is ízlés dolga, de az biztos, hogy az agyagban jobban fogják érezni magukat a növények, a föld lassabban szárad ki, és a hőingadozás is mérséklődik benne némileg.

Nagyon figyelj az öntözésre!

A kisebb kaspókban tárolt növények gyakori öntözést igényelnek, különösen nyáron. Míg a szabadföldben nevelt növények a talajból akár nagyobb szárazság idején is nedvességhez juthatnak, addig egy cserépnyi föld nagyon gyorsan kiszárad, főleg akkor, ha folyton éri a nap. A legmelegebb napokon akár kétszeri öntözésre is szükség lehet. Persze az sem mindegy, milyen növényről beszélünk. A fás szárúak jobban bírják a szárazságot, tehát a rozmaringot, a mentát vagy a kakukkfüvet simán öntözés nélkül hagyhatjuk néhány napra, sőt ezek számára a túl sok víz is komoly veszély lehet.

Az öntözés és a megfelelő méretű cserép mellett a talajtakarással is jó pontokat szerezhetünk fűszernövényünknél. Erre a célra jó megoldás lehet a kertészeti üzletekben kapható agyaggranulátum, amely egyrészt árnyékolja a talajt, csökkentve a párolgást, másrészt a felesleges nedvesség egy részét is magába szívja, ami a túlöntözés megelőzésében segít.

Hogyan tápláljuk növényeinket?

A nulladik lépés mindenképp az, hogy a szóban forgó növény számára megfelelő földet választunk. Nagy segítség, hogy a szaküzletekben kaphatók direkt gyógy- és fűszernövények neveléséhez készült földkeverékek. Azonban nem muszáj ezek közül választanunk, mi magunk is keverhetünk talajt leendő társainknak. Ennek pontos vagy inkább ajánlott összetétele fajonként eltérő lehet, kezdő kertészként talán nem is érdemes ilyen szinten elmerülni a kérdésben. Elég, ha arra figyelünk, hogy a földbe kerüljön némi komposzt vagy marhatrágya mint tápanyagforrás, és hogy jó vízelvezetésű legyen. Utóbbit némi homokkal, illetve perlittel tudjuk segíteni.

Növényeink fejlődésük közben fokozatosan felélik a talajban lévő tápanyagokat, így ezeket egy idő után (nagyjából 1–1,5 hónap elteltével) pótolnunk kell. Erre a célra megfelelő lehet az üzletekben kapható általános tápoldat, de ha van gilisztakomposztunk vagy bokashink, akkor ezek levének felhasználása sokkal egészségesebb megoldás. Itt csak arra kell figyelnünk, hogy nem vigyük túlzásba a szeretetet, ugyanis a sok tápanyag legalább annyira káros, mint a túl kevés.

Kapcsolódó bejegyzések

Mi fán terem a komposztálás?

Egyre többet hallani a komposztálásról, és biztató, hogy egyre többen komposztálnak is. De mi is a komposztálás, miért fontos, és hogyan lehet elkezdeni?

Hogyan szüreteljünk?

Ha figyelünk a fenti lépésekre, szinte biztosan sikerrel járunk. Ahhoz azonban, hogy minél egészségesebb és minél teltebb növényünk legyen, elengedhetetlen, hogy a betakarítást is megfelelően végezzük. Ebben nincs semmilyen ördöngösség, csak arra kell odafigyelnünk, hogy mindig felülről lefelé vágjuk le a hajtásokat és a leveleket, sohasem fordítva. A legtöbb fűszernövényt sűrű, bokros növekedésre készteti, ha a csúcsán lévő friss hajtásokat csippentjük le.

Légy a lépcsőház füvesembere!

Az otthon termesztett fűszereket minden további nélkül felhasználhatjuk ételeink ízesítésére, de ha akarjuk, másképpen is élvezhetjük ízüket és hatásukat. A fűszerek többsége egyben gyógynövény is, ennek megfelelően a belőlük készült főzetet fogyaszthatjuk gyógyteaként. A bazsalikom főzete például remek gyomor- és idegnyugtató, valamint frissítő hatása van, a kakukkfűből készült tea jó a köhögésre, a rozmaring főzete pedig bármilyen idegi alapú betegségre jótékonyan hat, de toroköblítőként is jó szolgálatot tehet. Korábbi cikkünkben részletesen írtunk a gyógyteák elkészítési módjairól, illetve arról, hogy a természetben hogyan gyűjthetünk különféle gyógyfüveket. Az otthon termesztett növényekkel pont ugyanígy járhatunk el.