A különféle cetfajok magas intelligenciája eddig is ismert volt a kutatók előtt, azonban most újabb bizonyítékok támasztják alá, hogy az eddig véltnél is magasabb szintű kognitív képességekkel rendelkezhetnek.
Minderre egészen meglepő források alapján következtetnek a kutatók: az ámbráscetek vadászatának 19. századi hőskorából származó hajónaplók elemzéséből.
Korábban az ámbrásceteket csak a partok közelében vadászták, de a 19. században már a Csendes-óceán nyílt vizein is a nyomukba szegődtek. A cetek itt nem voltak hozzászokva a veszélyekhez, egyetlen ismert ellenségeik az orkák voltak, melyek ellen a családok a borjaikat védő kört formáltak, és félelmetes farokuszonyaik csapásaival igyekeztek elkergetni a támadókat.
Ez a viselkedés azonban a cetvadászok számára még kapóra is jött, hiszen így az egy helyben maradó állatok közül akár többet is könnyűszerrel elejthettek. A vadászok így a következő időszakban hatalmas zsákmányokkal tértek haza, viszont néhány év elteltével a zsákmány mennyisége kevesebb mint a felére esett vissza.
Kapcsolódó bejegyzések
A bálnák éneke segíti a tengerfenék feltérképezését
Érdekes módon az óceánok talapzatáról még mai is nagyon keveset tudunk, viszont egy kreatív ötlet segíthet azon, hogy ez hamarosan megváltozzon méghozzá a bálnák énekének segítségével.
Ebben egyrészt szerepet játszott az állatok populációjának csökkenése is, de sokkal jelentősebb volt az bálnák viselkedésének megváltozása, melyről a korabeli hajónaplók is beszámoltak.
A cetvadászok közeledtével az állatok már nem kört formáztak, hanem menekülőre fogták, ráadásul széllel szemben úsztak, mert megtanulták, hogy a vitorlások így tudják a legnehezebben követni őket.
A viselkedés ilyen gyors megváltozását nem lehet a természetes szelekcióval magyarázni. Ezzel szemben egyértelműnek látszik, hogy az állatok megértették, hogy mi történik sőt a tapasztalataikat átadhatták valamilyen formában társaiknak is.
Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!
(24.hu)
